Nemrégiben látott napvilágot egy hír, hogy az oktatási minisztérium jutalmazza azokat az iskolákat, amelyek kiemelkedő sikereket érnek el az országos versenyeken. Ekkor látott napvilágot az az információ is, mely versenyeket értékelik pontokkal a minisztérium szakemberei, és ezzel van a probléma. A gond, hogy nem minden versenyen elért eredményt értékelnek egyformán a minisztériumban.
Több pedagógus jelezte, a magyar tanítási nyelvű iskolákat és a kis létszámú iskolákat ismét negatív megkülönböztetés érte. A problémára Kiss Beáta, a Magyar Közösség Pártjának oktatási alelnöke is felhívja a közvélemény figyelmét. Az alelnök nyilatkozatában kiemeli: „nem lepődtünk meg különösebben, mint ahogy azon sem csodálkozunk, hogy a minisztérium honlapjára felkerült tervezet szerint egy év múlva, az idei tanévet értékelve a szlovákiai magyar iskolák továbbra sem számíthatnak arra, hogy a tipikusan magyar versenyek eredményeit a hivatal számításba vegye.” Az alelnök szerint a magyar iskolaigazgatók joggal vetik fel, „miért nem lehetséges bizonyos nagy múltú és tömegeket megmozgató versenyeket egyenrangúként értékelni a minisztérium, annak szakintézményei és más civil szervezetek által rendezett, támogatott, koordinált versenyekkel.”
A probléma abból adódik, hogy a magyar iskolák sok esetben a szlovák versenyekre is beneveznek, de a magyar szervezetek által szervezett évtizedes múltra visszatekintő vetélkedőkön is részt vesznek. Ahogy Kiss Beáta kifejti: „a magyar iskolák sok esetben kétszeresen teljesítenek. Részt vesznek az ún. olimpiászokon, állami tantárgyi versenyeken, ugyanakkor magyar intézményként, az anyanyelvi műveltséget fontosnak tartva sok egyéb versenyen is. Ezek lehetnek nyelvi, műveltségi vetélkedők, történelmi versenyek, pályázatok, melyek egy részét hazai intézmények, más részét magyarországi szervezetek hirdetik meg.”
A magyar diákok nagy számban vesznek részt a Pedagógusszövetség, illetve a Csemadok által meghirdetett versenyeken is. Ezek közül külön említést érdemel a Tompa Mihály Országos Verseny. A verseny évente legalább 3000 gyermeket, diákot mozgat meg, és szinte az összes magyar iskola bekapcsolódik. A minisztérium ugyan támogatja, de nem pontozza, nem értékeli ezeket a kimagasló sikereket.
Ugyanakkor a versenyen szerzett tapasztalatoknak és tehetségkutatásnak köszönhetően kerültek többen a színművészeti pályára, váltak elismert művésszé. „A Tompikának becézett verseny mellett említhetnénk a Simonyi Zsigmond Helyesírási Versenyt, a Ferenczy István Képzőművészeti Versenyt, a TUDOK szlovákiai fordulóit és egyéb vetélkedőket is. A közös bennük, hogy az oktatási minisztérium ügyet sem vet rájuk. Pedig tudatosítani kellene, hogy a nemzetiségi oktatás nemcsak a tanítás nyelvét jelenti, hanem specifikus helyzeténél fogva egyes tartalmi kérdésekben is különböznie kell a többségi nemzet iskoláitól, beleértve a diákok versenyeztetését is” – véli Kiss Beáta, az MKP oktatási és kulturális alelnöke.
A politikus szerint az is gondot okoz, hogy a szülők nem kapnak teljes képet a magyar iskolák színvonaláról. Hiszen a minisztérium nem értékeli megfelelően a magyar intézményeket. Kiss Beáta hozzáteszi: „Mert mint ahogy azt egy bizonyos internetes kommentben olvastam, létezik olyan eset is, hogy a kis létszámú iskola több kiváló eredményt is hoz az általam előbb felsorolt és más versenyek területéről, de a minisztérium értékelésében meg sem említik. Ezt az aránytalanságot és igazságtalanságot orvosolni kell.”
Egyes sajtóhírek szerint megerősödött a magyar iskolák helyzete a nemzetiségi főosztály révén a minisztériumban. A politikus szerint „akkor el kell érni, hogy legalább a Tompa Mihály Országos Verseny ismét az értékelendő versenyek listájára kerüljön. A feladat nehéz, de nem lehetetlen, hiszen korábban volt már erre példa. A minisztériumi közleményt olvasgatva azonban úgy tűnik, ez a hajó minimálisan egy évre már elúszott, viszont jó lenne legalább a jövőre való tekintettel cselekedni.”
Mi már csak annyit teszünk hozzá: jó lenne, ha a magyarság megerősödése nem csupán az oktatási és a kulturális minisztérium vezetői szerint válna valóra, az „adminisztrációs osztály” kimutatásai szerint, a papír mindent elbír elvet alkalmazva, hanem ténylegesen is éreznénk annak hatását.