Herman Ottó egész életében titkolta, hogy a szlovákiai Breznóbányán (Brezno) született, és nem Miskolcon. 100 évvel halála után most, mégis hazalátogatott a Garam parti városkába. Bemutatták az emléktábláját.
„Ki merné már megkérdőjelezni a németnek született tudós választott magyarságát, és azt, hogy ennek ellenére rá és munkásságára büszke lehet minden német, szlovák és magyar.
Óriási öröm számunkra, hogy Herman Ottó születése napján, június 26-án sok előkészület után végül sikeres volt a koszorúzás. A három nyelvű emléktábláját egy, a szlovák nyelvben, „keresztelőnek” nevezett ünnepség során mutattuk be.
Vendéglátóink visszavárnak minket, hogy a szülőházon való elhelyezéskor újra megünnepeljük városuk szülöttét” – írták a szervezők és Herman Ottó Emlékbizottság a facebook oldalán.
S hogy mi kellett ehhez? Így fejtették ki: Egy váratlanul felragyogó szikrázó napsütés. A pozsonyi és helyi kulturális és politikai elit és a városlakók támogatása és részvétele. A szlovákul és magyarul folyékonyan beszélő Agócs Gergely, aki a Fonó Zenekar énekes zenésze, aki hoppmesterként és kultúrdiplomataként egyaránt tökéletesnek bizonyult. A miskolci Herman Ottó Gimnázium tanárai és diákjai, akik közül többen kerékpárral tették meg az utat. A Herman Ottó Emlékévet szervező Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI) munkatársai és partnerei.
Az emléktábla avatáson elsőként Agócs Gergely játszott egy szlovákoknak nagyon fontos és kedves hangszeren, a majd két méteres, három lyukú furaján. Érdekesség, hogy a rokonnak számító magyar hosszúfurulya leírásában épp Herman Ottó jeleskedett.
A beszédek között a Fonó Zenekar játszott német, szlovák magyar és cigány zenét is. Aki ismeri őket, nem lepődik, meg, az 1997-ben alakult együttes Magyarország különböző régióiból, Szlovákia és Ukrajna magyarlakta területeiről származó muzsikusokból áll, és magas színvonalon játssza koncertjein és lemezein a magyar és szomszédnépek zenéjét.
A Herman Ottó Emlékév egyik kurátora, Vásárhelyi Tamás (Természettudományi Múzeum) beszédében fölhívta a figyelmet, hogy bár gyerekkorában költözött Miskolcra a kis Ottó és családja, de az első évek mindenki életében meghatározóak. Ilyen lehetett Breznóbánya, ahol valaha minden nép egy kicsit beszélte a többiek nyelvét is, és a csodálatos garamvölgyi erdős táj a későbbi természettudósnak. Fölidézte, mit köszönhetett ő maga Herman Ottónak, és mit kaphat tőle bárki, aki megfejti a sikere titkát. Rámutatott, milyen érdekes véletlen, hogy, Herman Ottónak, aki bármilyen témához nyúlt, aranyat érőt alkotott, most a szülőházában egy aranyékszereket áruló kis bolt működik.
Milan Kovačič beszélt a Besztercebányai kerület nevében, amihez Breznóbánya is tartozik. Büszkén mesélte el, hogy 2000-ben, Herman Ottó születésének 165. évfordulóján konferenciát tartottak a városban. A politikus a város és Herman Ottó életéből is fölidézett érdekességeket.
Vida Antal, az emlékév főszervezője, a NeKI osztályvezetője megköszönte a vendéglátóknak, hogy befogadták az ünnepséget, és örömmel vette a meghívást, hogy a tábla fölszerelésekor újra Breznóbányán találkozhasson mindenki, aki rajongója és tisztelője a nagy tudású Herman Ottó polihisztornak.
Forrás: Herman Ottó Emlékév facebook oldala/Felvidék.ma
Fotó: NeKI, Vida Viktor
A vonatkozó Képgalériánk megtekinthető ITT>>>.
{iarelatednews articleid=”42525,36673″}
