(Frissítve) A magyar költészet napja alkalmából Felvidék-szerte több településen is szerveztek rendezvényeket, tisztelegve a magyar irodalom, annak alkotói és alkotásai előtt.
A szőgyéni Csongrády Lajos Alapiskolában Szarka Andrea igazgató asszony így köszöntötte a magyar költészet napján az iskola diákjait, vendégeit és pedagógusait: „A magyar költészet napját 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik. Mindenki más módon ünnepel ezen a napon. Valahol versmaratonokat szerveznek, felolvasóesteket tartanak, irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és versekkel tisztelegnek a tragikus sorsú poéta emléke előtt. Ezen a napon verset is lehet hallgatni: iskolákban, utcákon és tereken, színházakban, közösségi oldalakon, a rádióban és a televízióban. Lehet ünnepelni úgy is, hogy levesszük a könyvespolcról kedvenc költőnk valamelyik kötetét és elolvasunk, újraolvasunk néhány verset. Bizony, van mire büszkének lennünk, s a választékra sem lehet panasz, hiszen Balassi Bálinttól kezdve egészen a kortárs költőkig „meg vannak már énekelve”, míves szavakba öntve örömeink, bánataink.”
Megzenésített versek előadása Szőgyénben (Fotó: Berényi Kornélia)
Az iskolában kialakított művészetek terme ünnepi hangulatot öltött és irodalmi kávéházzá változott, ahol kellemes hangulatban, egy képzeletbeli irodalmi étlapról csemegéztek kicsik és nagyok, ezúttal verseket.
Elsőként az iskola alsó tagozatos diákjai hozták el a kiszemelt költeményeket, osztályonként vagy egyéni előadóként, és megzenésített verseket énekeltek az iskola zenészei Alt István tanár úr vezetésével. Az irodalmi délelőtt második felében a felső tagozatos tanulók mutatták meg a versek iránti vonzalmukat, és ezen a napon, talán azok is megkedvelték a verseket, akik eddig nem kötődtek az irodalomhoz. Vendégek is érkeztek az ünnepre, Melecsky Beáta és Berényi Kornélia személyében, akik kedvenc verseiket vitték az ünnepre, hogy az iskola diákjaival együtt tisztelegjenek József Attila, és a magyar költészet óriásai előtt.
Könyvek örökbefogadása Köbölkúton, Bolya Dudás Anita könyvtáros és Czibor Katalin igazgatónő (Fotó: Berényi Kornélia)
Köbölkúton közös szavalatra vonultak ki a Stampay János Alapiskola diákjai és a pedagógusok Czibor Katalin igazgatónő vezetésével
A verőfényes délelőttön a falu központjában a diákok és pedagógusok szavalatokkal köszöntötték az arra járókat. Nem érkeztek üres kézzel, kinyomtatott versek osztogatásával hívták fel a figyelmet a versek szeretetére, József Attila születésnapjára, a költészet napjára. Dudás Anita könyvtáros ugyancsak ellátogatott a helyszínre, és miként azt az elmúlt években is tette, egy nagy doboz könyvvel érkezett. A könyvtár kisorolt könyvei közül válogathattak a gyerekek, a járókelők, amelyet ők a „könyvek örökbefogadásának” neveztek. Végezetül „verselő” faliújságot készítettek a helyszínen, mely az egész nap folyamán jelezte a versünnepet a járókelőknek.
Magyar költészet napja a Nagyölvedi Alapiskola és Óvoda tanintézményben
Lőrincz Sarolta Aranka ipolybalogi népművelő, nyugdíjas óvónő, a palócság hiteles krónikása és jeles kutatója érkezett a költészet napi rendezvényre a Nagyölvedi Alapiskolába Cseri Kinga igazgató asszony meghívására, aki így mutatta be a költészet napjára szervezett ünnepet: „A Nagyölvedi Alapiskola és Óvoda apraja-nagyja, minden korcsoportja méltóképpen emlékezett meg a magyar költészet napjáról. Alig vártuk, hogy az első, hagyományos tanítási óra után az olvasóteremben gyülekezhessünk. Miután az iskola alsó és felső tagozatos diákjai elfoglalták a helyüket, vendégünk, Lőrincz Sarolta Aranka előadása kezdődött. Ipolybalogról érkezett közénk. A megszólalásának első felében költőként, meseíróként, a magyar kultúra ápolójaként mutatkozott be. Részleteket hallhattunk a saját gyűjtésű meséiből. Külön élményt jelentett számunkra, hogy a szövegek tájszólásban, majd zenei kísérettel hangzottak el.
