A pozsonyi törvényhozás a minap jóváhagyta a jövő évi állami költségvetést, amelynek kapcsán Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke is állást fogalt.
A 2018-as államháztartás sarokszámai a következők: 4,2 százalékos gazdasági növekedést vár a nemzeti bank, ezzel a GDP jövőre elérheti a 86,3 milliárd eurót. Az államadósság ennek 49,9 százaléka lesz, az infláció 1,9 százalékos.
Első ránézésre szembeötlik: a jóváhagyott 2018-as állami költségvetés mindkét oldalán 1,5 milliárdos csökkenés mutatkozik az ideihez képest, ami igencsak szokatlan, ritkán látott jelenség! A bevételi oldalon 13,98 milliárd euró szerepel, a kiadási oldalon 15,96 milliárd euró. Ebből adódik, hogy az államháztartás hiányát a kormány jövőre a GDP 0,83 százalékában határozta meg. Le kell szögezni, hogy csökken ugyan az államadósság – jövőre 43 milliárdos lesz – ám ezzel együtt mérséklődik az államháztartás hiánya csökkentésének üteme. Hiszen a 2016-os állami költségvetés elfogadásakor 2018-ra már kiegyenlített, hiány nélküli államháztartást terveztek. Igaz, akkor még egyetlen párt kormányzott, ám a kormányfőt és a pénzügyminisztert ugyanígy hívták. A koalíció létrejötte tehát mérséklő hatással van az államháztartás hiánya csökkentésének ütemére, olvasható az MKP gazdaságpolitikusának állásfoglalásában.
A költségvetés nyertesei
A 2018-as állami költségvetés nyertese szerinte egyértelműen a szociális és munkaügyi tárca, valamint a védelmi tárca. Az utóbbi a NATO-val szembeni kötelezettség-vállalás következménye, az előbbi viszont a büdzsé legnagyobb ellentmondását jelenti. Ugyanis 2017 a munkanélküliség aránya jelentős lefaragásának tükrében telik el, az év végére Szlovákia történetében az arány soha nem látott mélységeket ostromol.
Farkas szerint ennek észszerű következménye kellene, hogy legyen a költségvetés szociális és munkaügyi fejezetének lefaragása. Ehelyett a legnagyobb ütemben, 189 millióval megnő. Igaz, jövőre az éjszakai műszakban és a hét végén, ünnepnapokon dolgozók jelentős bérkiegészítésre számíthatnak – ami igazságos és végre megszületett –, ám a többlet a munkáltatókat terheli, nem az államháztartást. Abszolút értékben a belügyi tárca költhet jövőre a legtöbbet, 2,4 milliárd eurót.
Mi lesz az egészségüggyel?
Az egészségügyi fejezetről szólva leírja, végül annak költésgvetése jóval a GDP 4 százaléka alatt maradt, noha az SNS el szerette volna érni a tárca jövő évi költségvetésének látványos megnövelését a hazai össztermék 4 százalékára. „Itt jegyezzük meg, hogy 2005-ben, Dzurinda II. kormányának idején – amelyben részt vett az MKP is – az egészségügyi tárca GDP-arányos költségvetése elérte a hazai össztermék 5 százalékát. Hol vannak azok az idők?” – teszi fel a kérdést Farkas.
Majd tovább folytatja az egészségügy áldatlan helyzetének vázolását azzal, hogy júliustól a készültség lerövidül 22 óráig, és a déli járásokban annak hálózata jelentősen megritkul. Kiszivárgott az a hír is, hogy hasonló megnyirbálást terveznek a gyorsmentők hálózatában (RLP, RZP) is, itt is járásonként egy-egy gyorsmentő-állomást terveznek. Ami még az orvosi készültségnél is drasztikusabb beavatkozás a fennálló hálózatba, hiszen a legsúlyosabb esetekről van szó.
„Egyáltalán nem mindegy, hogy a gyorsmentő a nánai infarktushoz Párkányból fog-e kiszállni vagy Érsekújvárból, hogy aztán visszaszállítsa az élet-halál között lebegő pácienst az érsekújvári kórházba. Legjobb esetben a páciens az infarktust követően másfél órával kerülhet a sürgősségi műtőasztalra. Egyáltalán lesz még értelme? A meglevő hálózatok ennyire drasztikus ritkítása a déli járásokban súlyos szakmai mulasztás, észszerűtlen és embertelen beavatkozás” – hangsúlyozza a politikus.
Váratlan meglepetések
A költségvetés váratlan meglepetései közt említi, hogy a pénzügyminisztérium önmagán spórol, költségvetése az ideihez képest lecsökken, 119 millió euróval. Meglepő a környezetvédelmi tárca költségvetésének jelentős lecsökkenése majdnem 300 millióval, ám ettől még meglepőbb a közlekedési tárca költségvetésének lecsökkenése csaknem 1 milliárddal, ami azt eredményezi, hogy jövőre az ideinek csupán enyhén több mint a fele áll majd rendelkezésére! „Ezek után felettébb meglepő, hogy a Most-Híd elégedett a jóváhagyott állami költségvetéssel. Legalábbis a sajtóban ez volt olvasható” – írja az MKP alelnöke.
A jó hírek közé sorolja, hogy bár az oktatásügy költségvetése is lecsökken 70 millióval, ám ezzel egy időben 5 százalékkal megnövelik a kisebbségi nyelven oktató intézmények normatíváját, ami azt jelenti, hogy a magyar tanítási nyelvű oktatási intézményekben a diákok után járó fejpénz megnő az alap normatíva 113 százalékára. „A kisebbségi kulturális alap költségvetése majdnem a duplájára nő, jövőre 8 milliós költségvetéssel fog tevékenykedni. Ám mit jelent ez a két hidas tárca fent leírt, majdnem 1,27 milliárdos költségvetés-csökkenésével szemben???” – teszi fel ismét a kérdést.
Kockázatok
A jövő évi költségvetés kockázatait is felsorolja Farkas Iván. A várt gazdasági növekedés a gépkocsigyárak előrejelzésein alapul, ám kockázati tényezőnek tekinthető adat, hiszen jövőre gondok merülhetnek fel az adók és a járulékok befizetési fegyelmének csökkenése miatt. További kockázat lehet az állami kórházak gazdálkodásának hiánya a sokadik tartozásleírás ellenére, valamint általánosan az egészségügyi fejezet szűkre szabott költségvetése. Kockázatos lehet továbbá az ún. szociális csomag hatása az államháztartásra.
„Mindent egybevetve: eléggé valószínűnek látszik az, hogy az államháztartás hiánya az eltervezetthez képest az év végéig megnő, ami a kiadási oldalon okozhat meglepetést, az egyes tételek váratlan szűkítését” – zárja állásfoglalását az MKP gazdaságpolitikai alelnöke.
