A Veszprémi Magyarságtudományi Kutatások Műhely és a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága immáron ötödik alkalommal rendezte meg éves magyarságtudományi konferenciáját a veszprémi Dubniczay Palotában. Az előző évekhez hasonlóan a konferencia díszvendége ismét Duray Miklós felvidéki író, politikus volt.
A kétnapos rendezvény csütörtökön, november 10-én reggel vette kezdetét, amelynek során plenáris előadásokat, könyvbemutatókat, valamint számos szekcióelőadást hallhattunk a globalizáció és lokalizáció a Baltikumtól az Adriáig viszonylag tág témakörében.
A konferenciát a Veszprémi Magyarságtudományi Kutatások Műhely elnöke, dr. habil Garaczi Imre nyitotta meg.
Beszédében kiemelte Európa Baltikumtól az Adriáig húzódó térségének fontosságát, amellyel kapcsolatban kijelentette, hogy az itt élő népek csak közös összefogással lehetnek sikeresek a jövőben. Véleménye szerint a konferencia központi eleme, hogy „megfogalmazzuk azokat a perspektívákat, amelyek ezen régió jövőjét meghatározzák, majd interdiszciplinárisan összekapcsoljuk az egyes területeket.”
Az első plenáris előadást a konferencia díszvendége, Duray Miklós felvidéki író, politikus tartotta „A globalizáció szellemisége az ellenreformációtól napjainkig” címmel. Az előadó elsőként a globalizációval kapcsolatos fogalmakat tisztázta, majd kihangsúlyozta, hogy megértésük mindenki számára kiemelkedően fontos. Véleménye szerint a tévénéző, felszínes internetező társadalmi réteg csupán átsiklik ezen fogalmak megértése felett, így könnyen félrevezethetővé válik. Kitért továbbá a globális világ „embertipró, anyagias, tekintélynélküli, féktelen nyereségvágyú” mivoltára is. Előadásában egészen az 500 évvel ezelőtt kibontakozó reformációtól vizsgálta a globalitás és a lokalitás összecsapását napjainkig.
Tanácskozás (Fotó: Berta Ágnes/Felvidék.ma)
A rendezvény során a továbbiakban párhuzamosan két teremben folytak a szekcióelőadások, amelyek feltárták a globalizáció és lokalizáció témakörének egy-egy szeletét. A konferencia során a fiatal kutatók is megmutathatták tudásukat, ugyanis a csütörtöki nap folyamán a négy szekcióból kettő doktoranduszok, egyetemi hallgatók és fiatal kutatók munkáját prezentálta. Érdekes előadásokat hallhattunk a brexit utáni geopolitikai űr betöltésétől kezdődően, a kárpát-medencei magyarság demográfiai változásain át, egészen Orbán Viktor tusványosi beszédeinek elemzéséig.
A konferencia második napján két plenáris előadást hallhattunk, amit egy hat előadásból álló szekció követett. Bepillantást kaphattunk a Köztes-Európa 20-21. századi területi átrendeződéseibe, továbbá a Baltikumtól az Adriáig terjedő térség világörökségi kulturális helyszínei is bemutatásra kerültek.
Összességében elmondható, hogy a konferencia rendkívül érdekes volt mindazok számára, akik betekintést szerettek volna nyerni a Baltikumtól az Adriáig húzódó térség globális és lokális kapcsolataiba. A kétnapos rendezvény során számos kiváló előadást hallhattunk, melyek jövő tavasszal önálló kötetben jelennek meg.
