Négyszáz évvel ezelőtt halt meg Csejte várának börtönében ecsedi Báthory Erzsébet grófnő, aki a magyar történelem talán legellentmondásosabb női alakja – a köztudatban legalábbis így él, a legújabb kutatások azonban cáfolják a szörnyűséges vádakat. Vajon a történészek képesek lesznek-e igazságot szolgáltatni a magyar grófnőnek?
Báthory Erzsébetet már életében sötét homály övezte, élete után azonban tovább szaporodtak a róla szóló rémtörténetek. Állítólag egyszer – szól a talán legismertebb ilyen rémmese – úgy megütött egy szolgálót, aki a haját fésülve azt meghúzta, hogy a lány kiserkent vére Erzsébet kezére fröccsent. A grófnő úgy látta, a bőre megszépült tőle, ezért a fiatalság titkát keresve megölte a lányt és megfürdött a vérében. Azt is terjesztették róla, hogy birtokán összegyűjtötte a szüzeket, megkorbácsolta és megkínozta, majd lábuknál fellógatva őket, vérüket vette. Ezeknek a kegyetlenségeknek a nagy részét egy jezsuita pap vetette papírra – Báthory Erzsébet halála után több mint száz évvel. Hitelességük tehát erősen kérdéses.
Báthory Erzsébetet 1610. december 29-én tartóztatta le Thurzó György nádor. A vád szerint a csejtei kastély udvarában több lány holttestét találták eltemetve, amelyeken sérülések voltak. A visszavonultan élő asszony ellen eljárást indítottak, aminek során a kínvallatás hatására szolgálói és komornái beismerő vallomást tettek. Erzsébetet nemesasszonyként nem állíthatták bíróság elé, nem emelhettek vádat ellene. Nőként pedig felségsértéssel sem vádolhatták meg, ezért élete végéig a csejtei várban tartották fogva, befalazva. Erzsébet itt halt meg 54 évesen, elborult elmével 1614. augusztus 21-én.
Újabb történelmi kutatások arra a következtetésre jutottak, hogy Báthory Erzsébet esetében koncepciós eljárásról beszélhetünk: tényleges tárgyalás nem volt, és ítélet sem született. A vádat bizonyítottnak tekintették, és a cáfoló iratokat meg sem vizsgálták. De vajon kinek állt szándékában Báthory Erzsébetet hamisan vádolni? A kérdésre több válasz is született, egyes történészek Thurzó György politikai ambícióival magyarázzák a grófnő „likvidálását”, mások szerint Báthory két veje áll a hamis vádak mögött, így akarták ugyanis megkaparintani a grófnő által erős kézzel irányított jelentős Nádásdy-birtokot.
Mindenestre ma már nem csak a történészek beszélnek Báthory ártatlanságáról, hanem egy film is: Juraj Jakubisko szlovák-cseh-angol-magyar koprodukcióban készült filmdrámája szakít az addig ismert legendákkal, rémtörténetekkel és igyekszik valós történelmi alapokra helyezni a grófnő életét. A film ezt a törekvését már címében is kifejezi, a 2008-ban bemutatott alkotást Báthory – A legenda másik arca címmel játszották a mozikban.
Felvidék.ma
