Az Ipolyságon élő Csáky Károly entográfus, irodalmár 2015-ben magánkiadásban jelentette meg az Emlékezések és vallomások második kötetét. A kiadvány az Emlékezések és vallomások I. folytatása. Az első fejezetben a kortársakat és a szerző munkásságát inspiráló személyeket vonultatja fel. A jelen kötetben a múltba réved, a szülőföld hagyományait és kulturális örökségét mutatja be.
Mint az a kötet előszavában olvasható: „Könyvem második részének fejezeteiben pedig néhány neves, vagy kevésbé ismert elődnek állítok emléket (…) körbejárok egypár emlékhelyet és síremléket. Szólok a szülőföldi kötődésekről, az ősök kapcsolatairól, az utódok tájékozódásáról, vagy tájékozatlanságáról. Beszámolok egy-egy emléktábla állításának történetéről”. Mindamellett a szerző figyelmet szentel az irodalmi-szellemi a hagyományok ápolásainak, illetve a hagyományápolás módjainak.
A kötetben külön taglalja a Madách-család honti kötődéseit. Ugyanakkor figyelmet szentel a Mikszáth- és Madách-kultusz ápolásának, valamint II. Rákóczi Ferenc honti kapcsolatainak.
A második kötet első fejezete az Emléktáblák, emlékhelyek – Irodalmi emlékhelyek, emléktáblák az Ipoly mentén címet viseli. Mint írja, a szűkebb felvidéki régió számtalan jeles költővel és íróval gyarapította az elmúlt évszázadokban a magyar irodalmat. „Gazdag örökség felelősség is egyben. Mert a szellemi hagyatékot ápolni, gondozni kell. Jeles szülötteinknek emléktábla, emlékszoba illeti. És természetesen folytonos odafigyelés – elsősorban a műveikre” – hangsúlyozza a szerző a kötet lapjain. Ebben a fejezetben sorra veszi az Alsó-Ipoly menti térség falvait s azok irodalmi kötődéseit. Garamkövesdtől, Ipolyságon és Ipolykeszin át Alsósztregováig végig járja a községeket, röviden felvázolva azon irodalmi személyeket, melyek az adott településeinkhez köthetőek. Így megjelenik az olvasó előtt Szeder Fábián, Csepregy Ferenc, Thúróczy János, Mikszáth Kálmán, Madách Imre, vagy Juhász Gyula alakja is.
E fejezet bővebben leírja többek között az ipolysági egykori Honti Kaszinó épületén elhelyezett gróf Széchenyi István emléktáblájának történetét. Bemutatja a felsőtúri Pongrácz család sírboltját, Kubinyi Ferenc nyughelyét Kóváron. Szemléltetően leírja Szentiványi Ráfael Csalárban felállított emléktábláját, valamint az ipolysági Honti Múzeum falán elhelyezett Pongrácz Elemér emléktáblát.
A könyv második bővebb fejezete a környék neves irodalmi szülöttjeinek állít emléket. A szülőföld aprószentjeinek és nagyjainak méltatása elnevezésű részben bőven kifejti a csábi születésű Szeder Fábián munkásságát s újjáéledő kultuszát. Szól az Ipolyságon született és „a történelem viharaiban edződött” Sajó Sándorról. Visszatekint a két évtizedes múlttal rendelkező Mikszáth-napokra. „Bizony emlékezni jólesik néha (…) S nekünk, egykori irodalomnépszerűsítőknek, a kicsinyke vidékek napszámosainak is van már múltunk” –kezdi a személyes vallomását a Mikszáth Napokról. Itt mutatja be a szklabonyai Mikszáth házat is.
Felidézi Manga János a palóckutatás elindítójának Ipoly menti kötődéseit. Megemlékezik a palásti születésű Palásthy Pálról, a helyi magyar alapiskola névadójáról. Bővebben részletezi Rákóczi Ferenc nagyságos fejedelem honti kötődéseit, valamint a nagytúri Pongrácz család jeles képviselőit is bemutatja. Beszámol a felsőszelényi Gyürky Antal országos hírű borász és gazda életéről. Szól Czobor Lászlóról, a honti régió históriaírójáról. Emellett több oldalon fejti ki a Madách-kultusz jelentőségét, felvázolva a család nagycsalomjai és bernecebaráti kapcsolatait.
A kötet gazdag képanyaggal zárul. Csáky Károly Emlékezések és vallomások II. kötete a következő gondolatokkal zárul: „mert a közösség, amely nagy fiait megbecsüli, önmagát is felmagasztalja. A közösség, amely múltja emlékeit ápolja egyben a jövőjét is biztosítja”
Pásztor Péter, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”52900,49654,48379,45730″}
