A Rivalda Színház második felvidéki turnéjára indult. A dunaszerdahelyi közönség július 18-án az esti órákban a VMK előtti téren láthatta a színészek kacagtató és poénokban gazdag előadását.
A nézőközönség nem fukarkodott a tapssal, a társulatot alig akarták leengedni a színpadról. A sikeres előadásról a társulat vezetőjével, Szabó Manyival beszélgettem.
Örömöt látok az arcodon. Ez azt jelenti, hogy a mai előadás is jól sikerült?
Mi nagyon jól éreztük magunkat, a közönségtől is pozitív visszajelzést kaptunk, így azt hiszem, elmondhatjuk, hogy jól sikerült az előadás. Bár apróbb bakik előfordultak, de párat sikerült bravúrosan megoldani, ezeken a nézőkkel együtt jókat nevettünk.
Úgy látom, szeretsz énekelni, hiszen a mai Pesti nyár című turnéban három szólóéneket adtál elő… Ha választanál, akkor is a színház mellett döntenél, vagy belekóstolnál az énekesi pályába?
A Pesti nyárban összesen hét dalt énekelek. Nagyon élvezem, főleg mivel olyan stílusú dalokról van szó, amelyekhez azelőtt nem volt szerencsém. A zene mindig fontos szerepet játszott az életemben, de a Rivalda Színház megalakulása óta lépett igazán előtérbe. Mi lenne, ha választhatnék? Az igazi nagy szerelmem a színház, ami számomra létezhet zene nélkül is, viszont az én életemben éneklés nincs színház nélkül. Bár ki tudja, mit hoz a jövő?
A színházhoz visszatérve, van példaképed hazai vagy éppen külföldi színészek között?
Példaképem nincs, inkább olyan színészek, színházi emberek vannak, akikre felnézek. Leginkább a közvetlen környezetemtől tanulok, szerzek inspirációt. Nagy hatással van rám a párom, Scheer Gábor, akit kiváló színésznek tartok, illetve egy volt kollégám, Szucskó Noémi. Legtöbbet pedig a színészmesterséget oktató tanáromtól, Márkó Esztertől tanultam.
Ez a második turnétok. Miről szólt az első turné, és milyenek voltak a visszajelzések?
Az első turnénak az volt a lényege, hogy bemutatkozzunk a Felvidéken, tudassuk, kik vagyunk, mit is szeretnénk. Igazából még mi is csak ismerkedtünk egymással, magunkkal, azzal, hogy együtt mire vagyunk képesek, kinek mi az erőssége, gyenge pontja. A fő cél az volt, hogy kicsit kivigyük a színházat az emberek közé, ezért tűzdeltük tele az alapvetően zenés produkciót kabaréjelenetekkel.
Gyermekként értek olyan hatások, melyek a színészi pálya felé tereltek? Ki a te hősöd?
Azt hiszem, mindig is tudtam, hogy ezt szeretném csinálni. Minden egyes alkalom, amikor eljutottam színházba, csak megerősített ebben. Nagy jelentőségű volt az irodalom szépségének megtapasztalása az általános iskolában, amit Fibi Sándor tanár úrnak köszönhetek.
Mi a célod a színészettel? Miért jó kiállni a színpadra?
Rövid az élet, és e rövid idő alatt szeretném azt csinálni, amit szeretek.
A színházi szerepeket együtt találjátok ki, vagy te osztod a feladatokat?
Együtt a csapattal és a rendezővel. Ez közös munka.
Hogyan készülsz fel az aznapi előadásra?
Előadásnapon végig ott motoszkál a fejemben, hogy ma is színpadra lépek, és sokszor gondolok arra, hogy hogyan reagálna darabbeli szerepem az aznapi dolgaimra, a boltban, az utcán…
Melyik volt az első szereped?
Az első szerepemet még diákszínjátszósként kaptam, Pozsgai Zsolt Razziájában játszottam Mariannt a Novus Ortus diákszínjátszó csoportban.
2013-ban alapítottátok a Rivalda Színházat. Mi volt a fő kiindulópont a színház megalapításakor?
Valóra váltani az álmainkat, s egy állandó társulatot létrehozni egy olyan városban, ahol nincs színház.
2013-ban előadtátok Moliere Tartuffe című nagysikerű darabját, illetve idén a Mirandolina című vígjátékot. Mivel készültök a következő színházi évadra?
Ez egyelőre legyen meglepetés.
Több videóban látni lehet a csapat tagjait, többek közt a most készülő Phoenix RT videoklipjében. Ezek szerint belekóstoltok a média világába is?
Az elmúlt évben többször dolgoztunk együtt a Bíró Mátéékkal, az FX filmstúdióval. Fantasztikus élmény velük dolgozni, nagyon profi, ambiciózus kis csapat az övék, egyszer még nagyon sokra fogják vinni, és azt hiszem, az a nap nincs is olyan messze.
Számos meghívást kaptatok az önkormányzatoktól kisebb-nagyobb szereplésekre. Melyeket mutatnád be pár szóval?
A legsikeresebb ilyen fellépésünk a tavalyi október 23-ai műsor volt az emlékműnél a téren. Igazából öt percben mutattuk be a forradalom kitörését. A sikerünk, azt hiszem, abban rejlett, hogy nem akartuk túljátszani. Beálltunk a nézők közé, és hangosítás nélkül, a hely akusztikai előnyeit kihasználva beszéltük be a teret, ahogyan az 1956-ban is történhetett.
Itt még megemlíteném, hogy a Rivalda Színház meghívást kapott a Rákóczi Szövetség által szervezett „Magyar tanárok és diákok táborába” Sátoraljaújhelyre 2014. július 17-én.
Csütörtök este 500 néző előtt mutattuk be nagy sikerrel a sátoraljaújhelyi Latabár Színházban Hon-vágy című előadásukat, mely a felvidéki magyarok kitelepítéséről szól.
Bölcskei Tímea, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”46002,42029″}
