Ezzel a címmel tartott tegnap a Selye János Egyetem Református Teológiai Kara pódiumbeszélgetést Komáromban, az egyetem konferenciatermében.
Soltész Miklóssal, az EMMI egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárával Jozef Jarab, a rózsahegyi Katolikus Egyetem rektora beszélgetett, Bándy György, a pozsonyi Comenius Egyetem Evangélikus Hittudományi Kara tanszékvezető tanára moderálásával. Az egyetem rendezvényét első alkalommal élőben is követhették az érdeklődők, így a rózsahegyi egyetem hallgatói szintén részesei lehettek a beszélgetésnek, akik a magyar nyelven zajló beszélgetést szinkrontolmács segítségével hallgathatták. Az esemény házigazdáiként vett részt a rendezvényen Juhász György, a Selye János Egyetem rektora és Lévai Attila, a Református Teológiai Kar dékánja.
Soltész Miklós, az EMMI egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
A beszélgetés során legfőképpen arra keresték a beszélgetőpartnerek a választ, hogy meg tudjuk-e őrizni kereszténynek térségünket, adott esetben egész Európát? Veszélyben vagyunk-e mi, keresztények? Van-e a politikai vezetőink között olyan, aki ki meri mondani, hogy létezik keresztény-iszlám konfrontáció? A kérdések között felmerült, hogy az unió miért nem tudja elfogadni a keresztény egyházakat aszerint, ahogy azok magukat meghatározzák, míg minden más szervezetet aszerint fogad el, ahogy ők definiálják saját magukat? És miért érezhetjük úgy, hogy míg nagy odafigyeléssel, szabályokkal rendelkeznek a védtelen állatok védelme érdekében, addig a Közel-Keleten élő keresztény társaink védelmében már nem emel szót az Európai Unió?
Nyugat-Európa értékválságba került
A beszélgetés tanulsága, hogy a társadalom minden szereplőjének fontos szerepe, felelőssége van abban, hogy Európa jövője keresztény maradjon. A beszélgetőtársak megerősítették, tudatosítanunk kell, hogy mi is képesek vagyunk alakítani Európát a kereszténység védelme érdekében. Emellett hangsúlyozták, hatalmas a felelősségünk a velünk szomszédos nemzetek összefogásában is, a békés együttélés erősítésében, amelynek legmélyebb gyökere éppen a kereszténységünk. És ne legyenek kétségeink: keresztényüldözés igenis van – csak kifinomultabb módszerekkel zajlik, mint ahogy azt a történelem során eddig megtapasztalhattuk.
Soltész Miklós és Jozef Jarab válaszaiból kitűnik: a mi feladatunk és a mi felelősségünk, hogy a létező keresztényüldözés ellen szót emeljünk, és e rossz irányba fordult földrésznek, a vén Európának az életét meg tudjuk változtatni akár innen is, Komáromból…
Jozef Jarab, a rózsahegyi Katolikus Egyetem rektora (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Soltész Miklós hangsúlyozta, az Európai Unió alapítói kereszténydemokraták voltak, akik abban a szellemben alapították az uniót, hogy a két világégést követően egy keresztény alapú összefogás jellemezze Európát. „A brüsszeli vezetés egy jó része ma már nem akar visszatérni azokhoz a gyökerekhez, amelyek kétezer éve Európát a kereszténységhez kötik” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az unió többségi vezetőit ma már nem érdeklik a keresztény értékek. Nem érdekli őket a kereszténység, mint hit, és abban a formában sem, mint nemzet és közösségmegtartó erő. Nem érdekük, hogy ezt erősítsék, sokkal inkább üzleti érdekek, szempontok szerint próbálják összefogni ennek a 28 országnak a közösségét.
Az államtitkár szerint Nyugat-Európa értékválságba került. A látszólag anyagi jólétben élő Nyugat lelki süllyedésben van, amely olyan ideológiai irányzatot indított el, amely sehová nem vezet. Ilyen véleménye szerint a genderelmélet, amely a természet törvényeit, a keresztény-zsidó tanítást írja felül. Ennek következtében is radikalizálódik Európa, és részben ennek köszönhető, hogy az utóbbi 25 évben 2500 mecset épült Franciaországban és Németországban, amellett, hogy keresztény templomok százait rombolják le – „ez egy csöndes keresztényüldözés” – fogalmazott az államtitkár. Véleménye szerint óriási a felelőssége és a feladata mindenkinek: felismerni és felemelni a szavunkat, hogy ez nem természetes és sehova nem vezet. Arra kérte a fiatal hallgatóságot, ne dőljenek be a nyugati teljesen dekadens üzeneteknek, de higgyék el, amit szüleik, tanáraik, papjaik, lelkészeik mondanak, annak, amit tőlük tanulnak. Kitért arra is, Közép-Európa térségében sok olyan politikus van, akik egyre inkább érzik a helyzet súlyosságát és ez arra sarkallja őket, hogy egymásban keressék a közöset. Soltész viszont arra is felhívta a figyelmet, nem véletlen, hogy ezek közé a politikusok közé is próbálnak egyre inkább éket verni.
