A bátorkeszi Villa Kezw Polgári Társulás azok számára is lehetővé tette a Vigadó épületében a Mi, bátorkesziek című, a falu múltját bemutató helytörténeti kiállítás megtekintését, akiknek erre a XIV. Bátorkeszi Borfesztivál alkalmával nem volt módjuk. Az érdeklődők május 18-án és 19-én a Galambos-dűlőben megtekinthették a tartalmas tárlatanyagot, amihez a szakmai vezetést Zsok Gizella, a polgári társulás elnöke biztosította.
Az idei fesztivál újdonsága volt a kialakított erdei tanösvény, melyet a község szorgos önkéntesei hoztak létre, és a Pro Futuro Villa Kezw PT töltött meg tartalommal. A tanösvény információs táblákon mutatja be az erdő élővilágát, és emellett a helytörténeti érdekességekről is képet ad.
A 20 információs tábla a falu történetét ismerteti, az őskortól napjainkig, a fotográfiák letűnt korokat idéztek.
A több korból származó régészeti leleteket a pincében tekinthették meg az érdeklődők. A tanösvény információs táblákon is bemutatja az erdő élővilágát, a település madárvilágát, vízi világát és a szőlőtermesztését. A Vigadó présházában megrendezett tárlat részét képezik régészeti leletek és régi mezőgazdasági eszközök is.
E kiállítási anyag fotók és dokumentumok segítségével a bátorkesziek, illetve különféle helyi csoportosulások életébe nyújt betekintést – a XIX. századtól a XX. század 80-as éveiig. A helytörténeti tanösvény végigvezette a látogatókat a festői település központi területén. A település természetesen számos érdekességet rejt még ezeken túl is, melyekről további információkra lelhet az érdeklődő a kihelyezett tájékoztatókat olvasva.
Zsok Gizella elmondta: a falu nevét a honfoglalás után ide telepített Keszi törzsről kapta. Azt, hogy már a 10. században magyar település volt itt, a határában megtalált kalandozáskori temető bizonyítja. A falut írásos dokumentumban 1156-ban említik először villa Kesceu alakban. A 16. században a Báthoryak birtoka lett, innen származik a nevének előtagja. A 17-19. században a Pálffyak birtokolták. 1650-ben már református eklézsiája volt. 1783-ban vásártartási joggal rendelkező mezőváros lett. A 19. században iparosodott, cukorgyár (1830), két szeszgyár, valamint sör- és likőrgyár létesült itt.
A jeles helyi egyéniségek közül megemlítendő a lengyel származású földbirtokos, Kobek István, aki lakatosinasként érkezett Bátorkeszire, ám a szorgalmának köszönhetően meggazdagodott, földbirtokot vásárolt, Ferenc József császártól pedig nemesi rangot kapott. Három megbízatási időszakban országgyűlési képviselő is volt. 1907-ben hunyt el, és itt temették el. Hatalmas gazdaságot, kastélyt, szeszgyárat hagyott hátra. A Venezuelában élő dédunokája, Nyisztorné Nagyjeszeni Jeszenszky Judith is jelen volt a tárlatnyitón, valamint Mehl Krisztina, Kugler János és Holotta Mária ükunokája Magyarországról.
Mint Zsok Gizella, a Villa Kezw PT elnöke hozzáfűzte: azt is kiderítették, hogy Imi Lichtenfeldnek, a Krav Maga taktikai és önvédelmi rendszer megalapítójának az édesanyja szintén Bátorkesziről származott. E ma is létező sportág kiötlőjének az emléktábláját tavaly avatták fel Pozsonyban, ahol sokáig lakott.
„Károlyi Sándor gróf, aki a törökökkel megkötötte a szatmári békét, ugyancsak évekig községünkben élt, ahol az 1700-as évek elején megalapította az első posztómanufaktúrát. A róla fennmaradt festményt is kiállítottuk”
– fogalmazott Zsok Gizella.
A megszomjazott vendégek megkóstolhatták a Vigadó borospincéjének öt borfajtából álló borkínálatát.
