A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás a Felvidékről kitelepített magyarok kárpótlását sürgette február 6-i interpellációjában. Rétvári Bence államtitkár (Fidesz) válaszában elmondta, bízik abban, hogy ezt a kérdést előbb-utóbb, ha az ország pénzügyi teljesítőképessége is engedi, rendezni fogják.
A Jobbikos politikus kifogásolta, hogy a Csehszlovákiából kitoloncolt magyarok nem kaptak megfelelő kárpótlást, míg más csoportok, akiket szintén sérelem ért a második világháború alatt, rendszeres és biztos támogatásban részesülnek, évente kétmilliárd forintot kapnak. Gaudi felszólalásának címe az alábbi kérdés volt: „Mikor kerül megalkotásra az 1945-1948 közötti időszakban a Felvidékről kitelepített testvéreink jóvátételére irányuló törvény?”
Hangsúlyozta, hogy az 1946 februárjában megkötött lakosság-csere egyezmény következtében Magyarországra kitelepített mintegy 100 ezer család a mai napig nem kapott kárpótlást. Ötven kilós csomaggal, szinte órák alatt kellett szülőföldjüket elhagyni, csehszlovák katonák fegyvercsöveinek hatása alatt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Csorba-tói egyezményben a magyar kormány kötelezte magát, hogy jóvátételt ad a kitelepítetteknek. Hozzátette: nyilvánvaló, hogy a szlovákok által elkövetett gyalázatos, emberiség ellenes jogsérelemről van szó, s valójában a szlovák kormányt kellene terhelje ez a kötelezettség.
„Számon kértem a magyar kormányon a kitelepített felvidéki magyarok elmaradt kárpótlását, önrendelkezést követeltem, illetve azt, hogy Szlovákia szálljon le a felvidéki magyarokról. Kértem Rétvári Bence államtitkárt, hogy végre lépjen a kormány a tettek mezejére, és tegye meg azt a kötelességét, amit a nemzet elvár tőle, hogy megadja a jóvátételt a felvidéki magyaroknak, utána pedig benyújtja a számlát Szlovákiának, mert igenis ők a felelőség ezért a jogsérelemért. Az államtitkár a kormány nevében megígérte, hogy rövidesen törvény születik várhatóan átalány kártérítés jellegű megoldással” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Gaudi-Nagy Tamás.
Rétvári Bence válaszában hangsúlyozta, a kormány előtt több megoldás is fekszik az érintettek kárpótlására, amely az érintettek széles köre – 100 ezer család – miatt az ország teljesítőképességétől függően később kerülhet sor.
„Ennyi év távlatából nagyon nehéz pontosan megmondani, hogy kinek milyen kártérítés járhat, hiszen nem lehet bizonyítani, hogy pontosan mit hagytak ott. Sok számítást elvégeztünk. Többfajta modell – akár egyedi, akár általány – szóba került. Bízunk benne, hogy valamelyiket költségvetésileg is alá tudjuk támasztani, s ezt a kérdést előbb-utóbb, ha az ország pénzügyi teljesítőképessége is engedi, rendezni fogjuk tudni” – zárta válaszát Rétvári.
{iarelatednews articleid=”38934,39166,37971,36878″}
