„A szombati választás fontos mérföldkő a felvidéki magyarok életében” – kezdte a beszélgetést Bacsó László, a Magyar Közösség Pártjának összefogás listáján 43-as sorszámmal induló tettrekész képviselőjelöltje, Nyárasd polgármestere.
Bacsó László nős, egy általános iskolát látogató kislány édesapja. Tizedik éve Nyárasd község polgármestere, az MKP dunaszerdahelyi járási alelnöke, Nagyszombat megye képviselője, aki mind a mai napig mindenkinek hálás a neki szavazott bizalomért, s ígéreteit mindig betartja. Hogy miért az MKP összefogás listáján indul a parlamenti választásokon? Mit gondol a felvidéki magyarok jelenlegi helyzetéről? S, hogy milyen Csallóközt érintő problémák várnak megoldásra? Minderről bővebben az alábbi interjúban olvashatnak.
– Több éves önkormányzati tapasztalattal, valamint közösségünkért való tevékenykedés után, mit gondol, mi a legnagyobb problémája a felvidéki magyarságnak?
– Munkanélküliség, elvándorlás, településeink elöregedése, a nyelvváltással összefüggő asszimiláció, a déli régiók leszakadása, nyugatról kelet felé haladva egyre nagyobb szociális gondok.
– Hogy látja a felvidéki magyarok helyzetét Szlovákiában?
– Egyre siralmasabb. Évek óta hátrálunk, fogyatkozunk, lemorzsolódunk, az általunk lakott régiókban a legmagasabb a munkanélküliség. Az utóbbi években a magyar régiókban nem történtek komolyabb és látható fejlesztések, beruházások. Én nem hiszek a véletlenekben, nyilván ez sem az. Ennek köszönhetően is a fiatalok tömegesen elvándorolnak a nagyobb városokba, a fővárosba, vagy egyenesen külföldre. Településeink elöregednek, iskoláinkban folyamatosan csökken a diáklétszám, veszélyben van közel száz kisiskola, az emberek idegesek, frusztráltak, nem élünk egészségesen, fiataljaink az egyre inkább terjedő drogfogyasztástól várják sorsuk jobbra fordulását, hagyományosan ezekben a régiókban keresnek a legkevesebbet az emberek, és még 2016-ban sem autózhatunk gyorsforgalmi utakon Dél-Szlovákiában, amelyek fejlődést hozhatnának vidékeinkre. A magyarság által lakott területek szétszabdaltak, közigazgatási beosztásunk sajnos nem a természetes régiókat tükrözi. Ez egyébként probléma a színtiszta szlovák vidékeken is (pl. Szepesség, Zemplén, stb.). Azt hiszem, mindez önmagáért beszél.
– Mit gondol Kövér László Csallóközcsütörtökben elmondott alábbi gondolatairól: „Európában ismét ostromidők járnak. Szellemi ostrom alatt állnak az európai alapértékek, a kereszténység és a nemzeti gondolat.”? Ez az ún. szellemi ostrom érint bennünket is?
– Természetesen érint minket is, Kövér Lászlóval teljes mértékben egyetértek. Az országgyűlés elnökét van szerencsém több éve személyesen is ismerni. Ő nem szokott hetente nyilatkozni, de ha megszólal, akkor mindig sommás, őszinte véleményt fogalmaz meg, amellyel szerintem általában minden normálisan gondolkodó magyar ember egyet kell, hogy értsen. Nemcsak mi, magyarok, illetve a Kárpát-medencében élők, hanem lényegében egész Európa ostrom alatt áll még akkor is, ha ezt sokan nem látják, vagy nem akarják látni mind itthon, mind Európa-szerte…
– Milyen Csallóközt érintő feladatok várnak az MKP képviselőire?
– Március 5-e után bízom benne, hogy az MKP frakciója a mérleg nyelve lehet a parlamentben, és a mi magyar közösségünk döntheti el, hogy milyen összetételű legyen a következő kormány. Csallóköznek szüksége van beruházásokra, fejlesztésekre, amely egyébként hagyományosan mezőgazdasági vidék. Alattunk található Közép-Európa legnagyobb ivóvízkincse, ezeket a területeket, úgy érzem, fokozottan szem előtt kellene tartani, ivóvizünket megvédeni, amely egyre inkább stratégiai kinccsé fog válni, még világviszonylatban is. Ugyancsak rengeteg lehetőséget rejt magában a vidéki turizmus gyönyörű tájainkon. Tehát majdani képviselőink felelőssége óriási.
– Mi a véleménye arról, hogy a választópolgárok általában kiábrándultak a választásokból?
– Polgármesterként ezt gyakran tapasztalom én magam is. Emberileg ez valahol érthető is, hiszen nemcsak a polgármesteri tisztség, de a politikusi, képviselői tisztség is 1989 óta teljes mértékben devalválódott, azaz leértékelődött a közvélemény szemében. A fizetések, nyugdíjak alacsonyak, az emberek csekkjeik befizetésével vannak legfőképp elfoglalva, a másik oldalon a médiából most már több, mint húsz éve rengeteg botrányról értesültek, nyilván ez nem növeli bizalmukat, érdeklődésüket a közélettel szemben. Sokan más pártoktól várják a megváltást, a „csodát”, olyan pártoktól, amelyek jó marketinggel, népszerű műsorokkal, moderné vált, trendi színekkel akarják megnyerni a választókat. Én viszont azt tudom elmondani, hogy ez az egyetlen párt ebben az országban, amely 1990 óta, illetve az egyesüléstől számítva 1998 óta az itt élő magyar közösség pártja, a déli régiókban élők pártja.
– Miért indul az összefogás listáján?
– 1994 januárjában váltam az MKP helyi szervezetének tagjává, pontosabban egy akkori elődpárt tagjává. Ennek már több, mint 22 éve. Én soha nem valaki, vagy valakik miatt támogattam az MKP-t (ahogy ez a mostani politikai életben divatos), hanem mindig is a magyarságom miatt, a magyar eszme jegyében. Hiszem, hogy most is ez a párt kínál valós programot a felvidéki magyaroknak, valamint a déli régiókban élőknek.
– Mi a véleménye arról, hogy a március 5-i parlamenti választás sorsdöntő lesz az itteni magyarság számára?
– Igen, egyetértek. A szombati választás fontos mérföldkő a felvidéki magyarok életében. A magyarságnak gyakorlatilag hat éve nincs képviselete a parlamentben, ahol nem nagyon voltak hallhatóak magyarokat érintő problémák. Még talán ennél is fontosabb elérni azt, hogy a déli járások a következő időszakban ne legyenek az ország mostohagyermekei.
Laky Erzsébet, Felvidék.ma