Lőrincz Sarolta Aranka Mesekosár csudakosár című könyvének a bemutatója (Fotó: Berényi Kornélia)
A rövid szünet után az alsóbb évfolyamok tanulói a mesékhez kapcsolódó kifestőkkel dolgoztak, míg a nagyok előadást hallgattak meg az Ipolybalog környékén élő magyarság 20. századi sorsáról. Felelevenítettük az ismereteinket a világháborúk alatti meghurcoltatás, a fogságok, a határváltoztatás általi fájdalmak és nem utolsósorban a kitelepítéssel kapcsolatban. Átéreztük, mennyire fontos, olykor életmentő is lehet a honvágyban meghallott magyar szó, a fogságban énekelt magyar népdal.
A délelőtt egyik legnagyobb meglepetését az óvodások látogatása jelentette: Lőrincz Aranka Sarolta előadásai között versmondással és költészet napi emlékrajzzal ajándékoztak meg bennünket.
A márciusban megünnepelt könyvhónap alkalmából tanulóink a vendégünk tollából származó könyvek megvásárlásával gazdagították könyvtárukat.
„S akinek nincs gyökere, az elvész. Sok magyar veszett el így, nagyon sok. Gondolj a gyökérre!’ – Wass Albert gondolataira épült a délelőttünk. Az egész magyarságnak kívánjuk, hogy a világ végezetéig számíthassunk az állandó táplálékra, édes anyanyelvünkre.” (Berényi Kornélia)
A verseké volt a főszerep a somorjai Szent István téren
A költészet napja Somorján (Fotó: Sztakó Zsolt/Felvidék.ma)
Szép hagyomány, hogy Somorján a költészet napját a somorjai és a tejfalusi iskolák tanulói közös szavalással ünneplik meg. Most is így történt a Somorjai Városi Művelődési Központ előtti téren, mely erre az alkalomra megtelt kicsikkel és nagyokkal.
Az elmúlt hónapokban Tóth Elemér és Kulcsár Ferenc halálával két súlyos veszteség is érte kulturális életünket, így az idei eseményen rájuk is emlékeztek a költészet napján. Kulcsár Ferenctől a Kicsi ének és a Tízéves voltam, halhatatlan című versek hangzottak el, Tóth Elemértől pedig a Megmaradni.
A villámcsődületen örvendetes módon évről évre egyre több érdeklődő vesz részt, akik együtt éneklik a megzenésített verseket a gyerekekkel. Idén a Ha én rózsa volnék című
dalt énekelték el Kovács Koppány előéneklésével. A performanszt Nagy Myrtil, a Somorjai VMK igazgatója vezényelte le. (Sztakó Zsolt)
A költészet napja a Kodály Zoltán Alapiskolában
A költészet napját ünnepelték Dunaszerdahelyen is (Fotó: Simon Anikó)
A dunaszerdahelyi Kodály Zoltán Alapiskolában is a verseké, a költészeté volt a főszerep.
„József Attiláról, akinek a születésnapján ünnepeljük a magyar költészet napját, iskolánk két rendhagyó irodalomóra keretén belül emlékezett meg. Hetek óta készülődtünk, verseket olvastunk, válogattunk, illusztráltunk. Ezeket a verseket az iskola folyosóin és egész területén elhelyeztük, vagyis posztoltuk. Az alkotásokkal iskolánk csatlakozott a „Posztolj verset az utcára!” rendezvényhez” – tudtuk meg Simon Anikótól.
Kányádi Sándor Április hónapja című versét az iskola minden diákja és tanára már napokkal korábban megtanulta, megszerette, és ezen a napon közösen szavalta az iskola udvarán, valamint a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ előtti téren is.
Versek sora az ógyallai szabadtéri tanteremben
Az ógyallai speciális iskola tanulói (Fotó: Bathó Sylvia)
Április 11-én versek sora hangzott fel az ógyallai speciális iskola két hete átadott szabadtéri tantermében. Hagyományosan ez a nap a magyar költészet napja, ekkor tisztelegnek József Attila emléke előtt.
„Iskolánk tanulói már napok óta készültek a rendhagyó tanítási órára. Mindenki, aki szavalni akart, verset kért magának. A pedagógusok számos verset ismertettek meg a gyerekekkel, akik rövid töprengés után választottak egy-egy költeményt. A bátortalanabbak, szégyenlősebbek sem akartak kimaradni a szavalásból, s bár nem álltak ki a társaik elé, de megállapodtak, hogy közösen fognak verset mondani, így ők lettek a nap szavalókórusa” – tudtuk meg Bathó Sylviától, az iskola pedagógusától.
Az első tanítási órák alatt kifestők készültek, melyekre részletek kerültek a kiválasztott versekből. A színezés során számos verset is meghallgattak a tanulók. Volt néhány lelkes gyerkőc, aki inkább magát a meghallgatott verset rajzolta le. Akár egyik, akár másik megoldást választották a tanulók, végül minden esetben nagyon szép, vidám alkotások születtek.
