Teljesítményük nemzetmegtartó erő – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes köszöntő beszédében, mielőtt átadta volna az állami kitüntetéseket március 15. alkalmából a külhoni, nemzetiségi és egyházi élet kiemelkedő képviselőinek.
A sajtó munkatársai közül még nem járhattak sokan a budai várbeli karmelita kolostorban azóta, hogy átépítve, felújítva a Miniszterelnökség hivatali épülete lett. A hajdani kolostorépület, amely a 20. század végén a Várszínház, majd a Táncszínház otthonaként volt ismert, belül is visszanyerte puritán, kolostori jellegét. A kitüntetések átadására szolgáló rendezvényterem fehér falait csupán – az alkalomhoz illően – egy hatalmas kokárda, illetve két oldalt gróf Batthyány Lajos és Kossuth Lajos portréja díszítette. De nem is a környezet fotózásáért jelent meg a sok forgatócsoport, hanem hogy hírt adjon arról a 38 teljesítményről, amely rászolgált az állami kitüntetésre és arra, hogy a közvélemény is értesüljön róluk.
Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma
Többségük nevét nem szokta felkapni a hír, vagyis nem napi szereplői a különböző médiumoknak. A Magyar Érdemrend tiszti keresztjének új tulajdonosai közül olvasóink számára talán Zinner Tibor történész lehet a legismertebb, aki az 1945 utáni népbíráskodással és az 56 utáni megtorlásokkal kapcsolatos kutatásaiért kapta a kitüntetést. A Magyar Érdemrend lovagkeresztjét átvevők között örömmel láttuk Benkei Ildikót, a Kossuth Rádió szerkesztő-műsorvezetőjét, a Vasárnapi Iskola Alapítvány alapítóját. Ő is, mint számosan a kitüntetettek közül, a külhoni illetve a diaszpórában élő magyarságért kapták az elismerést. Ebbe a körbe természetesen nemcsak anyaországiak, hanem számos külhoni is tartozott.
Benkei Ildikó átveszi a kitüntetést (Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)
A szolgálat az a kulcsszó, amely az elismerések rövid indoklásában mindig visszatért.
Sokan szolgálnak egyházi vagy identitást megtartó közösségeket, többen a diktatúrák áldozatainak, a történelmi emlékezetnek ébrentartását vállalták, széles a skála, amelynek jutalma a Magyar Érdemkereszt, akár arany, akár ezüst a színe, egyformán értékes. Orvos, építész, lelkipásztor, hivatalnok egyaránt van köztük, még rock-zenész is. A hozzánk legközelebb álló díjazott – a többiektől eltérően – nem sötét ünneplőben, hanem cserkész egyenruhában lépett a dobogóra, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől átvegye a Magyar Ezüst Érdemkeresztet.
Török András, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség Mária Út koordinátora, a Szövetségi Cserkésztanács volt elnöke – az indoklás szerint – „a felvidéki magyar cserkészmozgalomban és a Közép-európai Mária Út szlovákiai szakaszának kiépítésében betöltött szerepe, valamint számos zarándoklat szervezésében végzett munkája elismeréseként” kapta a kitüntetést.
Csémi Szilárd és Török András (Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)
Az ünnepséget követően rövid beszélgetésre is kértük, hogy többet tudjunk meg a Mária Út felvidéki szakaszáról.
Hol kezdődik és hová vezet a felvidéki Mária-út?
A Mária-útnak két fő tengelye van: a Nyugat-Kelet tengely Máriazelltől Csíksomlyóig vezet, az Észak-Dél pedig Czestochowatól Medjugorjéig. Ennek része a felvidéki szakasz, amely Ipolyságnál jön be Magyarországról és Árvanádasnál hagyja el Szlovákiát. Ez kb. 250 km. De vannak regionális szakaszok is, ilyet építünk most Márianosztra és Máriavölgy között, utóbbi Pozsonytól északnyugatra fekszik, és onnan Sasvár felé, a morva határhoz is vezet egy szakasz. Sasvárnak régi a hagyománya, én érsekújvári vagyok, és tudom, hogy az érsekújváriak 1810 óta zarándokolnak Sasvárba, ami 130 km.
Miért van az, hogy ezek a felvidéki Mária zarándokhelyek nem ismertebbek?
Erre nem tudom a választ, de azt igen, hogy a mi feladatunk változtatni, javítani az ismertségén.
Csak cserkészeket vezet?
Egyáltalán nem. A Mária-út mindenki számára nyitott: a hívők, az Isten-keresők mellett azok számára is, akiket csak a természeti szépségek, az útba eső kulturális értékek vonzanak.
Hová megy legközelebb?
Májusban egy Sasvárra vezető zarándokutat szervezek.
A cserkészetről még nem esett szó, hány tagú a magyar szövetség?
Jelenleg 1400 tagja van. A rendszerváltásnak köszönhetően 1990-ben nálunk is beindult a cserkészet, és úgy gondolom, hogy ez egy nagyszerű, közösséget megtartó mozgalom, amelynek alapvető küldetését Sík Sándor fogalmazta meg, és ma is érvényes: „Emberibb embert és magyarabb magyart!”
