A szovjet hadsereg katonái 1945. január 27-én szabadították fel az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábort. 2005-től ez a nap az ENSZ közgyűlésének határozata értelmében a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja.
„Tilos a házasságkötés zsidó és nemzsidó között. E tilalom megszegője vétséget követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel, hivatalvesztéssel és választójogától való megfosztással büntetendő. Zsidó és nemzsidó közötti házasságon kívüli nemi kapcsolat mint vétség öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.
A fent idézett rendelkezések az első önálló szlovák állam jogi hagyatékából valók – ma már csak történelem, egykor a kőkemény valóság. 1941. szeptember 9-én fogadta el a náci csatlós szlovák kormány a saját zsidótörvényeit, melyekből ma, a holokauszt áldozatainak emléknapján a szlovák Hnonline.sk hírportál is szemezget. Emlékeztetőül.
Néhány további példa a szlovák kiadású zsidótörvényekből:
„A zsidók nem rendelkeznek választójoggal és nem választhatók a Szlovák Köztársaság Tanácsába sem más állami testületekbe.
Zsidó nem tölthet be állami képviseleti funkciót, nem lehet bíró, ügyvéd, közjegyző, gyám, gondnok, értékbecslő, tolmács, mérnök, csődbiztos stb.
A központi gazdasági hivatal a belügyminisztériummal egyetértésben kötelezheti a zsidót meghatározott településről való elköltözésre, mint ahogy megszabhatja azt is, hova költözzék.
Az állami biztonsági szervek bármikor személyi ellenőrzést tarthatnak a zsidóknál – mindezt írásbeli bírói vagy hivatali parancs nélkül.
A zsidó az általa feladott belföldi postai küldeményen köteles feltüntetni pontos címét és könnyen felismerhető megjelölését zsidó mivoltának (zsidócsillag).
A zsidók mindennemű felsőoktatási intézményből ki vannak zárva.
Zsidó nem lehet kiadója, szerkesztője (felelős szerkesztője) semmilyen folyóiratnak.
Zsidó nem vezethet szlovák gépjárművet.”
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”51109,49128,48476,47264,46410,46273,45953″}
