Tavasszal hirdette meg az Ekopolis Alapítvány az Év Fája cím elnyerésére kiírt pályázatot, amelyre április végéig várták a jelöléseket. Ezekből egy szakmai bizottság választotta ki azt a 12 fát, amelyre szeptember végéig bárki leadhatja a szavazatát.
Az a fa, amely elnyeri a megtisztelő címet, illetve dobogós helyen végez, kezelésben részesül, valamint a környékét is rendezik. A szervezők célja nem a fák szépségének díjazása, hanem hogy olyan fára essen a választás, amely fontos az emberek, a közösség számára, s amelyekhez érdekes történet fűződik. A verseny célja, hogy felhívják a figyelmet az értékes fákra és környezetükre.
A szavazás július közepén indult, és akár „magyar” fa is megnyerheti a szlovákiai fordulót. Három olyan település fája is bekerült a versenybe, amely a Felvidék magyar régióiban található. Az Ekopolis által meghirdetett Év Fája program keretén belül jókai, pozbai és zselízi fára is lehet szavazni.
A galántai járásbeli jókai fát azután jelölték, hogy a Felvidék.má-n is megjelent, keresik az Év Fáját. A jelölőt megkérdeztük, miért tartotta fontosnak, hogy nevezze Jóka egyik büszkeségét, és mit jelent számára, illetve a falu lakói számára az öreg „cidrus”. Ravasz Viola elárulta: „A fát gyerekkoromtól ismerem és csodálom. Fajtáját tekintve keleti platán, ezt vélhették cédrusnak, jókaiasan szólva cidrusnak. Mindig álmélkodva hallgattam a róla szóló történeteket őseinktől. Regéltek Ilka váruráról, akinek IV. Béla adta a facsemetét, mert megmentette őt a tatárjárás idején. Szó esett Mátyás királyról, aki hosszú útjai során itt hűsölt a fa árnyékában.
A jókai öreg „cidrus” (Fotó: ekopolis.sk)
A legismertebb legenda viszont Bercsényi Miklós nevéhez fűződik. A Kis-Duna holtágánál volt az úgynevezett Rákóczi itató, ahol a kuruc katonák pihentek meg lovaikkal. A Rákóczi szabadságharc főgenerálisa a vén „cidrus” alatt látta el katonáit haditanácsokkal. Szlovákiában a törvény által védett fák között méltó helyet foglal el a maga nagyjából 350 évével, 30 méter magasságával, és hatalmas koronájával, amely megközelíti a 35 métert. Bár eredetileg nagyobb volt a koronája, de a fát sajnos villámcsapás érte, így annak mérete a felére csökkent.”
Ravasz Viola azt is elmondta, a szomszédja lett az öreg fa. „Reggelente, amint az ablakhoz lépek, ez az első dolog, amit megpillantok. Ahogy a szél fújdogálja ágait, mintha bólintva, jó reggelt köszönne. Biccentek egyet feléje én is. Havonta lefotózom, akár egy családtagot. Az életem része lett. Szeretem.”
A Felvidék.ma kérdésére, hogy jött a jelölés ötlete, elárulta: „Barátnőmmel, Mészáros Beátával gyakran beszélgettünk erről a csodálatos szépségről. Szerettünk volna valami jót tenni érte. Azon tanakodtunk, hogy a Jókai Színjátszó Társulat akár örökbe is fogadhatná, szebbé tehetné környezetét. Mint kiderült, ez nem lehetséges, mert a fa magánterületen áll. Így továbbra is maradtak a merengések, hogy vajon így óvjuk-e meg a fát, hogy megközelíthetetlen, vagy harcoljunk érte, hogy mások is közelebbről láthassák „cidrusunkat˝. Amikor az Ekopolis hirdetését felfedeztem, mely szerint keresik a 2017-es Év Fáját, s hogy a nyeremény a környék rendben tartását tenné lehetővé, azonnal a mi megvédeni való kincsünkre gondoltam, mely több megbecsülést érdemelne. Egy hozzá vezető út, néhány pad, gazoktól megtisztított környezet, ennyi is elég lenne. Egy hely, ahol az utánunk következő nemzedékek emlékeznének a vén cidrus titkaira, s talán ránk is” – tudtuk meg Ravasz Violától.
A Lévai járáshoz tartozó zselízi kastély parkjának egyik fáját is jelölték a rendhagyó szépségversenybe. A kastély parkját az Osztrák-Magyar Monarchia legismertebb nemesi famíliája, az Esterházy család virágoztatta fel, derül ki a fa leírásából. A zselízi kastélyt az Esterházyak építették és a körülötte elterülő területen 1785-ben angolparkot alakítottak ki.
A zselízi kastély parkjának tölgyfája (Fotó: ekopolis.sk)
A park három értékes tölgyfáját Esterházy János Károly ültettette, gyermekei – Mária, Karolina és Albert – születésének tiszteletére. A család szabadideje nagy részét a parkban, a fák árnyékában töltötte, számos családi fotó is készült a tölgyeknél. A kastély gyakori vendége volt többek között Franz Sacher, a híres bécsi csokis torta megalkotója (Sacher-torta) és a zeneszerző Franz Schubert is, aki Mária és Karolina zenei neveléséről gondoskodott. A fa a leírás szerint 350 éves, húsz méter magas, koronájának kerülete 570 centiméter. A kocsányos tölgy a bükkfavirágúak rendjébe, ezen belül a bükkfafélék családjába tartozik.
Az Érsekújvári járás Pozba településének egyik fája is bekerült a döntős 12 fa közé. A harmadosztályú út melletti földút közelében található 450 éves csertölgy a Szűz Mária-kegyhely és szentkút mellett éli mindennapjait. Az ősi fa és a szentkút együtt egyedi spirituális atmoszférát alkot – tudjuk meg a leírásból. A szent helyet minden héten több százan látogatják, néhányan órákat töltenek itt imádságba mélyülve. A hívők igényei miatt is fontos lenne a kegyhely és a fa közelében egy fedett pihenőhely kialakítása. A fa 450 éves, 17 méter magas, koronájának kerülete 317 centi. A csertölgy a bükkfavirágúak rendjébe, ezen belül a bükkfafélék családjába tartozik.
A pozbai 450 éves csertölgy (Fotó: ekopolis.sk)
Szavazni szeptember végéig szavazólapon, vagy sms-ben a 7773-as telefonszámon, a STROM xx (a fa sorszáma – a jókai fa a 02-es, a zselízi a 04-es, a pozbai a 12-es) és a szavazó személy adatainak megadásával lehet. Szavazni interneten is lehet, a fa képére kattintva, a szavazó e-mail címét megadva, illetve a közösségi hálón az albumban is nyomhat egy tetsziket az, aki szavazni szeretne. A fák szlovák nyelvű leírása ezen az oldalon is megtalálható.
Az a növény lesz az Év Fája, amely a legtöbb szavazatot szerzi, de a dobogós helyen végzett fák környezetét is revitalizálják. A szlovákiai győztest jelölik majd az Európai Év Fája címre.
