Beszélgetés a táncról, a tánccal kapcsolatos szokásokról, Óvár, 1984. augusztus 16.
Óvár, község a Nagykürtösi járásban, Nagykürtöstől 13 km-re délkeletre, az Ipoly folyó völgyében fekszik. A falut IV. Béla 1245. szeptember 9-én kelt oklevelében „Olwar” alakban említik először, de valószínűleg sokkal régebbi alapítású. Az 1730-es egyházi vizitáció szerint a település temploma 1076-ban már létezett. Kezdetben Hont várának tartozéka volt, a későbbiekben története szorosan kapcsolódik a közeli Kékkő várának történetéhez.
A 19. század elején a Forgách és Zichy családok a legnagyobb birtokosai. 1830-ban a termés csekély volta miatt éhínség, 1831-ben-ben pedig kolera pusztította. 1858. április 12-én tűzvész pusztított a faluban, a tűzben 78 ház, köztük az iskola is leégett. A 19. század második felében megindult a szénbányászat a község határában, a bányák 1912-ig működtek, ekkor a gazdaságtalan kitermelés miatt bezárták őket. (A Wikipédia alapján)
(Adatközlők: Tóth Ignác /TI/1912, Óvár, Tóth Margit /TM/, 1915 Óvár)
(Gyűjtők: Takács András, Balta Aranka, Takács János, Kovács József)
Csárdás az ONF zselízi színpadán (Fotó: Takács András)
Milyen táncok voltak közkedveltek a faluban?
A csárdás, a friss csárdás, az ugrós – ez is csárdás volt csak úgy szökdösve táncoltuk, a kétlépéses, a forgós, a forgatós csárdás, ebben dobbantással zártuk le a forgást, fél kézre engedtük a partnernőt, egyszer-kétszer átvetettük a másik oldalra és úgy kezdtünk a másik oldalra forogni, meg a huszárcsárdás. A férfiaknak volt a verbunk, meg a rókatánc, abban a legények a „kezükkel, lábukkal pattogtattak”. Aztán volt még a nagy körcsárdás, abban egy nagy körben összekapaszkodtunk, beállt mindenki, aki táncolni akart, és úgy táncoltunk. Mindenki a párjával állt be a körbe. Nőknek meg volt még a karéj, illetve a körtánc. Mikor így, mikor úgy mondtuk. Ezt csak ők táncolták. A férfiak ritkán álltak közéjük.
Melyik volt a kedvenc nótájuk?
Óvár falun akkor megyek végig,
Ha a babám a kocsmában iszik.
Teli a pohár, magasra emeli,
Bal karjával a babáját öleli.
Teli a pohár, magasra emeli,
Bal karjával a babáját öleli. / együtt énekelik/
Ezt szokták a körtáncban is énekelni?
TM: Szoktuk, kedves dalunk volt ez. Ezt is, meg az ehhez hasonló dalokat énekeltük a körtáncban.
Ezt a dalt énekelték gyorsabb tempóban is?
TM: Igen, minden dalt énekeltünk gyorsabb tempóban is.
Emlékszik még ehhez hasonló lassú dalra?
Porzik, porzik az óvári utca,
Ha én végigmegyek rajta.
Nyílik, nyílik a szeretőm ablaka,
Ha én kopogtatok rajta.
Nyisd ki babám ablakaidat,
Hallgasd meg a panaszaimat.
Mert egy barna lánynak, bánatos a szíve,
Nincsen, aki megölelje. /énekelte Tóth Margit/
Amikor ilyen lassú dalt énekeltek, akkor csak a kétlépésest járták?
A körtáncot jártuk. Kettőt léptünk minden oldalra, egyik oldalra is, a másik oldalra is kettőt léptünk.
Olyan is volt, hogy az egyik oldalra kettőt, a másikra meg csak egyet léptek?
Nem, mink úgy nem táncoltunk soha. Csak úgy táncoltunk, hogy kettőt léptünk az egyik oldalra is, meg a másikra is. Azután forogtunk, illetve a kör forgott.
A lassúban táncoltak ének nélkül is?
Táncolni nem táncoltunk, de volt úgy, hogy a táncolást már abbahagytuk, de még tovább énekeltünk. Csak úgy, állt a kör, mi meg énekeltünk.
Miket énekeltek még a körtáncban?
Tudtam én nagyon sokat, de ilyen hirtelen nem jön elő…
Az óvári szövetkezet, jaj, de nagyon híres,
A határja körös-körül szőlővel kerített.
Közepében az elnök úr szalma vetett ágya,
Oda várja a babáját éjjeli szállásra.
Közepében az elnök úr szalma vetett ágya,
Oda várja a babáját éjjeli szállásra. /é. Tóth Margit/
Kék ibolya búnak hajtja a fejét,
Ha az égből nem öntözik a tövét.
Szállj le harmat, a kék ibolya száraz tövére,
Most találtam egy igaz szeretőre.
Szállj le harmat, a kék ibolya száraz tövére,
Most találtam egy igaz szeretőre.
Jaj, de széles, jaj, de hosszú az az út,
Amelyen a kis angyalom elindult.
Kis angyalom térj vissza a hosszú utadról,
Ne váljunk el szomorúan egymástól. /é. Tóth Margit/
Özvegyasszony lányát nem jó szeretni.
Sárgarépát nem jó dombra ültetni.
Mert az özvegy maga is legényt szeret,
Szenved is a szegény lánya eleget.
Mert az özvegy maga is legényt szeret,
Szenved hát a szegény lánya eleget. /é. Tóth Margit/
Káposzta, káposzta, téli, nyári káposzta,
Édesanyám háza nálam nélkül, de árva.
Az lesz a káposzta kacskaringós levelére ráírva,
Érted vagyok rózsám három évig katona.
Az van a káposzta kacskaringós levelére ráírva,
Érted leszek rózsám három évig katona. /é. Tóth Margit/
Ezt a dalt is szokták gyorsabb tempóban is dalolni?
Igen, ezt is szokták. Nagyon fel lehetett gyorsítani. Gyakran ezt énekeltük a körtánc végére, akkor, amikor már be akartuk fejezni a táncolást. Ezt a dalt a csárdásban is a gyorsban húzta a cigány.
(Folytatjuk…)
