Interneten keresztül magánszámítógépekről is elérhető március 10-től, csütörtöktől kezdve a volt csehszlovák kommunista Állambiztonsági Hivatal (ŠtB) archívumának egy része – közölte a Totalitárius Rendszereket Kutató Intézet (ÚSTR) honlapján.
Az eBadatelna rendszerben elhelyezett dokumentumokat eddig csak az intézet központjában elhelyezett számítógépeken keresztül lehetett kutatni, míg most a nyár végéig kísérleti jelleggel az intézeten kívüli számítógépekről is elérhetővé válnak az anyagok.
Tekintettel arra, hogy érzékeny dokumentumokról van szó, ez a hozzáférés is szabályozva lesz. Minden érdeklődőnek először személyesen is fel kell keresnie az ÚSTR prágai vagy brünni munkahelyét, ahol regisztráltatnia kell magát. Miután személyazonosságát leellenőrizték és bejegyezték megkapja a jelszót, amellyel beléphet a levéltári adatbankba.
Az ÚSTR által kezelt levéltári anyagok összesen mintegy 17 kilométert tesznek ki, interneten keresztül az első körben mintegy 300 ezer oldalnyi dokumentum válik megtekinthetővé. Később ezt az anyagot tovább bővítik – mondta Pavel Ryjáček, az intézet szóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján Prágában.
Ryjáček szerint az intézet lépése elsősorban a kutatóknak segít, mert most azok a dokumentumok válnak széles körben könnyebben hozzáférhetővé, amelyek iránt a szakértők és a közvélemény a leginkább érdeklődnek. Részleteket nem mondott, de úgy fogalmazott, hogy a hozzáférhetővé tett dokumentumokból jól kirajzolódik az egykori titkosszolgálatok működése és tevékenységi köre.
Světlana Ptáčníková, a levéltár igazgatója később a honlapon közölte: hozzáférhetővé válnak például a szövetségi csehszlovák belügyminiszter biztonsági kollégiuma üléseinek jegyzőkönyvei, a felderítés és az elhárítás helyzetjelentései, milyen biztonsági intézkedéseket foganatosított az állambiztonság különféle rendkívüli események alkalmával, például Klement Gottwald első munkáselnök halála vagy a Berlini fal építése alkalmával stb.
Csehországban már korábban számos, a volt Állambiztonsági Hivatalt érintő dokumentumot – például az ügynöklistát – hoztak nyilvánosságra, amelyek az interneten is elérhetőek. Míg a kilencvenes években a dokumentumok iránt nagy volt az érdeklődés, és számos botrány robbant ki, az utóbbi években ezek az anyagok már jóval kisebb közérdeklődést váltanak ki.
Kokes János, Prága
