Közreadták a felvidéki magyarság megmaradása és fejlődése érdekében szükséges oktatási minimumot, melyhez a hat aláíró szervezet mellett bárki csatlakozhat.
„Amint arról már korábban hírt adtunk, május 4-én a Magyar Közösség Pártja székházában találkoztak az oktatásban érintett civil és szakmai szervezetek (a Comenius Pedagógiai Intézet, a Csemadok, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége) képviselői, valamint az MKP és a Most-Híd politikusai.
A megbeszélés során mindenki kézhez kapott egy nyilatkozattervezetet, amely az elengedhetetlen közös fellépés okairól, tárgyáról és módjáról szólt, és amelyhez mindenki szabadon fűzhetett kommentárt és esetleges módosító javaslatokat, hogy mindenki számára egyértelművé tegyük és kinyilvánítsuk az egységes kiállás szándékát, mint ahogy 2013 augusztusában is sikerült közös nyilatkozatba foglalni a résztvevők elhatározását.
A tanácskozás végén a dokumentumot hat jelen levő szervezet képviselője aláírta, míg a Most-Híd delegációja haladékot kért. Ezt a tárgyaló felek tudomásul vették és tiszteletben tartották, ezért a nyilatkozatot nem hozták nyilvánosságra. Mivel azonban az egy héttel későbbi, május 11-i megbeszélésen háromórás vita után a kompromisszumos javaslat azon bukott meg, hogy a vegyespárt képviselői számára elfogadhatatlannak bizonyult az iskoláinkat sújtó és közösségünket létében érintő kérdésekben a felek egységes állásfoglalása, valamint az oktatáspolitikai lépéseik egyeztetése, ezúton közreadjuk az aláírt dokumentumot.
Egyben felhívjuk minden tettre kész szervezet és egyén figyelmét a nyilatkozat utolsó pontjára, amely értelmében bárki szabadon csatlakozhat a kezdeményezőkhöz” – nyilatkozta A. Szabó László, az MKP alelnöke.
Hozzátette: Bízunk benne, hogy közösségünk tagjai megértik, közoktatásunk ügyeiben csak akkor lehetünk eredményesek, ha sikerül félretenni az önös politikai érdekeket és a szűklátókörűséget. Így tettek a dokumentum aláírói is: a Comenius Pedagógiai Intézet nevében Fodor Attila igazgató, a Csemadok nevében Bárdos Gyula elnök, a Magyar Közösség Pártja nevében A. Szabó László alelnök, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala nevében Tokár Géza szóvivő, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége nevében Jókai Tibor elnök, valamint a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége nevében Mézes Rudolf elnök – áll az MKP honlapján közreadott sajtónyilatkozatban.
Alább a teljes dokumentumot olvashatják:
A felvidéki magyarság megmaradása és fejlődése érdekében szükséges oktatási minimum
Mi, a felvidéki magyar nyelvű oktatás alapvető kérdéseiről és problémáiról folytatott megbeszélés résztvevői (a továbbiakban „Felek”)
a 2011-es szlovákiai népszámlálás magyar szempontból lesújtó eredményeinek ismeretében
a 2012-ben aláírt, A szlovákiai magyarok megmaradásának és fejlődésének alapfeltételei című dokumentumban foglaltak értelmében
tudatosítva felelősségünket és lehetőségeinket a közösségünk jelentős számbeli fogyatkozásának megállítása és visszafordítása terén
elismerve, figyelembe véve és tiszteletben tartva egymás értékeit, érdekeit, küldetését és szakmai kompetenciáit
következetesen kiállva az európai jogrendekben alkalmazott önigazgatási modellek alapján kialakított oktatási rendszer szlovákiai bevezetésének és alkalmazásának szükségessége mellett
kifejezve a mindenkori együttműködés és a közös fellépés szándékát és fontosságát
a következő nyilatkozatot fogadjuk el:
A Felek egyetértenek abban, hogy a magas szintű, hatékony anyanyelvi oktatás a magyar kisebbség megmaradásának, fejlődésének és boldogulásának záloga és alapvető eszköze. Az anyanyelv, és az azon megszerzett tudás és műveltség révén válhat a felvidéki magyar ember a magyar nemzet részévé, az egyetemes magyar kultúra gazdájává és gazdagítójává. A globalizálódó világban a szülőföldhöz való ragaszkodás, az elődeink által megteremtett kulturális javak továbbvitele, az erős identitástudat és a közösséghez való kötődés lehetnek az egyéni életutak és sorsok segítői, alakítói és meghatározói.
