Két előadással emlékezett meg ma délelőtt a Selye János Egyetem névadójáról, a huszadik század orvostudományának világviszonylatban is kiemelkedő alakjáról. A Selye János tiszteletére megrendezésre kerülő emléknap meghívott előadói Szabó Katalin, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főmuzeológus-kurátora, valamint Hunčík Péter pszichiáter, író voltak.
A Selye János születésének közelgő 112. évfordulója alkalmából megrendezett emléknapon Liszka József, az egyetem nemzetközi kapcsolatokért felelős rektorhelyettese üdvözölte a megjelenteket és bemutatta az előadókat. Elsőként Szabó Katalin „Egy furcsa ember” címmel tartotta meg prezentációját, melyben igyekezett a stresszelmélet atyját mai szemmel láttatni. Mint mondta, egyik volt tanítványa fogalmazta meg Selyéről, hogy furcsa ember volt: egyik lábával a 19. században, a másikkal a 21. században állt. Életvitele, jelleme, kutatási módszerei még a 19. századi embert idézik, ám az 1936-os felfedezését követően tudatosan tervezte meg annak kommunikációját, hogy elterjessze mind a tudományos világban, mind a köztudatban.
Szabó Katalin hangsúlyozta, Selye és családja magatartása példaértékű lehet a mai ember számára is.
„Globalizált világunkban gondolhatjuk, hogy a magyar nyelv akadálya az érvényesülésünknek. Selye példája jól mutatja, hogy itt Komáromban magyar nyelven megalapozva tudását világhírű tudóssá építette fel magát” – fogalmazott a muzeológus.
Szabó Katalin, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főmuzeológus-kurátora (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Hozzátette: az alapképzésnek, a közösségnek is nagy jelentősége van Selyénél, hiszen szintén Komáromban alakult ki nála a kötődés a magyar nyelvhez, a magyar közösséghez, kultúrához, amely élete végéig kitartott. Természetesen a distressz és eustressz felfedezője sem élhetett stressz nélkül, épp ezért megszívlelendő az üzenete: ne féljünk élvezni az egész élet stresszét és ne gondoljuk, hogy ez sikerülhet a szellem erőfeszítése nélkül. Szabó Katalin, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum munkatársa Selye János szellemes bölcseletével búcsúzott a hallgatóságtól:
„Harcolj mindig, ha a cél nemes, de ne állj ellen, ha nem érdemes”.
„Életünk és a stressz” címmel tartotta meg előadását Hunčík Péter pszichiáter, aki elmegyógyászként arra igyekezett választ adni, hogy szakmájában hogyan lehet Selye kutatásait felhasználni.
A Selye által megfigyelt és stresszhelyzetnek nevezett folyamatot így definiálta: a stressz az élettel járó elhasználódási folyamatok összessége.
Hunčík szerint ez nem jelent kóros elváltozást, ez az élet velejárója. Ám előfordulhat, hogy a Selye-féle stresszfolyamat során a szervezet összes tartalékát feléli, azaz kimerül. Megkülönböztette a pszichoszomatikus és szomatopszichikus betegségeketꓼ míg az első esetében egy megrázó esemény hatására fizikai elváltozások keletkeznek a testben, addig az utóbbi esetben a testi elváltozások hatására lelki folyamatokban jönnek létre kóros folyamatok, mint a szorongás.
„A szorongás meghatározza az életminőségünket és a hosszan tartó szorongás előbb-utóbb depresszív állapothoz vezet” – fogalmazott a pszichiáter.
Hunčík Péter pszichiáter, író (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Előadása végén a terápiás lehetőségekről szólva az autogén tréningek lehetőségére hívta fel a figyelmet. Elmondta, gyógyító hatású lehet a pozitív élményekre való visszaemlékezés, valamint a könnyen elérhető célok megfogalmazása. Kiemelte, hogy a gyógyításban fontos szerepet töltenek be az úgynevezett kognitív viselkedésterápiák.
„Ennek lényege, hogy az vagy, amit gondolsz magadról, ahogy értékeled, jellemzed magad önmagad előtt”
– magyarázta a neuro-lingvisztikus programozás (NLP) módszertanát, amelynek lényege, hogy megtanuljuk a megfelelő kifejezéseket használni a különböző élethelyzetekben.
Szintén hangsúlyozta a fizikai mozgás hatékonyságát. Egy érdekes és hatékony csoportterápiás módszerről is beszámolt: a pszichodráma foglalkozásai során a múltban átélt negatív élethelyzeteket újra eljátszva egy csoport előtt tanulhatunk elkövetett hibáinkból.
A tartalmas előadásokat követően megkoszorúzták Selye Jánosnak az intézményben elhelyezett mellszobrát, ahol Juhász György rektor emlékeztetett, hogy immáron két év telt el azóta, hogy megnyitották az egyetemen a Selye János munkásságát bemutató kiállítást, ezzel is emléket állítva a stresszelmélet megalkotójának, aki Komáromban nevelkedett.
