A győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum „Mert e’ napon kezdődik szabadsága!” Győr, 1848 című kiállítása, az Esterházy-palotában (Győr, Király u. 17.), 2018. május 20-ig tekinthető meg.
Itt került elhelyezésre Szini Sebő Alajos csiliznyáradi honvédezredes személyéhez köthető tárgyi emlékek közül az a szablya is, amellyel a tápióbicskei csatában vívott párbaj során legyőzte ellenfelét. A csata kimenetelét a magyar sereg javára eldöntő hőstettről Jókai Mór is hallott, aki A kőszívű ember fiai című regényében örökítette meg.
Győr és környéke a forradalmi események idején
1848. március 3-án Kossuth Lajos az utolsó pozsonyi rendi országgyűlésen mondta el történelmi jelentőségű beszédét, összefoglalva a legfontosabb ellenzéki követeléseket. Március 13-án a bécsi diákság és a nép forradalma elsöpörte Metternich hatalmát. A császárvárosban történt események híre még a pesti forradalom kitörése előtt megérkezett Győrbe. Az egykori Fő téren (ma Széchenyi tér) összegyűlt tömeg hallgatta a változást követelő szónokokat, falragaszok és röplapok jelentek meg az utcákon. A cenzúra nélkül kiadott helyi napilap, a Hazánk, március 16-án így írt: „Mióta győri Hazánk, – hogy valódilag mienknek mondathassék, – honi alakot öltött, vagy is magyarrá lett: abban a magyar ajku nemes keblü honfiak és honleányok több elmederitő és szivnemesítő czikkeket olvashatának…”
A győri nemzetőrök pozsonyi sikere
Az első felelős magyar kormány megalakulása után tovább folytatódott a feudális rendszer felszámolása. A júniusi országgyűlési választásokra készülve, Győr vármegye négy választókerülete között ott találjuk a Csilizközi járást is. A győri nemzetőrség dekoratív megjelenésével a pozsonyi országgyűlést berekesztő katonai díszparádén nagy feltűnést keltett. Ekkor nyerte el Győr a „magyar Marseille” címet.
„A 170 éve történt eseményeknek számos relikviája őrződött meg győri közgyűjteményekben, különös tekintettel a nemzetőrségre vonatkozóan – tudtuk meg Cserhalmi Zoltán történésztől. Győrben 1848 tavaszán az elsők között szervezték meg a nemzetőrséget gr. Zichy Ottó vezetésével, amelynek azonban már voltak előzményei a forradalmat megelőzően is. A tárlaton a különböző emléklapok, felszerelési tárgyak és fegyverek mellett, igazi kuriózum a polgári őrsereg ezüstszállal hímzett bordó és zöld bársony zászlószalagja 1846-ból. Valamint bemutatásra került a győri nemzetőrök 1848-ban készült zászlója is. E zászlót vitték magukkal a győriek az utolsó pozsonyi országgyűlést lezáró ünnepély alkalmával az egykori koronázó városba, ahol a legenda szerint nagy feltűnést keltettek díszes megjelenésükkel.”
Görgey és Kossuth Győrben
A felvidéki származású ifjú Görgey Artúr századosként itt, az 5. honvéd-zászlóalj kötelékében kezdte el szabadságharcosi pályafutását. Kossuth Lajos toborzó körútja alkalmával október 20-án érkezett Győrbe, ahol a város és környékének lakosságát szólította fel a csatlakozásra. A felemelő pillanatokat a császári seregek által végrehajtott megszállás követte, amelynek a dicsőséges tavaszi hadjárat vetett véget. Ennek egyik legismertebb csatája a tápióbicskei, ahol a csilizközi hős honvéd ezredes neve országosan ismertté vált.
A csallóközi hős emlékére
Cserhalmi Zoltán muzeológus szerint a tárlaton látható még Színi Sebő Alajos szablyája, a szablya tokja és nemzeti színű, bojtos tiszti öve is. Sebő szablyája teljesen egyedi készítésű, ugyanis pengéje egy 1827 M típusú osztrák nehézlovassági tiszti pallos markolatával ötvöződik. A jól ismert 1849. április 4-i tápióbicskei csatában ezzel a szablyával sebesítette halálra Hermann Riedesel osztrák őrnagyot.
A kiállítás kurátora a szablya későbbi sorsáról szólva elmondta „Sebő barátjának, Haeffner Ernőnek adományozta, a 48-as árváknak és özvegyeknek tett szolgálataiért cserébe. Haeffner Ernő a győri 48-as honvédegylet titkára volt, az ő hagyatékában őrződtek meg a tárgyak, melyeket az akkori Xántus János Múzeum 1949-ben vásárolt meg Stringovits Sándornétól, Haeffner egyik leszármazottjától. Színi Sebő szablyája mind a mai napig gyűjteményünk egyik legkiemelkedőbb 48-as emléke.”
Vidd magaddal az információt!
Aki a fenti ismertetőn kívül további érdekes és hasznos adatokat szeretne Győr és környéke forradalmi eseményeiről és a szabadságharchoz való kötődéséről, annak a helyszínen lehetősége lesz a telefonjára leolvasni azt a QR-kódot, amellyel pdf-formátumban letölthető a kiállítás összes tablója. Az így szerzett ismereteket, vagyis a magyar történelem dicső hónapjait és az európai történéseket, rendhagyó történelmi óra keretében is kiválóan fel lehet dolgozni.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc győri eseményeit bemutató kiállítás 2018. május 20-ig, hétfő kivételével, naponta 10.00-18.00 óráig ingyenesen tekinthető meg.
Bővebb tájékoztatás a múzeum honlapján található.
