Januárban mutatták be, de már több mint hetven előadást lejátszottak, illetve foglaltak le a 2019-es évre a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház Lovagias ügy című előadásából, amely Magyarországon és a határon túl is nagy siker. Legközelebb május hatodikán a rimaszombati közönség is láthatja az előadást, amelynek főszerepeiben Koltai Róbertet, Vándor Évát, Máté Krisztiánt, P. Kerner Editet és a losonci Erdélyi Gábort láthatja a közönség. Koltai Róberttel nemcsak a Lovagias ügyről, a salgótarjániakhoz fűződő kapcsolatáról beszélgetünk, de szóba kerül az is, mit is hozott számára ez az első 75 év.
Amikor elolvastam az életrajzi könyvét, amely nemrég jelent meg Sose halok meg? Az első 75 év címmel, két, illetve három dolgot hiányoltam belőle. Először is a színházi szerepei listájáról Forgách András Vitellius című darabját, amelynek a címszerepét játszotta Pécsett a kilencvenes évek elején, a könyvhöz csatolt Youtube-ról pedig Márai Sándor Halotti beszéd című költeményét, amely talán először az Ön előadásában hangzott el 1989 után. Másodsorban pedig mérhetetlenül csalódottan vettem tudomásul, hogy Ön nem Kossuth-díjas.
Látja, ez annak a következménye, hogy ez a lista csak kiemel egyes alakításokat, s nem törekedtünk Gaál Ildikóval a teljességre. Pedig a Vitelliusra nagyon büszke vagyok, s ugyancsak fontosnak tartom az életemben. Sok jó kritikát írtak róla, Márton László írása az egyik legszebb, amit egyáltalán rólam írtak. Ami pedig a Kossuth-díjat illeti, nem ez az élet végeredménye, hogy Kossuth-díjat adnak-e vagy sem, attól nem lesz jobb vagy rosszabb egy színész. Ennek inkább politikai oka van, az embert politikailag betagozzák valahová, s akkor már a másik oldal ellenségként kezeli.
Fotó: salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház
Ezt én egyfajta magyar betegségként kezelem, Szlovákiában sose éreztem egy díj kapcsán, hogy a kitüntetett melyik párt tagja.
Az a vicces vagy inkább szomorú ebben, hogy én soha nem voltam politikai párt tagja, s nem engedtem magam kisajátítani soha.
A könyvében leírja, hogy Pártos Géza osztályában elsősorban a nők domináltak, Önnel együtt végzett például Molnár Piroska és Venczel Vera, s a három fiúnak Zsámbéki Gábor külön vizsgaelőadást rendezett, hogy mentse valahogy a helyzetet.
Ez így volt, s ki gondolta volna akkor, hogy Pinter A gondnok című előadása meghatározó lesz az életemben…
Akkoriban még szinte kötelező volt a főiskola elvégzése után vidékre szerződni, de nem hiszem, hogy Kaposvár lett volna álmai netovábbja.
A bemutató utáni fogadáson is elmondtam, hogy annak idején NB 3-as társulatból sikerült legendás együttest összekovácsolni, s nagyon hiszem, hogy ez a salgótarjániaknak is sikerül majd.
Fotó: salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház
Kialakult egy szerepkör, a csetlő-botló kisemberé, amely annyira meghatározóvá vált az életében. Legyen az Schneider Mátyás, Virág úr vagy akár Tódorka Mihály A nagymamában Törőcsik Mari partnereként. Mintha a Jóisten is Kabos Gyula utódjának tekintette volna.
Ez alkati kérdés, s most említhetném nagybátyámat, Gyuszi bácsit, a vállfást, akit később első mozifilmemben, a Sose halunk meg címűben örökítettem meg. Ez a Gyuszi bácsi 15 évesen egy alkalommal elvitt magával a Sátoraljaújhely–Ózd–Sárospatak vállfaárusító körútjára, hadd tanuljon a gyerek. Az ő történetét írtuk meg Nógrádi Gáborral, ahogy a Szamba pedig a kaposvári éveket idézi, s a tragikusan korán eltávozott egykori osztálytársamnak, Kiss Istvánnak állít emléket. De ha látta, szinte az összes filmem a gyerekkori-kamaszkori élményeimet dolgozza fel, amelyeket kissé kiszíneztem. Ám hangsúlyozom, mindig a történetek voltak fontosak.
