A mártírpolitikus emlékét szombattól tábla őrzi a csallóközi fürdővárosban is, rajta középen a következő szöveggel „A mi jelünk a kereszt…”, ami Esterházy jelmondatának is tekinthető, hiszen mélyen hívőként és emberbarátként élte le egész életét.
Több mint százan gyűltek össze szombaton Nagymegyeren a katolikus templomban, ahol ünnepi szentmisét tartottak a politikus tiszteletére, Mahulányi József celebrálásával. Ezt követően került sor az emléktábla leleplezésre. Az ünnepi beszédet Koncsol László, József Attila-díjas költő mondta, aki mintha csak ismerte volna, úgy idézte meg a politikus alakját. Közreműködött a Bárdos Lajos Vegyeskar és Marton Csaba.
Soóky Mariánt, a Csemadok nagymegyeri alapszervezetének alelnökét arról kérdeztük, miért tartották fontosnak, hogy Esterházy emlékhelyet avassanak a városban.
„Februárban, az évzáró tagsági ülésünkön – amikor erre az évre is meghatároztuk a programot – döntöttünk úgy, hogy a kerek évfordulóra való tekintettel szeretnénk neki emléktáblát állítani. Az egyházzal karöltve sikerült ezt megvalósítanunk, és az emléktábla a katolikus templomunk külső falára került. Köszönettel tartozunk ezért Ács Sándor magánvállalkozónak, aki saját költségén készítette el a táblát. Az álomból így lett valóság, és a hétvégén felavathattuk a mártír politikus tábláját. Nagy örömünkre szolgált, hogy az ünnepséget, Koncsol Lászlón kívül, jelenlétével megtisztelte Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója is” – tájékoztatta portálunkat.
Soóky Marián örömmel nyugtázta, hogy szép számban összegyűltek a megyeriek erre az eseményre. Ez talán annak is betudható, hogy a mártírpolitikus valaha régen járt a városban.
„Esterházy János már csak azért is megérdemel Nagymegyeren egy emlékhelyet, mivel 1931-ben ellátogatott Nagymegyerre, nem sokkal azután, hogy egyesült a magyar párt. Szónokolt is, beszélt az emberekhez és a templomdombon kérte, hogy álljunk ki a jogainkért. A Prágai Magyar Hírlapban rá is bukkantunk az itt elmondott beszédére” – tudtuk meg a Csemadok alelnöktől.