Szlovákiában az egyszemélyes háztartások 66,8 százalékát nők alkotják, és az egyedül élők 50,8 százaléka 65 éves vagy idősebb – többek között ez is kiderül az Eurostat jelentéséből.
Jelentősen öregedett az Európai Unió lakossága az utóbbi két évtizedben: a tagállamokban élők fele tavaly 42,2 évnél idősebb volt, míg húsz évvel ezelőtt még 36,2 év volt az úgynevezett medián életkor, amely az adott népességcsoportot két egyenlő részre osztja, vagyis a lakosság egyik fele fiatalabb, másik fele idősebb ennél a kornál. A legfiatalabb Írország, míg a legidősebb Németország népessége.
Az Emberek az EU-ban: kik vagyunk és hogyan élünk? című dokumentum szerint a társadalom öregedése az összes tagállamban megfigyelhető jelenség az 1994-es és a 2014-es adatok összevetése alapján.
Az utóbbi két évtizedben Litvánia „öregedett” a legtöbbet: 1994 óta majdnem 9 évvel, 42,4 évre nőtt a népességen belül a medián életkor. A balti államot Németország és Portugália követi az öregedés mértékét illetően, mindkettő 7,6 évvel lett „idősebb”, előbbiben így 45,6, míg utóbbiban 43,1 év volt a medián életkor 2014-ben. A legkisebb változás Svédországban és Luxemburgban figyelhető meg, ahol csupán 2,5, illetve 2,6 évvel nőtt ez az érték, előbbiben 40,9, utóbbiban 39,2 évre.
Az Eurostat jelentése rávilágít arra is, hogy az uniós háztartások közel harmada, 31,8 százaléka egyetlen személyből áll. Ez az arány három észak-európai országban, Dániában (45 százalék), Finnországban (40,8 százalék) és Svédországban (39,9 százalék), valamint Németországban (40,5 százalék) a legmagasabb, míg a legkisebb értéket Cipruson (20,8 százalék), Portugáliában (21,4 százalék), Írországban (22 százalék), Romániában (22,1 százalék) és Magyarországon (22,8 százalék) jegyezték fel.
A dokumentumból kiderül, hogy az EU-ban egyedül élők 41,8 százaléka 65 éves vagy idősebb, nyolc tagállamban – Horvátországban (61,9 százalék), Romániában (59,1 százalék), Portugáliában (58,5 százalék), Bulgáriában (57,4 százalék), Lettországban (52,8 százalék), Litvániában (52,4 százalék), Máltán (52,1 százalék) és Szlovákiában (50,8 százalék) – pedig az egyszemélyes háztartások több mint felére igaz ez.
Az EU-ban az egyszemélyes háztartások többségét, 56,6 százalékát nők alkotják, ez fokozottan igaz Lettország (68,7 százalék), Magyarország (68,3 százalék), Szlovákia (66,8 százalék) és Lengyelország (66,4 százalék) esetében.
Az Eurostat statisztikája a család fogalmát tágan értelmezi: e kategóriába tartoznak a bármilyen nemi összetételű házaspárok – beleértve a bejegyzett élettársi viszonyt – gyermekkel vagy gyermek nélkül, továbbá a (nem bejegyzett) élettársak, ugyancsak gyermekkel vagy gyermek nélkül, valamint a gyermeket egyedül nevelő szülők. E családdefiníciót használva a családok 71,4 százaléka gyermekes vagy gyermek nélküli házaspárokból áll. Ez az arány Cipruson a legmagasabb (83,9 százalék), majd Görögország (82,2 százalék), Románia (80,2 százalék) és Málta (80,1 százalék) következik. Ez az arány az észtek (52,5 százalék) és a lettek (53,6 százalék) esetében a legalacsonyabb.
A dokumentum készítői megállapították azt is, hogy 2011-ben a családok 16 százaléka egyszülős volt. Itt túlnyomórészt – 83,7 százalékban – a gyermekét, illetve gyermekeit egyedül nevelő anyákról volt szó. Mindössze három olyan tagállam volt 2011-ben, ahol az egyszülős családok több mint 20 százaléka esetében nevelte az apa egyedül a gyereket vagy gyerekeket: Svédország (23,7 százalék), Románia (21,5 százalék) és Spanyolország (20,9 százalék).
mti/Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”56905,55531″}
