Pavol Frešo (SDKÚ-DS), Csáky Pál (MKP), Juraj Droba (SaS) a Ján Baránek politikai elemző voltak a TA3 Politikában című vitaműsorának vendégei, melynek témáját az ellenzék választás előtti helyzete és a menekültválság képezték.
Pavol Frešo, az SDKÚ-DS elnöke szerint elvesztegetett esély a Smer-SD négyéves kormányzása. Az ellenzéki párt elnöke szerint történelmi esély volt ez, amikor egy pártnak óriási hatalom volt a kezében, és hatalmas előrelépést hozhatott volna Szlovákiának, sajnos azonban mindez az illúziók szintjén maradt. Frešo szerint az emberek is érzékelik a folytatódó stagnálást. A kereszténydemokrata unió elnöke úgy véli, az egészségügy az a terület, ahol a kormány leginkább csődöt mondott, de lemaradt szerinte például a vállalkozók védelme terén is, ahol példaként a Váhostav-ügyet hozta fel. „Szinte mindenkit, aki a munkájából él, és a jogszabályokra támaszkodik, hátrányosan érintették a Smer-kormány intézkedései” – fogalmazott Frešo.
Csáky Pál (MKP) EP-képviselő leginkább a kormány regionális politikáját és az uniós alapok merítésének politikáját bírálta. „Hét hónappal a választás előtt rájöttek, hogy Szlovákiában vannak leszakadó régiók” – fogalmazott Csáky, aki szerint a kormány képtelen megbirkózni az uniós alapok merítésével, miközben nyilvánvaló e téren a korrupció. Csáky szerint az Európai Bizottságban is fennáll az a vélemény, miszerint Szlovákia nem rendszer szintű megoldásokat hoz létre.
Juraj Droba (SaS) szerint a Smer-kormány három területen mondott csütörtököt, konkrétan az oktatásügy, az egészségügy és az igazságszolgáltatás terén. Droba szerint a kormány által prezentált gazdasági növekedés hosszú távon nem tartható fenn, mivel főleg az állam vagy a külföldi befektetők által létesített munkahelyeken alapszik, akiket a kormány nem egyszer nem korrekt előnyökben részesít a hazai vállalkozókkal szemben.
Az ellenzéki képviselők a vitaműsor során megegyeztek abban, hogy a Fico-kormány által bevezetett ún. szociális csomagok valójában bizonyos választói csoportok szavazatának megvásárlását jelentik. Droba szerint ebben az esetben egyszerűen választási korrupcióról van szó. „A szocialisták mindig is jók voltak abban, hogy hogyan osszák szét a más pénzét” – jelentette ki az ellenzéki politikus.
Az ellenzéki politikusok elképzelhetőnek tartják egy jobboldali koalíciós kormány felállítását a létező jobboldali pártokból, és megegyeztek a vállalkozói közeg javításának szükségességében is. Frešo szerint egyeznek továbbá a véleményeik az egyenadó bevezetésének szükségességében is, ám az esetleges koalíciónak több dolgot is találnia kell, amely összeköti az azt alkotó pártokat.
„Ha létezik egy jó közös pozitív cél, koalíciót nagyon könnyen lehet kötni, ellentétben a valami ellen létrehozott koalícióval” – jelentette ki Frešo. A politikusok arról nem nyilatkoztak, hogy pártjaiknak vannak-e konkrét elképzeléseik a választási koalíciókat illetően a 2016-os parlamenti választás során.
A migrációs válság kérdésének kapcsán Csáky Pál úgy fogalmazott, véleménye szerint Európa elaludt ebben a kérdésben, kaotikusan viselkedik, nem pedig ésszerűen, az uniós csúcstalálkozónak pedig már júniusban meg kellett volna valósulnia. „Az uniós tagországok e tekintetben két csoportra oszthatók” – vélekedik Csáky –, az egyik csoportba azok az országok tartoznak, amelyek valamilyen módon érintettek, ezek igyekszenek megoldásokat javasolni, a többi államot azonban, bár beszélnek az európai szolidaritásról, nem annyira érdekli ez a téma. Tudatosítanunk kell, hogy a mostani döntések meghatározzák Európa sorsát örökre” – fűzte hozzá Csáky. A menekültkvóták azonban véleménye szerint semmit sem oldanak meg, az EP-képviselő szerint a hiányzó európai migrációs politikának három pilléren kellene alapulnia: először is az Európai Unión kívüli területeken való uniós aktivitásokon, mivel ezt a problémát nem lehet az unió területén megoldani, a külső határok védelmén, és annak a problémának a megoldásán, ami az unió területén jelenleg kialakult.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”56365,56310″}