Nemrég halt meg Andy Vajna producer, aki a Miniszter félrelép című, Kern Andrással közös filmjüket is finanszírozta. Milyen emlékeket őriz róla?
Nagyon jelentős szakembernek tartom, aki tudott valamit a filmgyártásról, s főleg annak értékesítéséről. Már láthatjuk a magyar filmgyártásban is az első eredményeket, amit jórészt neki köszönhetünk.
Most olvastam, hogy a rendszerváltás utáni 30 legnézettebb film listáján hat filmje is szerepel.
Komolyan mondja? Ezt nagy örömmel hallom. Úgy látszik, még sincs igazuk teljesen azoknak, akik a díjakat osztogatják.
Színházigazgatói ambíciói nem voltak? Emlegették, hogy a budapesti József Attila Színházban Léner Péter Önre is gondolt, mint leendő utódjára.
Voltam ott művészeti vezető is egy ideig, ott készült a Miniszter félrelép színpadi előadása, s ma is játszom a Balfácánt vacsorára című előadásban. De előbb lemondtam a művészeti vezetői posztról, mint ahogy Péter elment nyugdíjba.
Hogyan került Salgótarjánba?
Meghívtak a Képzelt beteg címszerepére, s mivel nem tartozom társulathoz, elvállaltam. Ki gondolta volna a bemutatón, hogy már túl vagyunk az ötvenedik előadáson. Ennél régebben talán csak a Balfácánt vacsorára című előadásban játszom a budapesti József Attila Színházban, amelyet húsz éve mutattunk be, s már a 400. előadásnál tartunk.
Milyen érzés egy szerepet húsz évig életben tartani?
A világ legjobb dolga játszani egy olyan szerepet, melyet ennyire szeret a közönség, s már rég belülről, a sejtjeinkből jön minden egyes mondat, minden mozdulat. Fantasztikus a közönség szeretete, amit előadásonként megtapasztalunk. S néha bizony már improvizálnunk is kell, mert keveset játsszuk, s olykor-olykor eltávolodik a szöveg.
Fotó: salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház
Úgy gondolom, Önnek ez nem jelent gondot.
Nekem nem, a kollégáknak inkább, akiknek a végszóra kell figyelniük.
A Lovagias ügy, Hunyady Sándor darabja hogyan került a képbe?
Verebes István készített belőle pár éve egy átiratot a Karinthy Színház számára, amelyet ő maga rendezett meg, ahol Virág úr szerepét Bajor Imre játszotta. Most a salgótarjáni társulat kért fel erre a szerepre, s örömmel vállaltam. S bár csak most volt a bemutatója, ahogy hallom, már közel ötven helyen vették meg az előadást, s nemcsak Magyarországon, de a határon túl is.
Mennyire hálás vagy hálátlan szerep eljátszani egy úgymond híres színész jeles szerepét, gondolok most itt például konkrétan Kabos Gyulára… Gondol a próbák során a nagy elődre?
Szerencsémre, sok nagy színész egykori szerepét játszhattam el, így például Páger Antal vagy Latinovits egy-egy híres szerepébe is belebújtam, de soha nem gondoltam arra, hogy ők hogyan oldották meg az adott figurát, hiszen nekem kell a szerepben magamat megtalálnom. S mindig a közönséggel való találkozáskor derül ki, hogy ez sikerült-e vagy sem.
Amikor A gondnokot bemutatták, arról álmodozott, hogy még egyszer megtalálja a szerep, ami sikerült is sok évvel később Veszprémben. Sok színész viszont azt mondja, nem szereti a szerepálmokat, mert azok többnyire nem úgy sülnek el, ahogy azt megálmodták.
Nincs erre recept, van, ami bejön, s van, ami kevésbé.
A Lovagias ügy bemutatója után mi következik?
Nem gondolkodom ennyire előre, hiszen 75 évesen 15 előadásban játszom jelenleg is. József Attila Színház, Katona József Színház, önálló estek tömkelege, két előadás Salgótarjánban, szóval van munkám bőven.
