A magyar szórvány napjáról emlékezett meg az Országgyűlés csütörtöki ülésnapjának kezdetén. Az elnöklő Lezsák Sándor elmondta: 2013. óta ünneplik november 15-ét, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének napját a magyar szórvány napjaként.
Hangsúlyozta: a szórványközösségben élő mintegy egymillió magyar számára anyanyelvük használata külső nehézségbe ütközhet, a nemzeti identitásuk megőrzése pedig segítséget igényelhet, hiszen idegen nyelvi közegben próbálják megőrizni nyelvi és kulturális hagyományaikat.
Hozzátette: az alaptörvény kimondja, hogy Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását, segíti közösségi és egyéni jogaik érvényesülését, szülőföldön való boldogulásukat.
Ahhoz, hogy megfeleljük az alaptörvényben foglaltaknak és a határon túli magyarok elvárásainak is, a támogatáson túl fontos, hogy érezzék, nemcsak ezen a napon, hanem mindig számíthatnak az anyaországra – fogalmazott.
Grezsa István: Magyarország újra motorjává válhat a Kárpát-medencei együttműködésnek
Magyarország újra motorjává válhat egy olyan új, Kárpát-medencei együttműködésnek, ahol a magyarsággal való együttműködés a stabilitást szolgálja és végső soron közös érdek – mondta Grezsa István csütörtökön Budapesten. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos a magyar szórvány napján arról beszélt: a „politikai trend arra mutat”, hogy „a bizalmatlanságot felülírja a bizalom, és az együttműködés uralja a Kárpát-medencében élő népek és országok közötti kapcsolatot” – fogalmazott.
Ennek sok jele mutatkozik – mondta, és példaként említette Szerbiát, ahol az ország európai uniós törekvései „jól összeköthetők a magyar nemzeti kisebbség és a magyar szórvány boldogulásával”.
Említette továbbá a „jó szlovák magyar államközi kapcsolatokat”, hozzátéve, hogy azért van még tennivaló a nemzetiségi jogok terén.
A miniszteri biztos hangsúlyozta: a mai magyar politika nem valami ellen irányul, és a szomszéd népekkel együttműködésben képzeli a jövőt. A magyar szórvány napja tehát miközben fontos nemzeti ügy, túl is mutat önmagán, hiszen a népek közötti együttműködéséről is szól – fűzte hozzá.
Grezsa István kitért arra is: a magyar szórvány és a tömbvidékek magyarsága a magyarság számára egyfajta „aranytartalék” is, amely növeli a magyarság 21. századi versenyképességét.
„Valóban minden magyarra, a magyar szórvány legelmaradottabb részein élőkre is számít a magyar kormány”
– fogalmazott, hozzátéve, hogy a szórványban élő magyarság nemcsak humán erőforrás, hanem ebből adódóan gazdasági versenyelőnyt is eredményez.
(MTI)