A Felek a magyar iskola és az anyanyelvi oktatás megerősítése és fejlesztése érdekében kiemelten fontosnak tartják a kisebbségek önigazgatási jogainak és lehetőségeinek kiszélesítését, valamint a nemzetiségi oktatásügy helyzetének jogszabályi rendezését.
Ennek érdekében javasolják:
– átfogó kisebbségi törvénybe foglalni a Szlovákiában élő nemzeti közösségek és etnikai csoportok életének sajátos, a közösségek megmaradását és fejlődését meghatározó területeit és kérdéseit;
– kisebbségi önkormányzati rendszer vagy egyéb önigazgatási mechanizmusok létrehozásával lehetővé tenni, hogy a nemzeti közösségek és etnikai csoportok a megmaradásukat és fejlődésüket érintő sajátos kérdésekben önmaguk irányíthassák és alakíthassák sorsukat, jövőjüket;
– a közoktatási törvényben önálló fejezetben meghatározni és rendezni a nemzetiségi oktatásügy alapelveit, céljait, sajátos igazgatásának és működtetésének kereteit és feltételeit.
A Felek az elmúlt másfél évtized során Szlovákiában kialakult közoktatási rendszerben szükségesnek tartják:
– a közoktatás-irányítás önkormányzati elvű, decentralizált jellegének megőrzését,
– a községi és megyei önkormányzatok jelenleg érvényes iskolafenntartói jogköreinek, az átruházott és az eredeti jogkörök kialakult rendjének megtartását,
– az iskolavezetők kinevezése és visszahívása terén működő jelenlegi gyakorlat megtartását,
– az iskolatanácsok jelenleg meglévő jogköreinek, kötelességeinek és feladatainak megtartását,
– az átruházott jogkörök normatív finanszírozásának megtartását, a normatívák fokozatos, a fejlett országokkal összevethető mértékű emelésének biztosítását, valamint a különböző sajátosságok differenciáltabb és átláthatóbb finanszírozását,
– az eredeti jogkörök jelenlegi finanszírozási gyakorlatának megtartását, a források növelését és a felhasználásuk nyilvános ellenőrizhetőségének erősítését,
– az iskolaalapítás és -működtetés pluralizmusának megőrzését, a különböző fenntartók által működtetett intézmények egyenjogúságát és egyenrangúságát, beleértve azok finanszírozását is,
– az egyházi és magániskolák hálózatának megerősítését és szélesítését, s az oktatásügyben ezáltal is a minőségek versenyének ösztönzését és támogatását,
– az anyanyelven zajló szakképzés minél szélesebb körű biztosítását,
– a kétpólusú tartalmi szabályozás terén tapasztalható központosítási szándékok leállítását, s éppen ellenkezőleg, az állami (központi) követelmények csökkentését és az intézményi (helyi) tartalomszabályozási szabadság és lehetőségek növelését,
– a pedagógus-továbbképzés jelenlegi, rossz hatékonyságú gyakorlatának átértékelését és újragondolását,
– a kötelező intézményi önértékelési és minőségfejlesztési rendszer kiépítésének bevezetését.
