Több ellenzéki párt a nyár folyamán és az ősz kezdetén rendkívül aktivizálódott annak érdekében, hogy vezető szerephez jusson. „A jobboldalon éles küzdelem folyik a vezető szerepért. Ennek elnyerése döntő lehet a választások előtt, amikor a kisebb pártok választóinak egy része a nagyobbakhoz pártol szavazataival, hogy azok el ne vesszenek” – fogalmazott a TASR hírügynökség megkeresésére Pavol Marchevský, a Prieskumy ügynökség elemzője.
A szavazatok ilyen mozgása a jobboldalon a voksok akár három, négy százalékát is kiteheti. Ezzel is magyarázható, hogy a nyár folyamán nagy kampányt folytatott például Radoslav Procházka Sieť pártja is. Az ASA, a Focus és a Median ügynökségek három felmérése közül kettőben valóban ez a párt végzett a Smer-SD mögött a második helyen.
Az elemző szerint stabil szavazótábora van a KDH-nak, amely a Median felmérésében a második helyen végzett, másrészt viszont ennél a pártnál nem feltételez jelentősebb növekedést. „Ez olyan párt, amely ragaszkodó választókkal rendelkezik,” jegyezte meg Marchevský. Szerinte KDH-nak a Váhostav-ügy időszakában lett volna esélye a gyarapodásra, amikor a Smer szorgalmazta Ján Figeľ visszahívását a parlament alelnöki posztjáról. Miután a baloldaliak lemondtak erről a tervükről, a kereszténydemokraták preferenciái ismét megállapodtak a szokásos szinten.
A három felmérésből kettőben a négy legerősebb párt közé a Szlovák Nemzeti Párt is bejutott. „Úgy tűnik, és ezt a hosszú távú felmérések is igazolni látszanak, hogy ennek a pártnak a megújult vezetésével sikerült bővíteni választóik táborát” – jegyezte meg Marchevský.
„Paradox módon a családról szóló referendum fő győztese éppen az SNS lett, és ez Andrej Danko retorikájának is köszönhető. A szlovák nyilvánosság konzervatív felfogású és rendkívül érzékeny az olyan témákra, mint a haza és a család” – tette hozzá az elemző.
Stabil választói bázissal rendelkezik a Most-Híd is, amely hét százalék körül mozog. Bár a párt olyan közegből is gyarapította sorait, mint az SDKÚ-DS-ből kivált Lúcia Žitňanská és Tomáš Galbavý, véleménye szerint támogatottságában kulcsszerepe van Bugár Béla személyiségének. „Hosszú ideje az öt legnépszerűbb hazai politikus egyike” – tette hozzá.
Komplikáltabb viszont a helyzet az olyan pártok esetében, mint az OľaNO, NOVA, SaS és SDKÚ-DS. Ami az első hármat illeti, hosszabb időn át találgatás folyt, hogy közös tömörülést alkotnak, az SaS azonban a közelmúltban bejelentette, hogy egyedül indul a választásokon.
„Az SaS lépése logikus. A vég nélküli tárgyalások ugyanis kontraproduktívak” – jegyezte meg Marchevský. Bár az SaS a parlamentbe való bejutás határán táncol, Marchevský szerint nem ok nélküli a bizakodása. Hasonlóképen rizikósan alakultak a párt preferenciái a 2012-es választások előtt is, ám végül mégis gond nélkül bejutott a parlamentbe.
Amennyiben az OľaNO és a NOVA közös választólistán indulnának, a parlamentbe való bejutásukhoz elegendő lenne öt százalék, márpedig a három felmérés egybehangzó eredménye szerint ezt a küszöböt gond nélkül átlépnék. Jeleznek azonban egy kettős koalíciót, amelynek a bejutáshoz hét százalékra lenne szüksége. Ezt a küszöböt a három felmérés közül csak az egyik szerint sikerülne átlépnie. „Úgy tűnik, hogy Igor Matovič a NOVA mozgalommal szeretne koalícióban indulni a választásokon, bár tudatában van annak, hogy a siker valószínűsége nem egyértelmű” – állapította meg Marchevský.
Ha a pártok a koalíció helyett együtt indulnának az OľaNO és a NOVA listáján, annak a veszélynek tennék ki magukat, hogy Matovičék az utolsó pillanatban kiszorítanák őket a jelöltlistáról, hasonlóképpen, amint az már korábban megtörtént a Vladimír Palko körül tömörült képviselőjelöltekkel. „Gondolom, ez a fő oka annak, hogy miért kellene maradni a koalíciónál” – fejtette ki véleményét az elemző.
Az SDKÚ-DS a Median felmérésében 3,5 százalékot, a Focusnál 2,2 százalékot, míg az ASA szerint 4,1 százalékot ért el. „A nyár folyamán tapasztalható volt az SDKÚ-DS fokozott aktivitása, és egyes ügynökségek javuló tendenciát mutattak ki. Azonban mielőtt mindebből végső következtetéseket vonnánk le, meg kell várnunk a további felmérések adatait” – egészítette ki a politológus.
„A kérdés az, hogy egy párt önállóan szándékozik-e indulni, vagy valaki koalícióban szeretne indulni vele,” kommentálta Pavol Frešo pártjának lehetőségeit a szélesebb csoportosuláshoz való csatlakozását illetően. Ami pedig az új pártokat illeti, mint a SKOK! és a Šanca, Marchevský szerint a választásokon való önálló indulásuk a minimálisra csökkenti esélyeiket. „Rejtély számomra, miben bíznak ezek a pártok. Lehetséges abban, hogy végül felkerülnek a közös jobboldali jelölőlistára. Amennyiben önállóan indulnának, szerintem nincs esélyük” – zárta a politikai elemző.
tasr, aktualne.sk, ford. nzs, Felvidék.ma
Fotó: SITA, Ján Slovák
ford. nzs, Felvidék.ma
