A kisebbségi jogok érvényesítéséért folytatott több évtizedes küzdelmük tapasztalatairól számoltak be az erdélyi, vajdasági, felvidéki és kárpátaljai magyar pártok vezető politikusai a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor csütörtök délutáni pódiumbeszélgetésén.
Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke anyanyelvhasználati jogainkkal kapcsolatban megjegyezte: e téren az utódállamok rendre az „akié az ország, azé a nyelv” elvet érvényesítik és ezzel korlátozzák a kisebbségek nyelvi jogait. Szóba került a Kisebbségi Kulturális Alap is, melynek élére nemrégiben nevezték ki az Új Szó korábbi főszerkesztőjét, Molnár Norbertet. A Most-Híd által komoly sikerként elkönyvelt alap életre hívása kapcsán Menyhárt megjegyezte: részeredményeket elfogadni maximumként és „tapsolni hozzájuk” nem szabad.
Az MKP elnöke fontos előrelépést remél az európai kisebbségvédelem terén az RMDSZ által kidolgozott és az európai kisebbségi ernyőszervezettel, a FUEN-nel közösen beterjesztett Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezéstől, amelynek aláírásgyűjtési kampányából ígérete szerint az MKP is kiveszi majd részét.
A beszélgetésen a többi elszakított részek magyar vezetői is beszámoltak az ott élő magyar közösség állapotáról, az őket érintő legfontosabb kérdésekről.
Korodi Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakcióvezetője arról beszélt, hogy Románia nem fogadja el a kisebbségek kollektív jogait (miként egyébként Szlovákia sem…), ezért porosodik a parlamentben 12 éve a – kulturális autonómiát is előirányzó – kisebbségi törvény tervezete. Az RMDSZ a területi autonómia tekintetében a dél-tiroli példát próbálja Romániában elfogadtatni, jogküzdelmében pedig az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatra hivatkozik, amelyben autonómiát ígértek a kisebbségeknek az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó románok.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke úgy értékelte, most nem kockázati tényezőként, hanem a társadalom elfogadott és megbecsült részeként tekintenek Szerbiában a magyarságra. Szerinte ez főleg a VMSZ közéleti szerepvállalásának és a két ország közti kapcsolat javulásának a következménye. Kifejezte meggyőződését, hogy „ott kell ülni az asztalnál”, ahol a döntések születnek, és ezt az elvet követve a VMSZ mind országos, mind helyi szintjén mindenütt a politikai többség és a végrehajtó hatalom része.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke arról beszélt, hogy a mintegy 150 ezres kárpátaljai magyarság tavasszal 65 ezer tiltakozó aláírást gyűjtött össze a kisebbségek nyelvhasználati és oktatási jogait korlátozni kívánó törvénytervezetek ellen. Az oktatáson kívül a médiát „ukránosító” tervezetek is a törvényhozás előtt vannak, és az országban burkolt alkotmánymódosítással próbálják a kisebbségi jogokat szűkíteni – részletezte a KMKSZ elnöke. A kárpátaljai magyarság az Európai Uniótól is megpróbált segítséget kérni, de Brüsszel Brenzovics László szerint nem mutatkozott „túl fogékonynak” a kisebbségi jogsérelmek tekintetében.
(MTI/Felvidék.ma)