A keresztények üldözése kifinomultabb módszerekkel zajlik
Jozef Jarab, a rózsahegyi Katolikus Egyetem rektora emlékeztetett arra, hogy a Kálvin János Teológiai Akadémia volt a kiindulópontja a Selye János Egyetemnek, azaz, keresztény gyökerekből fejlődött ki a mai egyetem is. Hangsúlyozta továbbá, hogy mindenkinek megvan a szerepe és felelőssége abban, hogy az egyházaknak méltó helyük legyen az Európai Unióban, ugyanakkor hozzátette, tiszteletben kell tartani minden álláspontot. Úgy fogalmazott, összetett kérdésekről van szó, ám végső soron mindenkit a belső meggyőződése kell, hogy motiváljon. Bizakodva hozzátette, a Jóisten nem engedi, hogy erőn felüli kísértéseknek, megpróbáltatásoknak tegyen ki bennünket.
Bándy György, a pozsonyi Comenius Egyetem Evangélikus Hittudományi Karának tanszékvezető tanára (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Emlékeztetett, Kelet-Európa pontosan ismeri a keresztényüldözést a legújabb kori kommunista diktatúrák idejéből. Ez ugyan már történelem, ám manapság élő adásban láthatjuk, hallhatjuk, hogyan halnak meg emberek. A keresztények üldözése szerinte sokkal kifinomultabb módszerekkel zajlik – több példát is felsorolt a napi hírekből, amelyek mindezt alátámasztják.
A rózsahegyi katolikus egyetem rektora három szót idézett az Európai Unióról szóló szerződés preambulumából: kultúra, vallás, humanizmus. Úgy véli, ez az a három szó, amely minden ember bensőjében ott van – ez pedig az Európai Unió üzenete. Viszont azt is határozottan állította, hogy felfogásbeli változásokra is szükségünk van. Ugyanis nem azt kell kérdeznünk, mit tesz értünk Európa, de mi mit teszünk érte? Hangsúlyozta a politikai korrektség ártó hatását is, ezt szemléltetve, személyes élményéről is beszámolt: „Egyetemünkre egy isztambuli professzor érkezett, aki előadása előtt az égnek emelve kezét felkiáltott: Allah Akbar – Isten hatalmas! Megvallom őszintén maguknak, hasonló helyzetben, egy isztambuli egyetemen nem lenne bátorságom azt mondani: Dicsértessék a Jézus Krisztus – fogalmazta meg aggodalmait. Magyarázata szerint nem az a baj, hogy Európa elfogadó, hanem inkább az, hogy ez nem kölcsönös. A katolikus egyetem rektora szimpátiájáról biztosította mindazon politikusokat, akik a migránskérdésben közvetlenül érintettek voltak. Úgy fogalmazott, az a helyes út, ha visszatérünk gyökereinkhez, ami nem más, mint a kultúra, a vallás és a humanizmus.
Az Isten által kijelölt úton maradva
Az EMMI egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára lesújtóan fogalmazott a jelenlegi helyzetről. „Franciaország elveszett. Németország olyan lejtőre került, amin el fog veszni. Londonnak, Európa legnagyobb városának muszlim polgármestere van és a legfrissebb hír az, hogy egy tanárt azért rúgnak ki, mert lányként köszöntött egy lányt. Beteggé teszik saját társadalmukat!” – mondta Soltész, aki azt az üzenetet fogalmazta meg Komáromban, hogy meg kell, őrizzük azt a világot, kultúrát, amiben most élünk.
A konferenciateremben (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
„De ahol tudunk segíteni a bajba jutott, nyomorban élő nemzeteknek, oda Nyugat-Európa gazdagságából juttatni kell – keresztényeknek és nem keresztényeknek egyaránt! Az emberiség tisztelete és védelme érdekében” – fejezte be gondolatait.
A „Merre tovább keresztyén Európa?” kérdésre pedig az adekvát válasz: az Isten által kijelölt úton, amelyen kultúránk, neveltetésünk, emberiességünk mutat utat. Ahogy nekünk, úgy reményeink szerint unokáinknak is…
