Évről évre ünnepel Nagyszombat és környéke, emlékezve Égi Édesanyánk csodás közbenjárására. November 13-tól kezdődően kilenc napon át hívek ezrei kérik e napok folyamán különösképpen Mária pártfogását.
Az idei kilenced ideje alatt a nagyszombati Szent Miklós-bazilikában november 17-én, szombaton, délelőtt fél tizenkettőkor magyar nyelvű szentmisére került sor, amelynek főcelebránsa és ünnepi szónoka Őexc. Palánki Ferenc, debrecen-nyíregyházi megyéspüspök volt. A teljesen megtelt templomban a magyarok lakta régiókból érkezett több száz hívő közül nem hiányoztak a szenciek és a környékbeliek sem.
Palánki Ferenc, debrecen-nyíregyházi megyéspüspök (Fotó: Duray Rezső /Felvidék.ma)
A nagyszombati Szent Miklós-bazilikában – amely 1543 és 1820 között az esztergomi érsekség katedrális temploma volt – látható nagy tiszteletnek örvendő Szűz Mária-kép egy Rómában ismert kegykép alapján készült. A festménymásolatot Forgách Ferenc későbbi bíboros, érsek készíttette még tanulmányai idején. Miután 1585-ben visszatért, a képet a Szent Miklós-bazilikában helyeztette el.
A festményen 1663-ban vérkönnyezés nyomait fedezték fel. Abban az időben Magyarországot török veszély fenyegette.
A nagy tiszteletnek örvendő Szűz Mária-kép (Fotó: Duray Rezső /Felvidék.ma)
Nagyszombatot azonban nem támadták meg a törökök, holott a város környékén nagy pusztítást végeztek. A kép háromszor is vérrel könnyezett az 1708-as kuruc háborúk idején.
1710-ben Nagyszombatban pestisjárvány tombolt. Amikor már minden emberi eszköz csődöt mondott, a város kétségbeesett lakói elöljáróikkal az élen Szűz Máriához fordultak segítségért.
Ünnepélyes fogadalmat tettek, hogy az előzetes böjtöt követően megünneplik Szűz Mária oltalmának ünnepét, és szentmisét szolgáltatnak a kegykép előtt. Imádkoztak, majd 1710. november 21-én, Szűz Mária oltalmának ünnepén a képet búcsúi körmenetben hordozták végig a város utcáin. Azon a napon a pestis csodával határos módon megszűnt.