A második óra után a rajzok felkerültek a szabadtéri tanterem oszlopaira, a tanulók pedig elfoglalták helyüket, s izgatottan csicseregtek, mint verebek a dróton. Egészen addig a pillanatig hangos volt a szabadtéri tanterem, amíg a tanító nénik figyelmet nem kértek. Varázsütésre csend lett, mindenki fegyelmezetté vált. A pedagógusok pár mondattal ismertették a rendhagyó óra menetét, szóltak a versek szépségéről, József Attila életéről, majd rövid kérdezz-felelek formában átismételték az elhangzottakat.
A bevezető rész után következett a várva várt felolvasás, szavalás, s a szavalókórus is megmutatta tudását. A kiválasztott versek mindegyike a tavaszról és virágairól, az erdőkről és az ott élő állatokról szólt. A tanítási óra végén pedig az a bátor jelentkező, aki elszavalta valamelyik elhangzott verset, jutalomban részesült. Ezután vidáman, lelkesen tértek vissza az osztályokba, ahol még sokáig beszélgettek a versekről.
Közép-európai ember” verséneklő est a lévai Reviczky Házban
Április 12-én a Reviczky Társulás irodalmi szakosztálya a magyar költészet napja alkalmából verséneklő estre invitálta a közönséget.
Az est két főszereplője Fodor Levente leányfalui gitáros és énekes, valamint Szabóné Tegzes Orsolya fuvolista, énekes volt (Fotó: RT)
Az estet Wirth Jenő, a Reviczky Társulás elnöke és Puksa Magdolna, az irodalmi szakosztály vezetője nyitotta meg és egyben köszöntötte a fellépőket és a közönséget.
Az est két főszereplője Fodor Levente leányfalui gitáros és énekes, valamint Szabóné Tegzes Orsolya fuvolista, énekes volt, akik első alkalommal mutatkoztak be a Reviczky Ház színpadán. Fodor Levente gitárjátékával és énekhangjával, Szabóné Tegzes Orsolya pedig fuvolajátékával, valamint énekhangjával kápráztatta el a közönséget. A fuvola, mint hangszer ezen az esten debütált a Reviczky Házban, hiszen eddig még nem hallhattuk e hangszer csodás hangját a ház falain belül.
Az előadók gondosan összeállított „Közép-európai ember” című műsorukkal készültek az ünnepi alkalomra. Az est folyamán Fodor Levente és mások által megzenésített verseket hallhattunk, többek között József Attila, Weöres Sándor, Nagy László, illetve Fodor Levente saját költeményeit. Minden egyes műsorszám előtt rövid bevezetőre is sor került, közelebb hozva költőink műveit, amelyek megzenésítve még nagyobb hatást tettek a közönségre.
Az est folyamán egy kis játékra is sor került, melynek keretében a közönségnek ki kellett találnia, melyik költőnk megzenésített versét adják elő a művészek. Sajnos nem tudtuk megfejteni a feladványt, de nagyon jól szórakoztunk hallgatása közben. A megfejtés Weöres Sándor Suite Bourlesque című verse volt.
A műsorban elhangzott versek közül kiemelném A hajnali ének és a Leányfalui fatörzs című verseket, melyek a magyar költészet napjára íródtak, szerzőjük pedig Fodor Levente.
A közönség a mintegy másfél órán át tartó verséneklő est után vastapssal köszönte meg az előadóknak a produkciót. (RT)
***
József Attila mellett Pósa Lajosra is emlékeztek
A Rimaszombati járásbeli Nemesradnót alapiskolájában a költészet napja alkalmából rendezett ünnepségen Pósa Lajosra is emlékeztek. Az eredeti magyar gyermekirodalom megteremtője és az első irodalmi értékű gyermeklap, Az Én Ujságom szerkesztő bácsija ebben a faluban született, az iskola előtt szobra áll, s emlékét hűen ápolják.
A korábbi években rendszeresen iskolai szavalóversenyt rendeztek a verses meséiből, idén pedig Pósa-hetet tartottak. A tanulók igyekeztek a legtöbb adatot megjegyezni a költőről, verseihez illusztrációkat készítettek, s verseket is memorizáltak. Pénteken, április 13-án pedig vetélkedő keretében adtak számot tudásukról. A gyerekek József Attila Altató című versének megzenésített változatát többször is előadták. A speciális nevelési igényű tanulók is szépen teljesítettek.
József Attila mellett Pósa Lajosra is emlékeztek Radnóton (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Az iskola győztese Rusznyák Ágnes lett, de nyertes lett az egész osztály, hiszen délután Páko Mária, az Örömzene műhely vezetője a kedvenc fehér gitárjával érkezett a gyerekek közé, hogy folytatódjék a vers szeretetének az elmélyítése. Pósa Lajos Magyar vagyok című versét az egész iskola tudja, de a kedvencek közé tartozik az Áldd meg Isten szép hazánkat is.
Az ünnepség végén a jutalom-csoki és az emléklapok átadása sem maradt el, s végül megkoszorúzták Pósa Lajos mellszobrát. A megemlékezés virágait elhelyezték a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezetének a képviselői is. (HE)
