Az állam által folyósított beruházási ösztönzők 2008 és 2017 között érdemben nem befolyásolták a regionális különbségek csökkenését – derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elemzéséből.
Az állami segítség nem befolyásolja a regionális különbségek alakulását és az elmaradott térségek felzárkóztatását. A beruházási ösztönzők rendszerének irányítása koncepció nélkül működik, és nem rendelkezik a segítség hatásfokát jelző és mérhető mutatókkal – mutat rá az ÁSZ jelentése.
Az elemzés megállapította, hogy a 2008-tól 2017-ig tartó, vizsgált időszakban nem mutattak ki érdemi kapcsolatot a befektetési ösztönzők nagysága és a régiók fejlettsége között.
A legelmaradottabb megyékbe jutott a legkevesebb támogatás
Az ÁSZ egyúttal megállapította, hogy a két legelmaradottabb megyében, azaz Besztercebánya és Eperjes megyében volt a legalacsonyabb az egy főre jutó támogatási összeg. Ugyanakkor a vizsgált időszakban itt volt a legmagasabb a munkanélküliségi ráta. „Ezek a megyék még az országos átlagot sem érték el, ami jelzi, milyen gyenge a beruházási kedv ezekben a régiókban” – hangsúlyozta az ÁSZ.
A beruházási ösztönzők döntő többsége az ipari termelésbe irányult (94 százalék), ugyanakkor ebben az ágazatban volt a legtöbb befektetési terv, melyek leginkább generálták az új munkahelyek létrejöttét. Ennek ellenére éppen ezen a területen tapasztalták a segítség legkisebb kihasználtságát.
„Az állami támogatásban részesülők összesen 21 874 új munkahelyet terveztek teremteni, a legtöbbet Kassa megyében, míg Pozsony megyében csak egy projekt volt, amely megfelelt a befektetési támogatás kritériumainak” – állapították meg az ellenőrök.
Az ÁSZ azokat az ágazati támogatásokat ítélte a legkockázatosabbnak, melyek a gépjárművek és a trélerek gyártására irányultak. Ebben a szektorban összesen 24 befektetési terv készült, mintegy 183 millió euró értékben.
A legkisebb támogatás és felhasználás a tudományos kutatás és fejlesztés, valamint más szakmai, illetve technikai tevékenység területén volt. Itt csak két beruházási terv készült 1,5 millió euró értékben.
A KKV-k támogatására kell összpontosítani
Az elemzők azt is megállapították, hogy a befektetési támogatásban részesülő társaságok közül hét nem teremtett tartós munkahelyeket, ugyanis az alkalmazottaik száma 2017-ben alacsonyabb volt, mint a tervükben szereplő új munkahelyek száma. „Ezek a társaságok összesen 1695 munkahely létesítését tervezték, amihez 15,5 millió euró értékben kaptak állami támogatást” – szögezte le az ÁSZ.
„Az állami forrásokat a kis- és középvállalkozások (KKV) támogatására kellene irányítani, különös tekintettel a legkevésbé fejlett járásokra” – javasolják az ÁSZ szakemberei.
Az ellenőrök pozitívan értékelték a beruházási ösztönzők folyósításáról szóló új törvényt. Kedvezőnek ítélték azt a tényt, hogy az általános befektetési feltételek helyett konkrétabban megfogalmazott kritériumokat alkalmaznak. „Az új szabályok jobban tükrözik az Európa 2020 stratégiában megfogalmazottakat, vagyis a vállalkozói közeg és a tagországok területi egységének támogatását” – hangsúlyozza az ÁSZ jelentése.
A 2008 és 2017 közti időszakban az ÁSZ szerint 106 befektetési tervet hagytak jóvá 658,4 millió euró összértékben. Ugyanakkor ténylegesen csak a támogatások 40 százalékát merítették.
A befektetési támogatást a Gazdasági Minisztérium koordinálta az Szlovák Kereskedelem- és Beruházásösztönző Ügynökségen (SARIO) keresztül. Ugyanakkor a végső döntést a kormány mondta ki. A támogatást több formában is megadhatták, a befektetők kérhettek adókedvezményt, vagy járulékot új munkahelyek teremtésére, esetleg hozzájárulást az ingatlan megszerzéséhez.
A gazdasági tárca nem ért egyet a jelentéssel
A gazdasági tárca közleményében kifejezésre juttatta, nem ért egyet a jelentéssel, aminek már hangot adott a jelentés előkészítése során, ugyanis szerintük az ÁSZ nem vette figyelembe az egyes időszakok, így például a gazdasági válság jellemzőit. Másrészt a tárca szerint a jelentésből az is hiányzik, hogy a tavaly létrejött munkahelyek több mint a fele Kassa és Eperjes megyét segítette.
(Teraz.sk/Felvidék.ma)
