Nem ismerek olyan gazdasági ügyet, amelynek az értéke meghaladná a magyarok és a horvátok 800 éves barátságát – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, december 3-án Zágrábban, miután hivatalos látogatása során megbeszélést folytatott Andrej Plenković horvát kormányfővel.
A két miniszterelnök európai kérdéseket is érintett, köztük Horvátország schengeni csatlakozását. Plenkovic elmondta, ebben is számítanak Magyarország támogatására.
Orbán Viktor hivatalos látogatása során megbeszélést folytatott Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfővel, és találkozott Gordan Jandroković parlamenti elnökkel is.
Javulhatnak a horvát-magyar kapcsolatok
Magyarország nyitott arra, hogy a közép-európai térség, melynek Horvátország is része, politikai-gazdasági szövetségként működjön együtt – mondta Deák Dániel politológus, a Figyelő főmunkatársa Orbán Viktor zágrábi látogatása után a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kedden.
A magyar miniszterelnök szerint ki kell alakítani egy erős közép-európai együttműködést, melynek Horvátország is részese. Ez a térség Európa motorja, ez a térség védte meg a bevándorlástól Európát – magyarázta a szakértő.
A magyar miniszterelnök a sajtótájékoztatón természetellenesnek nevezte a magyar-horvát kapcsolatokat jelenleg jellemző erőtlenséget, hangsúlyozva, az nem normális, hogy két szomszédos, egymást szövetségesnek tekintő állam miniszterelnökei hat, illetve hét éve nem jártak a másik országában. „Nem felhőtlen a két ország közötti kapcsolatrendszer” – mutatott rá.
Ezért – jelezte – ideje volt már a látogatásának, amelynek célja, hogy ezt a helyzetet megváltoztassák, és visszatereljék a kapcsolatokat a megfelelő vágányra.
„A köröm alá tüske csúszott, és a tüske a köröm alatt begyulladt. Nem nagy ügy, de mégis megrontja az ember közérzetét. (…) A tüskét ki kell húzni a köröm alól, és akkor minden rendbe jön, ezt szeretnénk” – fogalmazott Orbán Viktor.
A történelmi perspektívában egyetértés van
Orbán elmondta, a négyszemközti, majd a plenáris megbeszélésen tettek „eredményes lépéseket”, sikerült tisztázni, hogy „a történelmi perspektívában egyetértés van közöttünk”.
Orbán Viktor miniszterelnököt (j) fogadja Kolinda Grabar-Kitarović horvát köztársasági elnök a hivatalában, Zágrábban 2018. december 3-án. (Fotó: Koszticsák Szilárd, MTI)
„Erős Európát akarunk, erősíteni akarjuk az európai nemzetek közötti együttműködést, örülünk annak, ha Horvátország minél hamarabb tagja lesz a schengeni övezetnek, ez is Európa erősödését jelenti majd” – fejtette ki az Andrej Plenkovićcsal folytatott tárgyalásáról szólva.
Abban is egyetértettek – folytatta –, hogy a magyar–horvát együttműködés gazdasági számai kiválóak, a kereskedelmi volumen folyamatosan nő, ahogyan a horvátországi magyar beruházások is, továbbá egyre több magyar utazik Horvátországba, és ezek a turisztikai számok azt mutatják, „az emberek közötti kapcsolatok is jók”.
A miniszterelnök kiemelte továbbá, hogy a kisebbségek jól érzik magukat egymás országaiban: a Horvátországban élő magyarok elismeréssel beszélnek a mostani kormányról, tisztelettel szólnak Horvátországról, és a Magyarországon élő horvátok is régen emlékeztek olyan időszakra, amikor ennyire támogatta őket a budapesti kormányzat.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Kolinda Grabar-Kitarović horvát köztársasági elnök (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd, MTI)
Orbán: A horvátok vásárolják vissza az INA-t
A Mol-INA-ügyben Orbán Viktor kérdésre azt mondta, Magyarország ezt kizárólagos vállalati ügynek tekinti. Szerinte „ami nem megy, azt nem kell erőltetni”, azaz ha a horvátok és a magyarok nem tudnak együttműködni egy vállalati ügyben, akkor ne tegyék, vagyis akkor a horvátok vásárolják vissza az INA-t.
