(+Képgaléria) A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala november 16-án, szombaton tartotta éves konferenciáját a Dunaszerdahelyi járásban található, idén az Év szlovákiai faluja címet elnyerő Kisudvarnokon. A konferencián a Kerekasztal éves tevékenységének összegzése mellett több szakértői előadásra is sor került közérdekű, a civil szervezeteket és a közösséget érintő témákban.
A konferencia első felszólalójaként Berényi József, az MKP elnöke, Nagyszombat megye második fordulóba jutott elnökjelöltje köszöntötte a résztvevőket, aki nagyra értékelte a Kerekasztal tevékenységét, és felhívta a figyelmet a megyei választások második fordulójának jelentőségére is. (Beszéde itt olvasható.)
Házigazdaként Kisudvarnok polgármestere, Marczell Zsolt szólt a jelenlévőkhöz, majd Tokár Géza szóvivő beszámolójával folytatódott a konferencia.
Két dokumentumot terjesztenek elfogadásra, egyik a Memorandum 2013 – A nemzeti kisebbségek jogérvényesítéséről Szlovákiában, a második pedig a kerekasztal működésének szabályzatára vonatkozik, mely szerint a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala nyitott, politikai pártoktól független, önkéntes és informális intézmény, amely a szlovákiai magyar szervezetek egyeztető fóruma.
A kerekasztal munkájában részt vehet minden olyan kulturális, szakmai, önkormányzati, állami és civil szervezet (intézmény), amely Szlovákiában van bejegyezve, tevékenységi területe országos vagy regionális hatáskörű, a szlovákiai magyar közösség érdekében tevékenykedik, felelősséget érez a közösség fejlesztéséért és hatékony érdekérvényesítéséért, vállalja, hogy a közmegegyezésen alapuló döntéseket a tevékenységében érvényesíti.
Tokár szerint az országban elég rossz a közhangulat, ezért is fontos, hogy a választásokkal is próbáljunk ezen javítani. „Megyei képviseletünk örvendetesen megerősödött, nagyon fontos, hogy a második fordulóban is jól szerepeljünk” – mondta.
Az egy éves tevékenységük között ismertette a jogsegélyszolgálatot, a madari.sk weboldalt, a helyi kerekasztalok (Zoboraljai Magyarok Kerekasztala, Gútai Kerekasztal, Rozsnyói Kerekasztal) működését, a vasúti kétnyelvűséget érintő munkát, az oktatásügyben tett lépéseket, a kapcsolatépítést, a kisebbségekről szóló jelentés elkészítését, az önkormányzatisággal kapcsolatos kezdeményezéseket, ez utóbbinál felhívta a figyelmet az önkormányzatiság különböző formái szakmai irányú vizsgálatának fontosságára.
A konferencián Bolemant Lilla, az esélyegyenlőségi bizottság vezetője a női esélyegyenlőségről, vázolta, hogy a 21. században még mindig globálisan létezik ez a fajta probléma, ami alól a felvidéki magyar nők sem kivételek. Hozzá tette ez ellen mindenkor szót kell emelni és a közbeszéd tárgyává tenni, mind jobban.
Hodossy Katalin, jogász pedig a gyermekek jogairól és diszkriminációs problémákkal kapcsolatban adott elő.
Rajkovics Péter, a gazdasági bizottság koordinátora korábbi írásaira és munkáira alapozva a gazdasági lehetőségek és kitörési pontokat boncolgatta, amelyek megteremthetik az esélyt Dél-Szlovákia felzárkóztatására, vagy legalább előrelépésére. Kiemelte, hogy a probléma, a gazdasági széttagoltság olyan mértékű probléma, amit önmagában nagyon nehéz, szinte lehetetlen kezelni, hiszen, nem csak észak-dél irányban vannak méretes eltérések, de Pozsonytól keletre haladva fokozatosan romlik.
Erre gyakorlati megoldásokat Horváth Csaba (Kárpát Régió Üzleti Hálózat) javasolt. Ő a legnagyobb lehetőséget a helyi üzleti kapcsolatok erősítésében és a regionalizmus módszeres kiépítésében látja. Több modellt felvázolva mutatta be azokat a cselekvési lehetőségeket, melyeket Felvidék számára is járható útnak tart.
Bindics Gábor, civil aktivista pedig az őstermelői piacok létesítéséről beszélt. Mindezt konkrétan az általa újraélesztette a Régi Vásárcsarnokot Pozsonyban. Úgy gondolja ezt mindenképpen sikertörténetként lehet értékelni, és ennek a változatait kellene megvalósítani Felvidék több pontján.
Ebéd után került sor a Civil Díj átadására, melyet ebben az évben a vágsellyei alapiskola ügyében tanúsított példás kiállásért az intézmény vezetése és tanári kara, az iskolatanács, valamint a szülői szövetség kapták, érdemeiket Száz Ildikó újságíró méltatta.
Délután során Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke Oktatásügyi problémák és a kisiskolák nehézségei címmel a magyar oktatásügy aktuális helyzetéről és megoldandó kérdéseiről tartott előadást. Pék úgy látja, hogy a sorra jelentkező problémák ellenére is meg kell védeni az iskoláinkat, hiszen ezek jelentik Felvidéken a jövőt. A sajnálatos létszámcsökkenést kormányzati szinten kell orvosolni, a kvótarendszer korrigálásával, ami révén biztosítva lehetne a nyugodt, minőségi oktatást az intézményrendszerben.
Öllös László a Kerekasztal kisebbségi bizottságban való ténykedéséről beszélt. Bemutatva az éppen friss információnak számító jogcsorbítást, amivel a kormány felrúgta a status quot, és annak ellenére, hogy Szlovákiában lévő kisebbségeknek a 70 %-át a magyarság teszi ki, az utolsó ülésen lecsökkentették szavazati jogukat 4-ről 1-re. Ezt a döntést társaival nem tudták elfogadni, így ki is vonultak az ülésről és több úton is támadni fogják ennek a döntésnek a jogosultságát.
A nap utolsó előadója Szekeres Klaudia (Jogsegélyszolgálat) a kisebbségi támogatások helyzetét és a támogatási rendszerben való változásokat elemezte. Ennek értelmében az új rendszer megemeli a kisebb lélekszámú nemzetiségek pozitív diszkriminációját.
A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala nyitott, politikai pártoktól független, önkéntes és informális intézmény, amely a szlovákiai magyar szervezetek egyeztető fóruma. A Kerekasztal évente legalább egyszer ülésezik szakmai konferencia keretében. A köztes időszakban munkáját a Koordinációs Bizottság biztosítja, amely idén 23 tagú lesz.
Képgalériánk itt tekinthető meg.
A konferenciáról készült képek és beszámoló megtekinthetőek a Kerekasztal honlapján is.
on, csá, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”42212,42660″}
