Kevés idő van a cselekvésre a migrációs válságot illetően, ezért az eddigi halogatást sokkal határozottabb cselekvésnek kell felváltania az EU részéről – mondta Áder János, Magyarország köztársasági elnöke a V4-es államfők és a horvát elnök kétnapos balatonfüredi csúcstalálkozója végén tartott sajtótájékoztatón.
A magyar államfő kiemelte: a migrációs válság kérdésében a lényeges szempontokat illetően egyetértés volt az elnökök között. A bűnügyi szempontokkal kapcsolatban elmondta: külön bűnözői – és kifizetődő – üzletággá vált az embercsempészet, ezen változtatni kell. Továbbá azt sem lehet elhallgatni, hogy lehetnek a migránsok között olyanok, akik „bizonyos küldetéssel érkeznek”, ami minden uniós országnak nemzetbiztonsági kockázatot jelent – tette hozzá.
A magyar köztársasági elnök kifejtette: a találkozón egyetértettek abban, hogy az EU határvédelmét meg kell erősíteni, ellenőrzötté kell tenni a belépést, e tekintetben jogszerűen kell eljárni, ahogyan az a világ más országaiban is történik. Áder János hangoztatta: nem egyetlen ország problémájáról van szó, egy ország nem képes ezt a helyzetet megoldani, sőt az EU sem képes rá egyedül, nagyobb nemzetközi összefogásra van szükség.
Andrej Kiska szlovák államfő a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy fontos a szolidaritás az uniós országok között, nehogy Európa ismét keleti és nyugati részre, régi és új tagállamok csoportjára essen szét. Emlékeztetett: az elnökök által képviselt öt ország közül háromban hamarosan választások lesznek, ami nyilvánvalóan hatással van a belpolitikai vitákra. Az államfők feladata ezért elsősorban az emberek megnyugtatása, ugyanis, sok politikus kihasználja az emberek félelmét – mutatott rá.
Miloš Zeman cseh államfő hangsúlyozta, megértik Magyarország és Horvátország nehéz helyzetét, és remélhetőleg az EU határozottabb fellépést mutat, mint eddig, mert az unió egyelőre képtelennek látszik a saját külső határainak védelmére. Felidézte: a cseh parlament képviselőháza elutasította az uniós kvótarendszert, és a cseh kormány úgy döntött, hogy egységeket küld a magyar-horvát határra.
A cseh elnök szerint senki sem tudja, a migránsok közül kik menekülnek valóban háború elől, és hányan vannak közöttük a gazdasági bevándorlók, sőt a dzsihadisták. A migránsok jelentős része jó helyzetben lévő fiatal, akik a családjukat hátrahagyták a a háborús övezetben – mondta. Megjegyezte: egy menekült kötelessége, hogy az első biztonságos országban kérjen menedékjogot, és ennek nem kell feltétlenül uniós tagállamnak lennie.
Andrzej Duda lengyel elnök azt mondta, hatékony és megfelelő uniós politika kell, de ma ilyen nem létezik, és a kvótarendszer sem hatékony megoldás. Az, hogy vannak európai országok, amelyen nem egyeznek bele a kvótákba, nem jelenti azt, hogy nem veszik figyelembe a humanitárius szempontokat – vélekedett. A lengyel elnök is hangsúlyozta, hogy a migrációs válság egész Európa gondja, és olyan megközelítést kell alkalmazni, amely ezt tükrözi. Ugyancsak kiemelte azoknak az országoknak a támogatását, ahol már vannak menekülttáborok, ott méltó körülményeket kell biztosítani az embereknek, hogy a háború után hazatérhessenek – magyarázta. Andrzej Duda megjegyezte: Lengyelország is 1200 kilométer külső uniós határt véd, és számol azzal, hogy ha Ukrajnában romlik a helyzet, menekültek érkezhetnek onnan.
Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő hangoztatta: a migrációs válság hosszú távú kihívás, az elkövetkező években is problémát fog jelenteni az EU-nak. Mint mondta, Horvátország szintén frontországgá vált az elmúlt hetekben, 137 ezer ember lépett eddig az országba, csütörtökön csaknem 8 ezer. A horvát államfő szerint segítséget kell nyújtani a rászorulóknak, menekülttáborokat kell létesíteni az első országokban, ahova belépnek hazájukat elhagyva, meg kell különböztetni a menekülteket és a gazdasági bevándorlókat, erősíteni kell az unió védelmi kapacitásait, hatékonyan kell ellenőrizni a határokat és együtt kell működni Törökországgal.
A balatonfüredi kétnapos találkozó fő témája a bevándorlás, a klímaváltozás és a nyugat-balkáni helyzet volt. A klímaváltozással kapcsolatban Andrej Kiska elmondta: minden országnak joga van meghatároznia, hogy milyen forrásokból fedezi az energiaszükségletét, és a megújuló energia felhasználása nem eredményezheti azt, hogy az európai gazdaságok, vállalatok veszítsenek a versenyképességükből.
mti/Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”56472,56407,56266,56085,55959,55226″}
