A környezetvédelmi minisztérium által kidolgozott hulladéktörvény új kötelezettségeket vezet be a városok és falvak számára, a polgármestereken és végül a lakosságon csattan az ostor, állítja a Most-Híd alelnöke, Simon Zsolt.
A földművelésügyi és környezetvédelmi bizottság tagja úgy látja, a törvényjavaslat előkészítése és a tárcaközi egyeztetés során a jogszabály kidolgozói szó szerint ignorálták az 1700 szakértői hozzászólást. „Ez is arról tanúskodik, hogy az új hulladéktörvény nem a lakosság érdekeit szolgálja, nem azokét, akiket a hulladékgazdálkodás folyamata a leginkább érint, hanem bizonyos érdekcsoportok elvárásainak próbál megfelelni, akik számára ez előnyös üzlet” – hangsúlyozta csütörtöki pozsonyi sajtótájékoztatóján Simon Zsolt, aki a törvényjavaslat hiányosságaira a napokban a polgármesterek figyelmét is felhívta. A parlamenti képviselő szerint az önkormányzatok a „szemétügy” túszaivá válnak, a saját költségvetésükből kényszerülnek fedezni a szemétszállítást, támogatniuk kell a gyártókat, és saját költségükre kényszerülnek gondoskodni a szelektív hulladékgyűjtésrő, sőt még az illegális hulladéklerakók ügye is a polgármesterek felelőssége lesz. A törvény a községeket egy szerződéses partnernek rendeli alá, aki pénzügyi határokat szab meg számukra. Az új törvény tervezete, amelyet már a tárca benyújtott a kormánynak, az illegális hulladéklerakók kritikus helyzetére és a gyártók valós felelősségének kiterjesztésére sem kínál megoldást, véli Simon. „A gyártók helyett a községeknek kell saját költségükre biztosítaniuk, hogy megfelelő minőségű legyen a szelektív hulladékgyűjtés. Ráadásul az önkormányzatok nem dönthetnek szabadon arról, hogy melyiket választják a különböző gyártói-felelősségi koordináló szervezetek közül” – hangsúlyozta a politikus.
A polgármestereknek és az önkormányzati képviselőknek Simon szerint fogalmuk sincs arról, hogy ha a hulladéktörvényt az előterjesztett formában fogadja el a parlament, akkor fél lábbal a bűnözők között érezhetik magukat. „A városokra és falvakra súlyként fog nehezedni, hogy az ipar bármikor rájuk küldheti az ellenőrzést, vajon hatékonyan használták-e fel a közpénzeket. És ha az ellenőrzés arra mutat rá, hogy a rendszer nem volt elég hatékony, a polgármesterek és képviselők nemcsak hogy az ipar által diktált változtatásokat kényszerülnek bevezetni, de kénytelenek lesznek vállalni a felelősséget a közpénzekkel való gazdálkodásért, ami már valóban a büntetőjog területére és a bűnüldöző szervek feladatkörébe tartozik.”
Simon szerint a törvényjavaslat jelenlegi formájában a Fico-kormány újabb csődje, és újra csak azt igazolja, hogy a kabinet nem az állampolgárok érdekeit képviseli. „Sajnálatos, hogy ismét a lobbicsoportok győztek a lakossági érdekkel szemben”.
A politikus a földművelésügyi és környezetvédelmi bizottság tagjaként augusztus elején írásban szólította fel a polgármestereket, hogy a hónap végéig foglaljanak állást ebben az ügyben. Biztosította a polgármestereket, hogy segítséget nyújt nekik, nem engedi, hogy a kormány visszaéljen tájékozatlanságukkal, ami e fontos törvény jóváhagyásával kapcsolatos káosszal hozható összefüggésbe. „A polgármesterektől kapott reakciókból kitűnik, hogy kezdik tudatosítani a helyzet komolyságát. Szeretnék találkozni velük és megvitatni a további lépéseket, amíg nem késő” – tette hozzá Simon Zsolt, aki felszólította Peter Žiga tárcavezetőt és a kormányfőt is, a vonják vissza a törvénytervezetet. A jogszabály jelenleg a kormány törvényalkotási tanácsa előtt van, de a rengeteg észrevétel miatt megszakították a róla szóló tárgyalást, s hétfőn a háromoldalú érdekegyzetetésen is megvitatják.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”47018,46871,46508,47795,47786,44558″}