„A Nagy Zlín városát csakis nagy egyéniségek tudják felépíteni. Mi különbözteti meg a nagy egyéniségeket a kisemberektől?
A kisember a munkavégzésekor csakis magára gondol, és úgy dolgozik, hogy fenntarthassa magát, hogy megtömhesse gyomrát.
Az az ember, aki a családjára gondolva dolgozik, a középszerű, középnagyságú egyének csoportjába sorolható.
A nagy egyéniségek azok az emberek, akik munkájukat úgy végzik, annyit dolgoznak, hogy a munka gyümölcse mások, közösségük, illetve az országuk részére is teremjen. A Nagy Zlín felépítésének célja az, hogy az itt élő összes polgár jólétben éljen. Az itt újonnan keletkezendő, kellő számú munkalehetőség biztosítsa azt, hogy a városban és környékén élő embereknek becsületes munkájuk és megélhetésük legyen.”
Ezeket a szavakat 1923-ban Tomáš Baťa, egy választási gyűlésen mondta a jelenlévő polgároknak. Az az egyszerű suszterből lett cipőgyáros Tomáš Baťa, aki az 1920-ban 4672 lelket számláló Zlín községből 1931-re egy 30 145 főt számláló modern, fejlődőképes várost épített fel. A Baťa cég fénykorában több mint 61 000 alkalmazottat foglalkoztatott, ebből 40 ezer Zlínben és 21 ezer világszerte tevékenykedett.
Kezdetben Baťa a megálmodott cél elérése végett sokat küzdött a város képviselőivel, a város vezetésével, míg végül belátta, hogy addig, amíg Zlín város tanácsának vezetésében nincs SAJÁT KÖZVETLEN KÉPVISELETE, a munkájában mindig akadályoztatva lesz, a városi „törvényalkotásban” mindig mások érdekei lesznek az előtérben. A gondolkodó, a nyomorukba nem belenyugvó és a város vezetésétől igazságos bánásmódot elváró választópolgárok túlnyomó többsége is belátta, hogy amennyiben szeretnének továbbra is a városban és környékén, a szülőföldjükön boldogulni, OLYAN KÉPVISELŐKET KELL VÁLASZTANIUK a városi tanácsba, akiknek gerincük egyenes és szívük az ő szívükkel egy ritmusban, egy célért dobog.
Így történt meg az, hogy a Baťa által alapított párt (Baťovci) 1923-ban, a 30 tagú városi képviseletben 17 képviselői helyet szerzett meg. De mivel ezek a képviselők a választópolgárok érdekeit védve becsülettel teljesítették ígéreteiket, az 1927-es önkormányzati választásokkor munkájukat a választók annyira jónak és értelmesnek találták, hogy a Baťa Párt képviselői a városi testületben ekkor már 25 bizalmi képviselői helyet tudtak elfoglalni.
A neki és pártjának megadott választópolgári bizalmat Baťa ezekkel a szavakkal köszönte meg:
„Köszönöm az Önök által végzett jó munkát.
Bizalmukkal engem arra köteleztek, hogy az Önök érdekében dolgozzam.
Bizalmat a bizalomért, hűséget a hűségéért.
Ezennel meghívom Önöket a nagy és dicsőséges Zlín városának közös felépítéséhez.
Dolgozzunk úgy, hogy mindenki büszke lehessen arra, hogy zlíni lakos.
Tisztességet és jólétet minden itt élő polgárnak.”
Amint érzékelhető, a dél-szlovákiai polgárok jelenlegi helyzete nagyon hasonlít a múlt század huszas éveiben Zlínben és környékén élő polgárok helyzetével. A Szlovákia déli vidékein élő emberek az utolsó húsz év leforgása alatt a legnagyobb mértékben vesztették el munkahelyüket, szegényedtek el, az állam részéről a legkevesebb anyagi és erkölcsi támogatást kapták.
Viszont ezen változtatni lehet. Innen, a „szomszédból” is egyértelműen látható, hogy a 21-es választási listán szereplő egyének csaknem egy emberként egy ilyen „Nagy Zlínt” felvirágoztató program megvalósításáért kérik a Szlovákia délvidékén élő, 500 ezer magyar és 800 ezer más anyanyelvű választópolgár bizalmát és szavazatát. Igaz, más listákon is szerepel néhány egyén, akiknek személye egy kis jóindulattal elfogadható lehetne, de az élettapasztalatok alapján nekünk is, akik Dél-Szlovákiába HAZA járunk meglátogatni rokonainkat, barátainkat és otthon maradt szerelmeinket, a 21-es közösségi listára történő szavazás egész egyszerűen a napjainkban is tapasztalható öngyilkossági folyamat megállítását jelenti. Aki nem akarja, hogy rövid időn belül „elfogyjon” a szlovákiai magyarság, március 5-én nem marad otthon és rokonait, barátait, ismerőseit is buzdítva, elmegy szavazni.
„A mi urunk Jézus Krisztus egy embert nem szívlelhet. Hát azt, aki nem akar semmit. Jézus Krisztus megátkozza a terméketlen fügefát, mert nem csinál semmit.”
„Fontos, hogy higgyünk valamiben. Fontos, hogy küzdjünk valamiért. Fontos, hogy legyenek értékeink, elveink, eszméink. S fontos, hogy azokért áldozatot tudjunk hozni.”
(Böjte Csaba t., Telnice, Morvaország, 2012.12.2.)
Lelovics Pál, Felvidék.ma
a Brünni Magyar Polgári Egyesület elnöke
Ui.
„Nyergelj, fordulj”- mindenki, ki iskolás korától érti ezeket a szavakat, azon legyen, hogy minél nagyobb számban menjünk el szavazni, nehogy szégyenkeznünk kelljen Isten, eleink, utódjaink és lelkiismeretünk előtt.