A Hernádi Zsoltra, a Mol elnök-vezérigazgatójára vonatkozó kérdésre azt felelte: Magyarország ezt jogi kérdésnek tekinti, és „jogi kérdésekbe nem avatkozik be a politika nálunk”, az igazságszolgáltatásnak a saját logikája szerint, a saját útján kell járnia. Hozzátette: semmilyen titkos alkut nem fog kötni semmilyen jogi kérdésben, ragaszkodik ahhoz, hogy a nemzetközi kapcsolatokban is a legélesebben válasszák el egymástól a jogot és az államközi–politikai kapcsolatokat.
A horvátországi LNG-terminál ügyében a miniszterelnök arról beszélt, hogy a gáz csökkenő szerepet játszik a magyar energiarendszerben, mert Magyarország atomerőművet épít és naperőmű-fejlesztést folytat.
Ám mivel „ezek a kapacitások csak hosszú évek után fognak beállni, a gáznak marad jelentősége” – magyarázta –, a gáznál pedig az ár számít.
Orbán Viktor miniszterelnök (középen b) és Andrej Plenković horvát miniszterelnök (középen j) sajtótájékoztatója Zágrábban 2018. december 3-án.
(Fotó: Koszticsák Szilárd, MTI)
Orbán kifejtette: Magyarország a legolcsóbban Oroszországtól kap gázt vezetéken keresztül, a második legolcsóbb a román gáz, amelyet hamarosan kitermelnek az amerikaiak, a harmadik a sorban a Szlovákia felől érkező gáz, a horvát pedig csak a negyedik.
„Nekünk ez árkérdés, ha tudunk üzleti modellt találni, amely Magyarország számára egy elfogadható árat eredményez, akkor együtt fogunk működni” – mondta a cseppfolyósított földgáz kérdésében Orbán. Közölte, egyetért horvát kollégájával a beruházás regionális jelentőségében, de a magyar döntéshozóknál ez nem előzi meg az ár szempontját.
A Mol-INA-üggyel kapcsolatban a horvát kormányfő utalt arra, hogy az tíz éve nehezíti a két ország kapcsolatát. A nyitott kérdések megoldására mindkét kormány részéről van akarat és szándék – mondta Plenković, majd hozzátette: „fontos, hogy ez a probléma ne terhelje tovább a mindennapi kapcsolatainkat”.
Újságírói kérdésre válaszolva Plenković elmondta, Horvátország álláspontja nem változott, a kormány továbbra is vissza akarja vásárolni az INA horvát olajipari vállalt részvényeit a Moltól, de minden ár kérdése. „De addig, amíg nincs megállapodás, az a cél, hogy mindkét vállalt jól működjön” – szögezte le.
Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója kiadatásával kapcsolatban aláhúzta: „a horvát kormány álláspontja, hogy az igazságügy és a kormány elválnak egymástól, nem avatkozunk bírósági kérdésekbe”.
Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Andrej Plenković horvát miniszterelnök találkozója Zágrábban 2018. december 3-án.
(Fotó: Koszticsák Szilárd, MTI)
Hét év után látogatott el Orbán Viktor magyar kormányfő Horvátországba
Ez jó hír, s a látogatás fontos szerepet játszik a két ország kapcsolatának előmozdításában – mondta Andrej Plenković horvát miniszterelnök magyar kollégájával, Orbán Viktorral folytatott megbeszélése után, kettejük közös sajtóértekezletén hétfőn Zágrábban.
Plenković kiemelte: a hétfői találkozó nem csak abból a szempontból fontos, hogy a magyar miniszterelnök ellátogatott a Közép-Európai Kezdeményezés (KEK) elnevezésű regionális együttműködési tömörülés tagállamainak kormányfői és miniszteri találkozójára, hanem abból a szempontból is, hogy a két éve tartó tárgyalások közte és Orbán Viktor között gyakorlatilag beértek, ez a találkozó annak a gyümölcse, és számos kérdésben kell még megbeszéléseket folytatniuk.
