A katalán példa, nyelvi feltámadás, szlovákiai vonatkozások – minderről egy itt élő katalán mesél…
Egykor halálra ítélték, de nagyon is él. Harminc éve fogadták el Katalóniában a nyelvi normalizációs törvényt, melynek eredményeképpen a katalán nyelv nem sorvadt tovább, sőt erősítette pozícióját Spanyolországban az autonóm közösségen belül.
Katalónia nyelvi, politikai és gazdasági szempontból is alapvetően különbözik a többi spanyol tartománytól, politikailag pedig önálló identitással rendelkezik. A 8. század végén, amikor a mórok elfoglalták Spanyolország jó részét, betörtek Dél-Franciaországba is, de onnan kiverték őket a frank királyok, s egy sor félig független, határ menti ütközőállamot hoztak létre, hogy megakadályozzák a mórok visszatérését. A 10. század végére az ütközőzóna keleti része kiszabadult a francia fennhatóság alól, ez volt Katalónia, amely később az északi spanyol királysággal, Aragóniával egyesült, és a 15. századig fenntarthatta befolyásos parlamentjét – így saját politikai identitását is. Gazdasági téren is másként fejlődött, mint Spanyolország többi része, s ez ideológiailag is hosszú távú következményekkel járt. Katalónia-Aragónia végül 1479-ben egyesült Kasztíliával, s jött létre az az államalakulat, amelyet ma Spanyolországként ismerünk.
Akik spanyol nyelvtudással már jártak katalán területen, azok tapasztalhatták, hogy mennyire eltérő a katalán nyelv a spanyoltól, illetve ahogy ők mondják: a kasztíliaitól. Bizonyos szempontokból inkább a franciához és az olaszhoz áll közelebb, ám a katalánt önálló nyelvként kell kezelni az új-latin nyelvek családján belül. Spanyolország nagy részében ennek ellenére dialektusként tekintenek rá, ezzel is jelezve, hogy Katalónia nem önálló ország, csak autonóm tartomány. Egyelőre. Az utóbbi egy-két évben ugyanis az önállósododási törekvések megerősödését lehet tapasztalni. Különben Katalóniában, amely Spanyolország gazdaságilag legfejlettebb régiója, mindenki megérti és beszéli a spanyolt, legfőképp Barcelonában, de a katalán fokozatosan a domináns nyelv szerepét veszi át. Ha valaki munkát akar itt vállalni, annak ajánlott a katalán ismerete, mert a komolyabb munkahelyeken ez már követelmény. Annak, aki legalább középfokon beszél spanyolul, kisebb gyakorlás után nem lesz nehéz olvasva és hallva megérteni. A beszéd viszont már keményebb dió, tekintve a rendkívül változatos és sok mindenben eltérő hangképzést, mondja Hillari Ruíz Torres katalán újságíró, politikai aktivista, aki pár éve Szlovákiában él és dolgozik, de az otthoniakkal intenzív kapcsolatokat ápol.
A három évtizede elfogadott katalán nyelvtörvény legfőbb célja a nyelv pozíciójának visszaszerzése és megerősítése volt a Franco-korszak negatív hatásait ellensúlyozandó. Az egykori spanyol diktátor rendszere ugyanis egyszerűen betiltotta a katalán használatát. Az említett törvény – melyet annak újabb változata 1998-ban követett – az oktatás, a hivatalos nyelvhasználat és a média területén hozott változásokat. Kiemelendő, hogy a földrajzi nevek esetében a törvény elsőbbséget adott a katalán elnevezéseknek, az oktatás területén egyenjogúságot a spanyol mellett, a média területén pedig megteremtette az addig nem létező katalán tömegtájékoztatás ma is élő alapjait, a TV3-at és a Catalunya Ràdiót, melyeknek rendkívül fontos szerep jutott és jut ma is a nyelvi norma közvetítésében.
Az 1998. januári módosítás azt a célkitűzést fogalmazta meg, hogy a katalán nyelv a társadalmi élet valamennyi területén megfelelő módon legyen képviselve. A 2006-os katalán statútum pedig eredetileg úgy fogalmaz, hogy a két hivatalos nyelv (a katalán és a spanyol) használata minden állampolgár joga Katalónia területén, ismerete pedig joga és kötelessége. A spanyolra mindezt eleve kimondja a királyság alkotmánya. Madrid azonban a katalánra vonatkozó „kötelező” részt nem fogadta el, jegyezte meg Torres. A negyvenes éveiben járó újságírót különben érdekli a határon túl rekedt magyar közösségek sorsa, s úgy véli, követeléseinkben, tőlük eltérően, nem vagyunk elég kitartóak és kemények. „Hiába tiltakozik a spanyol központi hatalom, ősszel a népszavazást is megtartjuk az önállósodás érdekében”, mondja elszántan.
Az elmúlt harminc év kitartó és eredményes katalán nyelvpolitikai lépéseinek köszönhetően a katalánt értők aránya az 1983-as 53%-ról 2013-ra 83%-ra nőtt, a katalánul írni tudók aránya ugyanezen periódusban pedig talán még látványosabban, 32%-ról 70%-ra emelkedett. A katalán jelenleg 2,8 millió ember anyanyelve a szűkebb Katalóniában, de közel 6 millióan beszélik azt második nyelvként. Ugyanezek a számok a katalán nyelvterület egészére vetítve (az ún. Nagy-Katalóniára): 4,4 millió anyanyelvi beszélő mellett mintegy 10 millió ember számára második nyelv… Sikerült megfordítani a folyamatot, a már-már kihalásra ítélt katalán nyelv új életre kelt. Ősszel kiderül, újraélesztik-e vajon az országukat is…
BA, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”10004″}
