A Magyar Polgári Kör polgári társulás nevét a belügyminisztérium csak „hosszú csatározás” után jegyezte be úgy, ahogy azt alapítói kérték: magyarul. Az ombudsman rámutatott: a minisztérium túllépte hatáskörét.
Miért fordult beadvánnyal Jana Dubovcová ombudsmanhoz? – kérdeztük Polgár Hajnalkát, a Magyar Polgári Kör alelnökét.
– Még 2012 januárjában tájékoztattuk a belügyminisztériumot polgári társulásunk alapszabályának módosításáról. A minisztérium erősködött, hogy az államnyelvtörvény értelmében a Magyar Polgári Kör elnevezés elé a szlovák nyelvű megnevezést is fel kell tüntetni. Alaposan áttanulmányoztuk a törvényt mi is, az ilyet polgári társulásokra nézve nem ír elő. Ez ügyben fordultunk 2012 februárjában az ombudsmanhoz. A minisztérium kifogását visszautasítottuk, végül az 2012 márciusában mégis tudomásul vette az alapszabály-változást. Az ombudsman válaszlevelét most, 2014 szeptemberében kaptuk meg, érdekes módon azon a napon, amikor az alkotmánybíróság az állampolgársági törvényről döntött, azaz helyesebben: nem döntött.
Mit tartalmaz a jogvédő intézmény elnökének a válasza?
– Jana Dubovcová ombudsman terjedelmes, négyoldalas válaszlevelet küldött a Magyar Polgári Körnek. Ebben többek között leszögezi: „Nem értek egyet a minisztérium véleményével, illetve érvelésével, hogy a polgári társulás nevének kiegészítésére való kötelezettségére figyelmeztet, miszerint a magyar nyelvű megnevezés előtt államnyelven is fel kell tüntetni. Ellenkezőleg, azt a véleményt vallom, hogy az érvényes előírások nem szabják feltételül a polgári társulások nevére vonatkozóan az államnyelven való feltüntetést, olyan feltételt sem szabnak, hogy idegen nyelvű megnevezésnél azt ki kell egészíteni az államnyelvre való fordítással.
Alapjog a társulás szabadsága, ide beletartozik az is, hogy a társulás tagjai jogosultak a társulásuk nevéről dönteni. A polgári társulások névválasztási szabadsága törvénnyel csak annyiban van szabályozva, hogy ugyanazon néven a Szlovák Köztársaságban nem működhet más jogi személy. A 270/1995-es törvény az államnyelvtörvényről, melyre a minisztérium hivatkozik, szintén nem tartalmaz korlátozásokat a polgári társulások névválasztására vonatkozóan. (…) A belügyminisztérium eljárásának és érvelésének nincs törvényes támogatottsága, a belügyminisztérium így az alapszabály-módosítással kapcsolatban túllépte a hatáskörét. (…)”.
Jana Dubovcová levelében hangsúlyozza, hogy később a minisztérium is átértékelte helytelen lépést, és végül tudomásul vette a polgári társulás alapszabály-módosítását.
Mit üzennek ezzel az eredménnyel a nyilvánosságnak? Mi lesz a folytatás?
– A mi polgári társulásunk az utolsók közt szerepelt, amelynek magyar megnevezését végül is jóváhagyta a belügyminisztérium, ezért esetünkben nem vált az alapvető jogok biztosa (ombudsman) által kötelezhetővé a belügyminisztérium olyan intézkedések meghozatalára, melyek kiküszöbölnék és jóvátennék a felmerült hiányosságokat, valamint megszüntetnék azok okait. A felvidéki sajtóból, baráti szervezetek elmondásaiból és jogvédő tevékenységünk során szerzett tapasztalataink alapján azonban tudomásunk van róla, hogy a visszás helyzet nem szűnt meg, sőt, mára már valamennyi nem államnyelvű megnevezésre is a belügyminisztérium kiterjesztette visszautasító álláspontját. Újabban mindezt a kulturális minisztérium művészeti és államnyelvi ügyosztályának, mint az államnyelvtörvény gesztorának, 2013. augusztus 19-én kiállított szakvéleményére hivatkozva teszi. Ezen szakvélemény kimondja, hogy az állami nyilvántartásokat államnyelven kell vezetni, ezért a polgári társulások megnevezésének nyilvántartásba vételét csak államnyelven irányozza elő. Ugyanakkor ugyanezt nem vonatkoztatja, sem az cégjegyzék, sem az iparengedélyi hivatal, sem a személyneveket nyilvántartó szervek, sem semmilyen más állami intézmény hivatalos nyilvántartására. A legelgondolkodtatóbb a szakvélemény irányadásának diszkriminációra és hatalmi önkényre módot adó utolsó mondata, amely így hangzik: „A tulajdonnevek használatára, vagy az idegen nyelven használt általánosan érthető kifejezésekre vonatkozó kivételeket „individuálisan” (azaz egyénileg) kell elbírálni.” Ezzel együtt, és ennek ellenére, vannak polgári társulások, amelyek az elmúlt több mint másfél esztendőben rendületlenül várják a nem államnyelven megnevezett társulásuk bejegyeztetését, illetve annak „individuális” pozitív elbírálását. Elsősorban nekik szeretnénk a figyelmükbe ajánlani ezt az új érvelési lehetőséget. A szakszerűség biztosítása érdekében nem árt, ha az alapvető névadási jogukért síkra szálló társulások ilyen jellegű akadályoztatásuk esetén, a polgári társulások ügyét felvállaló felvidéki jogászhoz, Szekeres Klaudiához fordulnak. Egységesen ugyanis sokkal hatékonyabban lehet fellépni, és ez által a magyar megnevezésű polgári társulások jogtalan bejegyzési hátráltatását sem lehet egyszeri esetekként, „individuálisan” elbírálva letudni.
*
Jogászként mit jelenthet az ombudsman válaszlevele a Magyar Polgári Körnek a többi érintett (vagy csak jövőben regisztrálását kérő) szervezet számára?
Szekeres Klaudia jogász elmondta: „Tény, hogy az ombudsman az MPK-nak írt válaszlevelében megállapítja, hogy a belügyminisztérium helytelenül járt el, amikor nem volt hajlandó bejegyezni a szóban forgó polgári társulás megváltozott magyar megnevezését, mivel az ombudsman véleménye szerint sem lehet a hatályos jogszabályokból kikövetkeztetni, hogy csak szlovák- vagy kétnyelvű megnevezést lehetne bejegyezni. Mivel azonban az MPK esetében a minisztérium végül is 2012-ben bejegyezte a magyar megnevezést, az ombudsman nem állapított meg jogsértést, s ebből kifolyólag nem kötelezte a minisztériumot semmiféle intézkedések megtételére. Emiatt nem gondolom, hogy a minisztérium csupán az ombudsman véleményét figyelembe véve változtat eddigi hozzáállásán, és elkezdi beírni a nem szlovák nyelvű megnevezéseket. Az MPK-nak adott válaszra hivatkozva viszont lehet indítványozni az ombudsmannál, hogy a még mindig függőben lévő ügyekben kötelezze a minisztériumot a nem szlovák nyelvű megnevezések bejegyzésére. Ezt a lépést napokon belül meg is fogom tenni az általam képviselt szervezetek nevében” .
ON, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”33203,33228″}
