A lengyel, a cseh, a szlovák és magyar parlamenti, illetve szenátusi külügyi delegációk a közösen szerkesztett nyilatkozatban egyebek mellett azt írták: elítélik az erőszak minden formáját, mert az semmilyen módon nem járulhat hozzá a politikai konfliktus megoldásához.
Aggodalmukat fejezték ki az ukrán események drámai alakulása miatt a visegrádi országok (V4) parlamenti külügyi bizottságainak képviselői abban a közös nyilatkozatban, amelyet kétnapos visegrádi tanácskozásuk végén, pénteken, január 31-én fogadtak el – tájékoztatta a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a tanácskozásnak helyet adó Silvanus hotelben az MTI-t.
Balla Mihály (Fidesz) elmondta: a mintegy harminc külügyi szakember részvételével rendezett konferencia eredeti napirendjén nem szerepelt az ukrán kérdés, de az ottani események drámai alakulása miatt fontosnak tartották a közös álláspont kialakítását.
Félő, hogy a konfliktus esetleges elfajulása Ukrajna teljes destabilizációjához vezethet, de a szélsőséges csoportok szerepe is aggodalomra ad okot – olvasható a nyilatkozatban.
A dokumentum szerint a V4-ek külügyi szakemberi bíznak abban, hogy az ukrán hatóságokat, valamint az ottani ellenzéket és a civil társadalmat is történelmi felelőssége vezérli. Felhívják a hatóságok figyelmét például a békés gyülekezési jog, illetve a szólásszabadsághoz fűződő jogok betartására – áll a közleményben.
A visegrádi tanácskozáson részt vevő szakemberek a dokumentumban hangsúlyozzák Ukrajnának az európai nemzetek közösségében betöltött fontos szerepét, kiemelve: csak az értelmes párbeszéd jelenthet kiutat a krízisből.
A dokumentum aláírói rögzítették: a V4-ek készek a Nemzetközi Visegrádi Alapból további forrásokkal támogatni az ukrán civil projekteket.
A visegrádi országok kormányfői szerdai, az ukrajnai helyzetnek szentelt budapesti csúcstalálkozójukon ugyancsak közös nyilatkozatban szólították fel a feleket arra, hogy azonnal állítsák meg az erőszak spirálját.
Balla Mihály az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a tanácskozás második napján a V4-en belüli parlamenti együttműködésről, illetve a kül-, valamint szakpolitikai kérdésekben kialakított álláspontok egyeztetéséről is eszmét cseréltek a delegációk tagjai. A bizottsági elnök az együttműködés egyik példájaként a vietnami Visegrád Házat említette, amelyet márciusban adnak át.
Wintermantel Péter globális ügyekért felelős helyettes államtitkár tavaly júliusban beszélt arról, hogy a visegrádi együttműködés négy állama (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) Dél-Afrika után Vietnamban és Mongóliában tervezi a közös, diplomáciai és konzuli feladatokat ellátó Visegrád Ház megnyitását.
A külügyi bizottságok visegrádi tanácskozásának záró napján a lehetséges kulturális és oktatási együttműködésről, a V4-ek uniós lobbitevékenységéről is tárgyaltak a küldöttségek – közölte az elnök.
mti nyomán Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”43851″}
