A reformáció hónapja október, amelynek utolsó napján, október 31-én világszerte arról emlékeznek meg, hogy Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes és egyetemi tanár, a reformáció megindítója 1517-ben ezen a napon tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. Az általa vezetett új irányzat lett az evangélikus, míg a Kálvin János vezette irányzat a református egyház alapja.
A reformációt eleinte különböző dátumokkal kapcsolatban ünnepelték: Luther születésnapján (november 10.), illetve halála napján (február 18.), az Ágostai hitvallás hivatalos felolvasásának napján (június 25.). 1667-ben, a 95 tétel kiszögezésének 150. évfordulóján a II. János György szász választófejedelem által vezetett szászországi evangélikus egyházi főtanács elrendelte, hogy ezt a napot, amelyet a vallásjavítás kezdőpontjának lehet tekinteni, megünnepeljék. Ettől az időtől fogva más protestáns egyházakban is szokásba jött ennek a napnak, vagy a rá következő vasárnapnak a megünneplése.
A Kárpát-medencében a 16. században a török uralom korszakában terjedtek el a reformáció eszméi. Luther nézetei először Habsburg Mária udvarában jelentkeztek, majd az erdélyi szászok között váltak elfogadottá. Noha az országgyűlés fellépett az új tanok ellen, a 16. század végére az ország 80-90%-a vált protestánssá. Mivel a reformátorok a nép nyelvén, magyarul prédikáltak, és lefordították a Bibliát, tevékenységük nagy mértékben hozzájárult az irodalmi nyelv kialakulásához. A református erdélyi fejedelmek és főurak számos nyomdát és főiskolát alapítottak, amelyek elősegítették a hazai oktatás és művelődés ügyét.
Luther Márton mellett a reformáció másik vezéralakja Kálvin János francia származású svájci reformátor, a kálvinizmus névadója volt, aki Lutherrel csaknem egy időben elindította új, független vallási mozgalmát. E mozgalom tagjait a pápasággal szembeni tiltakozás („protestálás”) miatt protestánsoknak nevezték. Kálvin – mint ahogyan azt mindig is hangoztatta – nem elégedett meg azzal, hogy csupán az egyház tanításait és működését reformálja meg, véleménye szerint az igazi reformációnak az emberi szívben kell végbemennie, amely hatással van az életvitelre és a társadalmi érintkezés minden formájára is.
A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház számos gyülekezetében tartanak október 31-én ünnepi istentiszteletet. Komáromban, a legnagyobb hazai református gyülekezet ünnepségén rendhagyó istentiszteleten emlékeznek meg a reformációról. Az istentiszteleten Meister Éva erdélyi színművésznő adja elő Kocsis István „Árva Bethlen Kata” című monodrámáját. A darab az erdélyi magyar közösség hatalommal szembeni küzdelmének állít emléket.
Felvidék.ma