Szlovákia a legtöbb antibiotikumot használó országok közé tartozik az Európai Unióban. Ezeknek a gyógyszereknek a túlzott fogyasztása viszont rezisztens baktériumok kifejlődéséhez vezet, ami igencsak megnehezítheti a súlyos betegségek gyógyítását. Becslések szerint napjainkban csak az unió országaiban legkevesebb évi 25 ezer ember hal meg bakteriális fertőzésben, amelyek ellen már nem hatnak az antibiotikumok.
Ha a helyzetre nem találunk gyors megoldást, akkor a számok drasztikus emelkedése várható, és az antibiotikumok már nem lesznek képesek az emberi életek megmentésére.
Alexander Fleming 1928-ban fedezte fel a penicillint. Előtte emberek százezrei haltak bele különböző bakteriális fertőzésekbe – tüdőgyulladásba, kolerába, szamárköhögésbe, tífuszba és hasonló betegségekbe. Azóta az antibiotikumok emberek millióinak az életét mentették meg, de gyakori használatuk idővel ellenállóbbá tette a baktériumokat.
A leggyakrabban előírt gyógyszerek
Hogy a helyzet mára drámaivá kezd válni, annak az is az oka, hogy az utóbbi időben nem fordítottak elég pénzt és energiát új és hatékony antibiotikumok kifejlesztésére.
Szlovákiában tavaly 6 millió doboz antibiotikumot írtak elő, ezek 80 százalékát ambuláns orvosok, 20 százalékát pedig a kórházakban dolgozó orvosok.
Az antibiotikumok olyan gyógyszerek, amelyek elpusztítják a baktériumokat, vagy pedig megakadályozzák azok növekedését, s ezzel gyógyítják a fertőzéseket. A légúti megbetegedések 80 százaléka viszont vírusos eredetű, amelyek az antibiotikumos kezelésre egyáltalán nem reagálnak.
Tipikus vírusos megbetegedés az influenza, amelynek legjobb gyógymódja az ágynyugalom és bőséges folyadék- és vitaminbevitel. Hogy az orvos könnyebben meg tudja állapítani, vírusos vagy bakteriális betegségben szenved-e a beteg, az ún. CRP tesztet használja. A jövőben még inkább csínján kell bánni ezeknek a gyógyszereknek a felírásával.
Habár a legújabb felmérések szerint az utóbbi hét évben ezeknek a gyógyszereknek a használata az Európai Unióban csökkent, de magáért beszél a tény, hogy az utóbbi egy évben az európaiak harmada szedett antibiotikumot.
Mi is az a rezisztencia?
Akkor alakul ki, ha valaki helytelenül és túl sokszor szed antibiotikumot. Az érzékeny baktériumokat az antibiotikum megöli, ám az ellenállókat nem tudja, így azok tovább nőnek és szaporodnak a szervezetben.
A rezisztens baktériumok nemcsak a beteg szervezetét gyengíthetik le, de ellenőrizetlenül szaporodhatnak, megfertőzve másokat is. A kórházakban különösen nagy az ilyen fertőzések „beszerzésének” esélye, ahol eleve több az ellenálló baktérium. A kórházi fertőzések legyőzése sokszor emberfeletti küzdelemmel jár.
(Fotó: napidoktor.hu)
Ha az antibiotikumok nincsenek jól előírva és megfelelően szedve, több kár okoznak, mint hasznot. Az antibiotikum rezisztencia már az ENSZ 2016-os szeptemberi közgyűlésének is vezértémája volt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Hivatala pedig még 2011-ben elfogadta az antibiotikum rezisztencia európai cselekvési tervét. Mindez csak azt támasztja alá, a baj nagyobb, mint gondolnánk.
Az antibiotikum-szedés négy „parancsolata”
A rezisztens baktériumok fejlődését és a jelenlegi antibiotikumok hatásosságának megőrzését csakis az orvos és a beteg együttműködésével lehet megoldani. A felelősebb gyógyszerszedéssel nemcsak saját, hanem utódaink egészségét is meg tudjuk óvni. Ha viszont nem leszünk elég körültekintőek, néhány év múlva már teljesen hatástalanok lehetnek az antibiotikumok. Ennek messzemenő, súlyos következményeibe pedig még belegondolni is rossz…
Az antibiotikumok szedésének négy fontos szabálya van. Az első, hogy csakis akkor szedjük, ha azt orvos írta elő nekünk. Tartsuk észben, hogy mindig ki kell szedni az egész előírt adagot, akkor is, ha már jobban érezzük magunkat. Sose szedjünk maradék antibiotikumot! S végül, soha ne osztozzunk az antibiotikumon senkivel, ne adjunk belőle másoknak!
