A Szlovákiai Magyar Írók Társasága (SZMÍT) minden esztendőben, így a nyári napforduló táján kis ünnepség keretében köszönti azokat a tagjait, akiknek az adott esztendőben „kerek” születésnapjuk van.
Természetesen az idén sem feledkezett meg a SZMÍT vezetősége a jubiláló írótársakról. Az öt jubiláns közül csak hárman jelentek meg a Pozsonyi Magyar Intézetben június 18-án rendezett összejövetelen: Kulcsár Ferenc költő és publicista (65), Tóth László költő és művelődéstörténész (65) és Mészáros András filozófus, egyetemi tanár (65). Polák Imre szerkesztő-műfordító (75) és felesége P. Olexo Anna szerkesztő-műfordító (75) egészségi okok miatt maradt távol.
Az egybegyűlteket és a jubiláló írókat a házigazda szerepét betöltő Kollai István, a Magyar Intézet igazgatója és Hodossy Gyula, a SZMÍT elnöke üdvözölte, majd sor került a laudációkra.
Kulcsár Ferenc friss Madách-díjas és Balassi karddal kitüntetett költőt Zirig Árpád méltatta. Beszéde ITT>>> olvasható.
Kulcsár Ferenc 1949. október 9-én született Szentesen, jelenleg szintén Dunaszerdahelyen él. Költő, publicista idén immár másodszor kapott Madách Imre-díjat, s szintén idén vehette át a Balassi-kardot is. A Madách Kiadó, az Irodalmi Szemle majd a Lilium Aurum kiadóvezetője, szerkesztője volt. Többször elnyerte a Szlovák Irodalmi Alap nívódíját.
Mészáros András filozófust, egyetemi tanárt Görözdi Judit irodalomtörténész, az SZTA Világirodalmi Intézetének főmunkatársa köszöntötte. Felidézte: Mészáros munkásságának jelentős részét képezi a magyar gondolkodók tevékenységének feltérképezése, ismertetése, kontextusba helyezése. Írt többek között Vandrák Andrásról, Szelényi Ödönröl, vagy a kevéssé ismert Czente Istvánról, Csaplovics Jánosról, Petőcz Mihályról, átfogó jelleggel dolgozta fel a felsőmagyarországi iskolafilozófiát, sőt monográfiát adott ki a magyarországi filozófia történetéről a kezdetektől a 19. század végéig, és – ha lehet még fokozni – a magyar filozófia történetét egy szlovák nyelvű kötetben is közreadta.
Mészáros András Bélvatán született 1949. július 11-én, a Dunaszerdahelyi járásban Illésházán lakik. A Magyar Filozófiai Társaság és a Szlovák Filozófiai Társulás tagja; a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának tagja; a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság végrehajtó bizottságának tagja; a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagja; 1990 és 1993 között a Márai Sándor Alapítvány kuratóriumának alelnöke, 2002-től pedig a Kalligram Alapítvány kuratóriumának elnöke; a FÓRUM társadalomtudományi folyóirat és a FILOZOFIA c. szlovák nyelvű szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja.
Tóth László költő és művelődéstörténész részére Szalay Zoltán, az Irodalmi Szemle főszerkesztője mondott pár kedves szót. Mint fogalmazott Tóth László életművét több okból sem lehet csak úgy behatárolni, főképp azért, mert a kiterjedése többirányú és egyik irányban sem statikus, hanem nagyon is dinamikus, és e pillanatban lehetetlennek tűnik megtalálni azt a pontot, ahol majd egyszer megnyugodhat, és lehetetlennek tűnik behatárolni ezt a burjánzó, nemcsak minden elképzelhető tartóedényen ‒ pedig milyen kiváló tartóedénynek tűnik a szó, a mondat, az írás, a könyv!
Tóth László költő műfordító 1949. szeptember 26-án született Budapesten, Dunaszerdahelyen él. Szakmai elismerései és kitüntetései közt találjuk a magyar Kulturális Minisztérium Győry Dezső-jutalmát, a Fábry Zoltán-díjat, a József Attila-díj. 1988, 1992, 1998-as években Soros-ösztöndíjat kapott. 1994-ben Bibliotheca Hungarica-díjjal, 1995-ben IRAT Nívódíjjal, 1996-ban és 2004-ben Esterházy János-emlékéremmel tüntették ki. Megkapta az Arany János (Artisjus) Irodalmi Ösztöndíjat, 2004-ben a Forbáth Imre-díjat.
P. Olexo Anna műfordítót Duba Gyula író, Polák Imre műfordítót Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke méltatta.
Polák Imre irodalmunk láthatatlan, szorgalmas munkása, Polák Imre főleg újságíróként dolgozott, nyolc évig vezette a külpolitikai rovatot – mondta Bárdos.
Polák Imre Budapesten született 1939. május 09-én, Pozsonyban él, Olexa Anna férje, lapszerkesztő, műfordítóként dolgozott. Volt a Szabad Földmüves irodalmi rovatának vezetője, 1969–1977-ben az Új Szó külpolitikai rovatának vezetője, riporter, 1977–1981 között a Szövetkezeti Újság, a magyar nyelvű melléklet vezető szerkesztője, 1981-től a Népegészség, majd 1991-től az Egészség külső szerkesztője volt.
Polák Anna a fordítás irodalom műhelyében otthonos. Tájékozottsága sokoldaú és elhivatott munkáját szolgálja. … Az ő hitbizománya a műveltség. Olyan élő és aktív tudás ez, amely az alkotóerő rokona, a vegyes minőségű kéziratok világában a szerkesztőt mintegy társszerzővé avatja. Ő a mű első kritikusa, hiteles értékelője – fogalmazott Duba.
Polák Olexa Anna Kenyhecen született 1939. október 12.én, Pozsonyban él, szerkesztő, műfordítóként dolgozott.Volt a a nyitrai Pedagógiai Főiskola Magyar Tanszékének tanársegédje, 1973-ban a Szlovák Pedagógiai Könyvkiadó szerkesztője, 1976–1992 között a Madách Könyvkiadó szerkesztője, 1992–től az Irodalmi Szemle nyelvi szerkesztője.
Az ünnepségen, melyet a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala támogatott, közreműködött Mucha Attila.
A vendégek között megjelent többek közt Berényi József, a Magyar Közösség Pártja elnöke, Koncsol László költő-író, Mács József író, Kollai István, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója. Az ünnepség háziasszonya Nagy Erika a SZMÍT titkára volt.
Lacza Tihamér az eseményen készült képriportja megtekinthető a Képgalériában ITT >>>.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”40182,43134,37029,34396″}