A horvát kormányfő ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy 2 milliárd euróra rúg a két ország közötti kétoldalú külkereskedelmi forgalom, valamint megemlítette, hogy 600 ezer magyar turista látogatott el idén Horvátországba.
Mint mondta: beszéltek a kisebbségek helyzetéről is, Magyarországon közel 50 ezer horvát él, Horvátországban pedig közel 15 ezer magyar. „A kisebbségi vegyes bizottság keretein belül együttműködünk a jogaiknak az előremozdításában és igyekszünk a projektjeik támogatásában is” – tette hozzá Andrej Plenković.
Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Andrej Plenković horvát miniszterelnök találkozója Zágrábban 2018. december 3-án.
(Fotó: Koszticsák Szilárd, MTI)
Plenković kifejtette, hogy tárgyaltak a határ menti együttműködés javításáról Verőce-Drávamente megyétől egészen Eszék-Baranya megyéig, azokról a programokról, amelyek megkönnyítik az ott élők életét. Ezen belül érintették az 5C közlekedési folyosót, melynek az Eszék és a magyar határ közötti közel huszonegy kilométernyi szakaszát Horvátország az elkövetkező két évben tervezi befejezni, valamint a vasúti kapcsolatok fejlesztésének fontosságát, illetve a krki LNG-terminál (cseppfolyósított földgáz-terminál) megépítését, amely nemzeti fontosságú projekt Horvátország számára, és amely a horvát miniszterelnök szerint Magyarország számára is lehetővé teszi beszerzési forrásai diverzifikációját.
Szijjártó Zágrábban: fenn kell tartani a magyar-horvát kereskedelmi forgalom lendületét
A magyar-horvát gazdasági együttműködésből egyértelműen profitál mindkét ország, ám vannak olyan területek, amelyeken még gyorsabban lehetne előrehaladni – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Zágrábban a közmédiának.
A tárcavezető – aki a hivatalos látogatáson Zágrábban tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnök kíséretének tagja volt – kifejtette: a kereskedelmi forgalom tavaly meghaladta a 2 milliárd eurót, és e lendület fenntartása érdekében az Eximbank 420 millió eurós hitelkeretet nyitott azoknak a magyar vállalatoknak, amelyek beruházni akarnak Horvátországban.
Megállapodás született arról – folytatta –, hogy kínai–horvát–magyar hármas együttműködésben a Közép-Európába érkező kínai turistáknak horvát–magyar közös turisztikai programokat kínálnak, amelyek Magyarországon Budapestre, Horvátországban pedig a tengerpartra fognak koncentrálni.
Szijjártó Péter beszámolt továbbá arról, hogy a drávaszögi gazdaságfejlesztési programra az idei és a tavalyi fél-félmilliárd forint után jövőre már egymilliárd forintot szánnak, és mezőgazdasági, valamint vállalkozásfejlesztési projekteket fognak belőle támogatni.
Azt is kiemelte, hogy egy horvátországi bank megvásárlásával az OTP a napokban a negyedik legerősebb szereplőjévé válik a horvát bankszektornak.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Marija Pejčinović Burić horvát külügyminiszter (b) és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) Zágrábban Orbán Viktor miniszterelnök horvátországi hivatalos látogatásán 2018. december 3-án. (Fotó: MTI/KKM/Mitko Sztojcsev)
A külgazdasági és külügyminiszter a határátkelési lehetőségek számának bővítését is szorgalmazta, mivel jelenleg a 355 kilométeres magyar-horvát határszakaszon mindössze hét határátkelési lehetőség van, ami nagy versenyhátrány.
Ennek kezelése érdekében Magyarország azt javasolta Horvátországnak, hogy miután az M6-os autópálya eléri a horvát határt, 2021-től újabb átlépési lehetőség nyíljon.
„Azt javasoltuk, hogy a murakeresztúri vasúti hidat tegyük alkalmassá közúti közlekedésre is, és Sároknál is nyissunk egy kishatárforgalmi átkelési pontot” – tette hozzá Szijjártó.
(mti/Felvidék.ma)