A Felek a nemzetiségi oktatásügy igazgatásában, az iskolai hálózat alakítása és finanszírozása terén egybehangzóan igénylik:
– a pozitív diszkrimináció elvének érvényesítését, tekintettel arra, hogy a nemzeti közösségek éppen kisebbségi létükből és létszámukból adódóan igényelnek sajátos, differenciált bánásmódot és számukra kedvező (ugyanakkor a többségi nemzetet hátrányosan nem érintő) megközelítést,
– a nemzetiségi oktatás intézményeinek és pedagógusainak a támogatását és fejlesztését szolgáló háttérintézmény-rendszer (oktatáskutató és fejlesztő intézet, módszertani központok, tanácsadói és szakértői hálózat stb.) kiépítését.
A Felek a kis létszámú közoktatási intézmények tervezett racionalizációja kérdésében osztják azt a felismerést, hogy az óvodát és az alapiskola alsó tagozatát minden olyan településen meg kell őrizni, ahol arra a lakosok igényt tartanak. Nem vélik helyesnek kiskorú, 3-10 év közötti gyermekek napi utaztatását, iskolai körzetek „fentről” jövő bürokratikus meghatározását. Az iskolahálózat alakítása kistérségi oktatástervezési feladat, amelyet az érintett iskolafenntartóknak közösen, együttműködésben kell ellátniuk, úgy, hogy ne sérüljenek a gyermekek jogai és lehetőségei, és érvényesüljön a méltányosság és az esélyegyenlőség elve.
A Felek fontosnak tartják kinyilvánítani, hogy az iskolahálózat alakítása, az iskoláztatás tereinek, formáinak, lehetőségeinek a kérdése komplex, regionális, gazdasági, szociális és kulturális szempontú megközelítéseket és tervezéseket igényel, nem egyszerűsíthető csupán finanszírozási és hatékonysági kérdéssé. Különösen fontos e téren a kisebbségek iskolahálózatának a megőrzése és fejlesztése (pozitív diszkrimináció alkalmazása), hiszen ez közvetlenül határozza meg a kisebbségek létét, megmaradását és fejlődését.
A Felek egyetértenek abban, hogy a szlovákiai magyar oktatásügy megóvása és fejlesztése valamennyi felvidéki magyar közös érdeke, ebből következően nem szabad szűk érdekcsoportok közti csatározások tárgyává tenni.
A Felek ezért kinyilatkozzák abbéli szándékukat, hogy oktatáspolitikai lépéseiket egyeztetik, és minden olyan területen, ahol ennek feltételei adottak, egymást erősítő és támogató, egységes és közös fellépést szorgalmaznak.
A Felek kinyilvánítják, hogy a jövőben kölcsönösen tájékoztatják egymást az általuk kidolgozott javaslatokról, koncepciókról és jogszabály-tervezetekről, a jelen nyilatkozatban foglaltakkal kapcsolatban és azok szellemében pedig törekszenek az egységes állásfoglalásra és az összehangolt fellépésre.
A Felek a közös célok megvalósítása érdekében lehetőségeikhez mérten és a törvényes eszközök igénybevételével mindent megtesznek a törvényalkotás és a végrehajtó hatalom aktív, a felvidéki magyarság érdekeit szolgáló befolyásolására.
A Felek tartózkodnak attól, hogy egymást nyilvánosan bírálják és személyükben támadják, és nem hoznak olyan döntéseket, amelyek a Felek közti bizalmat megingathatnák. Amennyiben a Felek közül bármelyik olyan lépésre készül, amely nincs összhangban a nyilatkozatban foglaltakkal, a többi aláíró Felet előzetesen tájékoztatja, véleményüket kikéri.
A Felek kötelezik magukat, hogy a nyilvánosság előtt csak akkor lépnek fel a másik Fél számukra elfogadhatatlan nyilatkozata vagy döntése ellen, ha a belső egyeztetés nem vezetett eredményre.
A Felek elfogadják, hogy a jelen nyilatkozathoz a jövőben bárki szabadon csatlakozhat.
Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”53662,53581,53547,53517,53478,53448″}
