A bolgár EU-elnökség „Roma integráció – Hol állunk és hová tartunk?” címmel rendezett konferenciát május 29-én Szófiában, ahol az Európai Bizottság, az Európa Tanács, az EBESZ és a civil szerveztek képviselői szólaltak fel. Az Európai Parlamentet Járóka Lívia fideszes EP-alelnök videó üzenetben képviselte.
Járóka beszédében elmondta: a 2010-es adatok szerint a nélkülözésben élők száma Európa-szerte 40-50 millió között volt, beleértve a 6-10 millió romát. Ez a szám azóta megnövekedett azokkal a túlnyomórészt migráns hátterű emberekkel, akik többnyire nyugat-európai gettókban és no-go zónákban, rendkívül bizonytalan és szegregált területeken élnek, anélkül, hogy munkához vagy bármilyen jövedelemkereseti tevékenység lehetőségéhez jutnának. Így ma Európában összesen 100-120 millió szegénységben élővel számolhatunk.
A néppárti politikus kiemelte: „Az európai szegénységellenes intézkedések – mint például a Roma Stratégia – ellenére még mindig hiányoznak a várt eredmények. A Strukturális Alapok forrásai nem jutottak el a legszegényebb rétegekhez az átfogó, jól megtervezett, átlátható, hatékony és jól nyomon követhető projektek hiánya miatt, melyeknek az érintett roma közösségeket kellett volna bevonniuk a megvalósítási folyamatokba”.
Járóka Lívia hozzátette, hogy az új 2020 utáni stratégiának tanulnia kell a jelenlegi stratégia hibáiból, és ki kell fejleszteni egy jobb, naprakészebb és átfogóbb megközelítést, mely a terepmunkán és a megfelelően kidolgozott ellenőrző rendszeren alapul. A foglalkoztatást illetően a statisztikák ideális képet mutatnak, ezek alapján az európai munkaerőpiac a legjobb formában van. A valóságban azonban ez nem egészen így van, hiszen az iparban és a gyártásban, a mezőgazdaságban dolgozók között még mindig nagyon sok a munkanélküli, ráadásul a fiatalok munkalehetőségei is rendkívül szűkösek. A fideszes politikus szerint könnyebb hitelhez való hozzáférést kellene biztosítani a KKV-knak, melyek a munkahelyteremtés 85%-át is kitehetik. A helyi energiafelhasználás, a zöld gazdaság, a megújuló energia, a helyi mezőgazdaságban előállított termékek segítségével a kis- és középvállalkozások új életet lehelnének a lassan javuló gazdasági növekedésbe.
Az oktatással kapcsolatban Járóka kifejtette: a munkaerőpiac jelenlegi kihívásainak való megfelelés érdekében az oktatási rendszer megreformálásra szorul, és a reformoknak figyelembe kell venniük az élethosszig tartó tanulás, a digitalizációs nevelés fontosságát, mely elősegíti az elhanyagolt munkaerő újra piacra kerülését. A kora gyermekkori nevelés ugyancsak alapvető fontosságú a jövő generációjának munkaképessége szempontjából.
Járóka Lívia végezetül elmondta: „Területi megközelítésen kell alapulnia az új Roma Stratégiának, mely munkalehetőségeket és szolgáltatásokat teremt a szóban forgó kistelepüléseken. A Roma Stratégia sikeréhez kulcsfontosságú a folyamatok minőségi ellenőrzése. A megbízható és naprakész adatok, statisztikák fontosak a jól kivitelezett megvalósításhoz”.
(EPP/Felvidék.ma)
