Felújítják a lévai Szentháromság szoborcsoportot

Mint ahogy arról nemrég tudósítottunk, a Patrimonium Servandi polgári társulás tavaly nyáron fejezte be a lévai Kálvária felújítását. A társulás tevékenységének tartós célja a történelmi és szakrális emlékművek megóvása és népszerűsítése Léván és környékén.
Legutóbb, a város régi központjában található történelmi és ugyanakkor szakrális emlékmű, a Szentháromság szoborcsoport felújításába fogtak bele. Mára csak torzó alakjában áll a szabad térségben a ferencrendi szerzetesek egykori kolostora – jelenleg a lévai városi római katolikus plébánia székhelye –, és a tanítóképző első épülete között, ahol most a magyar Czeglédi Péter Református Gimnázium és református parókia székhelye található.
A klasszicista stílusban, kőből kialakított szentháromsági oszlopot 1777-ben Huszár János lévai polgár építtette. A Szentháromság szoborcsoportja – Atya Isten, Fiú Isten, kereszttel a kezében és Szent Lélek Isten – galamb alakjában – Szűz Mária alakjával egyetemben alkották az oszlop csúcsát. Ikonográfiai szempontból a szoborcsoport Szűz Mária koronázását ábrázolja.
Az oszlop magas talapzatán egyenlő szárú kereszt alaprajzzal eredetileg négy szent szobra állt – Szent Sebestyén, Nepomuki Szent János, Keresztelő Szent János és Szent Rókus –, arccal a négy világtáj felé fordulva. A múltban szokásos volt hasonló Szentháromság-, Mária-, pestis szobrokat és szoborcsoportokat állítani nyilvános térségeken, mintegy kifejezve az Istenhez intézett segítségkérést, vagy a hála kinyilvánítását a különféle katasztrófák, tűzvész, árvíz, kolera- és pestisjárvány, előli megmentésért.
A Szentháromsági oszlop Léván 180 évig, egészen a 20. század 50-es évekig változatlan összeállításban maradt fel. Tanúsítja ezt néhány régi képeslap és fénykép, melyek ez ideig rendelkezésére állnak a megmentő bizottságnak. Egy 1970-ben készített fénykép szerint az alapzaton már csak az első két szent maradt, Nepomuki Szent János szobrát áthelyezték az alapzat keleti szárnyáról az északira.
Egyelőre nem tudni, mikor és hova kerültek Keresztelő Szent János és Szent Rókus szobrai. Nem lehet megállapítani, hogyan voltak ábrázolva, mivel az eddig megszerzett korabeli képeslapok és fényképek a Szentháromság oszlopával azt csak egy oldalsó, vagy homlokzati nézetből rögzítették. Az eredeti szoborcsoport hátsó oldalának nézete, vagy a mostani várpark felől sokáig nem állt rendelkezésre.
A Szentháromság szoborcsoportja, az oszlop üres talapzata, Szent Sebestyén és Nepomuki Szent János szobrai máig megmaradtak, de nagyon sérültek. A hiteles felújításukat nagyban elősegítené minél több vizuális – fényképes és rajzolt dokumentum, de olyan információk is, melyekből meg lehetne tudni, a talapzat melyik szárnyán voltak elhelyezve Keresztelő Szent János és Szent Rókus szobrai.
A polgári társulás a projekt első fázisában felkérte azok jelentkezését, akik emlékeznek az 1953-tól 1970-ig tartó állapotra. Léva, habár járási székhely, sajnos nem rendelkezik jelentősebb számú világi, illetve egyházi történelmi és művészeti emlékkel sem. Nagyon nagy szükség volt a lehető legszélesebb körű összefogásra a meglévők megóvására és védelmére. Ezért felhívással fordultak Léva és szélesebb környékének lakosaihoz. Lehet, a családi fényképek, régi albumok, községi vagy iskolai krónikák, vagy emlékkönyvek közt máig található valamilyen fénykép, ahol a figyelem fő objektuma nem a lévai Szentháromság-oszlop volt, de rajta van a képen. A Szentháromság szoborcsoportnál az 50-es évek végéig Léván Úrnapja ünnepén felállították egyiket a négy oltárból, ahol a hívők és a pap körmenete megállt, melyet ezen az ünnepen tartottak. A szabad térség a szoborcsoportnál lehetőséget kínált csoportos fényképezésre nem csak a lévaiaknak, de a város látogatóinak is. Erre is felhívták mindenki figyelmét és kérték, adjon kölcsön mindenki minden képet a lévai Szentháromság-oszlopról, melyet esetleg fellelnek még. Szívesen elfogadtak másolásra egykori képeslapokat és fényképeket és egyéb régi emlékeket városunkról. Digitális másolásuk után a kikölcsönzött dokumentumokat a tulajdonosnak azonnal visszaadták. A mozgósításban a Reviczky Társulás is segédkezett.
Az előkészítési fázis után idén áprilisban elkezdődött a tényleges felújítás. Szent Sebestyén és Nepomuki Szent János szobrának már el is készült a hiteles mása műkőből. A restaurátorok ügyes kezei által, a korabeli fényképek alapján sikerült pótolni a szobrok hiányzó részeit is. Az eredeti szobrok is méltó helyre, a Lévai Barsi Múzeum gyűjteményébe kerülnek. A mesterek a műtermekben jelenleg a másik két szent, Keresztelő Szent János és Szent Rókus szobrán dolgoznak, melyeknek eredetije eltűnt a talapzatról már több, mint ötven éve. A lépcsők felújítása közben, a málladozó vastag, a harmincas és ötvenes években öntött betonréteg eltávolítása után a munkások rábukkantak az eredeti kőtömbökre és a téglafalazásra, de az oszlop statikai stabilitásának megőrzése érdekében ezeket el kellett távolítani és új lépcsőket kellett önteni minőségi betonhabarcsból. A lépcsők eredeti méretei és alakja megmaradtak. Ezekbe lesz beillesztve az új, ugyanolyan formájú, már az egy 115 évvel ezelőtt, 1899-ben készített fényképen is látható fémkerítés hiteles mása. Az eredeti lépcsők kőtömbjeit a Kálvárián helyezték el, ahol pihenőpadokat képeztek ki belőlük. Az oszlop különleges gonddal megtervezett restaurálását elmozdítás nélkül, helyben végzik majd. Az oszlopfő, Szentháromságot és Szűz Máriát ábrázoló szoborcsoportját is annak hiteles mása váltja ki, az eredeti torzók szintén a múzeum műkincsgyűjteményében lesznek kiállítva.
E nemes szakrális emlék felújítása befejezésének pontos időpontját még nem ismerjük, hiszen kültéri emlékről lévén szó, a munkálatok végzése nagyban függ az időjárástól is, de idén nyáron szeretnék befejezni művüket a restaurátorok.