Hagyomány és megújulás címmel nyitották meg ma Komáromban a 28. alkalommal megrendezett Jókai Mór Nyári Egyetemet a Komáromi Jókai Színházban. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) szervezésében egy időben zajlik Rimaszombatban is a II. Rákóczi Ferenc Nyári Egyetem, amelynek résztvevői a rimaszombati Csillagházban élő közvetítésen követhették a komáromi ünnepi megnyitót és annak színvonalas kultúrműsorát.
A Nyári Egyetem a szlovákiai magyar pedagógusok legszélesebb körű, legnagyobb múltú pedagógiai továbbképzése, amely a Kárpát-medencei nyári szakmai képzések legnépszerűbbike – hangzott el a megnyitón. Fekete Irén, az SZMPSZ elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, a rendezvény munkacíme arra utal, hogy a világ működésének valamennyi területén fontos a régi értékek megtartása és az örök megújulás vágya között megteremtett kényes egyensúly. A technológiai innovációkkal járó társadalmi változások tanúi és szereplői a pedagógusok, akiknek a múltban gyökerező értékek mellett a jelenkori technikai lehetőségekkel kell építeni a jövőt, melynek letéteményesei a tanítványaik.
Fekete Irén, az SZMPSZ elnöke (Szalai Erika felvétele)
„Ha egyensúlyba hozzuk e két tényezőt, ez szilárdabb, hatékonyabb, magasabb minőséget eredményez, mint a két tényező külön-külön” – fogalmazott, kiemelve, ebben a pedagógusok hatékony partnere a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, amely a hagyományok tisztelete mellett a megújulásra való képességet a szakmai igényesség ismérvének tekinti.
A hazai és határon túli régiókból érkező pedagógusokat elsőként Lőrinczi Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma képviseletében a Kárpát-medence magyar oktatásának fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára köszöntötte. Beszédében a pedagógusokról pedagógusoknak szólva úgy fogalmazott, meggyőző, hiteles, szeretet által vezérelt tanárok kellenek. A magyar kormány nevében ígéretet tett, hogy ezután is igyekeznek majd hasznosan hozzájárulni a külhoni magyar pedagógusok munkájához. „Magyarország kormánya kiemelt célként jelölte meg a külhoni magyarok képzettségi színvonalának minőségi emelését és a minőségi oktatásba bevont személyek számának növeléséhez való hozzájárulást” – mondta.
Lőrinczi Zoltán, a Kárpát-medence magyar oktatásának fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár (Szalai Erika felvétele)
Czimbalmosné Molnár Éva, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Felvidékért felelős főosztályvezetője a Jókai Mór Nyári Egyetem megnyitóján elhangzott köszöntőjében úgy fogalmazott, a pedagógusok munkája nem kevesebb, mint az egyén és a közösség formálása, a nemzet jövőjének alakítása, mely nagy felelősséggel jár. „Erősítsük meg gyermekeinkben a magyar nemzeti önbecsülést, ami a magyarság jövőjét jelenti” – mondta, hozzátéve, hogy az önbecsülés és önbizalom az egész emberi életünk alapja.
A Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője elmondta, többszörösen is nehezebb a kisebbségi magyar pedagógus munkája. A tanítás, az ismeretek átadása mellett közösséghez való tartozásra, együttgondolkodásra is nevelni kell a fiatalokat, akik letéteményesei a határon túli magyarság megmaradásának, az anyanyelv és kultúra ápolásának, a tudományosság fejlesztésének, az értelmiség biztosításának.
Czimbalmosné Molnár Éva, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Felvidékért felelős főosztályvezetője (Szalai Erika felvétele)
Hasonló gondolatokat osztott meg hallgatóságával Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, aki a határon túli testvérszervezetek nevében köszöntötte a július 8. és 12. között, két helyszínen is megrendezett nyári egyetem résztvevőit. Márton Áront idézve úgy fogalmazott: „Akik őrhelyen állnak, éber figyelésre és megsokszorozott munkára vannak ítélve”. Szerinte a pedagógus ezt a feladatot vállalta, hiszen bárhol, ahol magyar anyanyelvű oktatási intézmény van, az egy őrhely, a magyar nyelv őrhelye. „Hiszen a magyar nyelv és kultúra megőrzésében az egész Kárpát-medencében, de egész Európában csak mi vagyunk érdekeltek” – mondta, kiemelve, hogy a pedagógusoknak egyszerre többeknek kell megfelelniük: a gyermeknek, szülőnek, de elvárásai vannak a fenntartónak, a hatalomnak is.
„Mindenki úgy gondolja, a jövő nemzedéke, az állam gazdasága rajtunk múlik és ezért tőlünk minőségi munkát várnak el. A külhoniaktól egyszerre kétféle minőséget is elvárnak” – tette hozzá. Mint mondta, több mércének is meg kell felelnie egy külhoni pedagógusnak: az identitás és anyanyelv ápolása mellett elvárják, hogy a gyermekeket megtanítsák az államnyelvre és „amennyiben a gyermek nem lesz egyszerre hazafi kétfelé szakadva, akkor mi rossz munkát végeztünk”. Ám ez lehetetlen elvárás – tette hozzá, ezért a gyermekeket meg kell tanítani egy értékrendre, ami őket abban segíti, hogy emberként éljék le életüket. Hangsúlyozta, a nyári egyetem fontossága a közös gondolkodásban rejlik, egymást megismerve, vitázva ledönthetőek a válaszfalak.
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke (Szalai Erika felvétele)
Az ünnepi megnyitó első előadását Hagyományos érték és korszerű pedagógia a gyakorlatban címmel Balatoni Kata néptáncpedagógus és Bajzáth Mária, a budapesti Népmesekincstár Mesepedagógiai Műhely szakmai vezetője tartották.
A XXVIII. Jókai Mór Nyári Egyetem ünnepi műsorában közreműködött Korpás Éva népdalénekes, Majer Jázmin, a komáromi Eötvös Utcai Alapiskola diákja, Korpás Réka, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem növendéke, akit hegedűn kísért Lakatos Áron, a komáromi Selye János Gimnázium diákja, valamint a budapesti Csíkszerda kórus Tóth Árpád karnagy vezényletével. (Szalai Erika)
***
Hagyomány és megújulás a nyári egyetemeken
A rimaszombati helyszín (Fotó: Gecse Attila/Felvidék.ma)
A Jókai Mór Nyári Egyetemmel azonos időben zajlik Rimaszombatban is a II. Rákóczi Ferenc Nyári Egyetem, amelynek résztvevői a rimaszombati Csillagházban élő közvetítésen kísérték figyelemmel a komáromi ünnepi megnyitó eseményeit és kultúrműsorát.
A szövetség tájékoztatása szerint Komáromban hat szakcsoport indult, 30 órás programja délelőtti képzésből és délutáni előadásokból áll. Rimaszombatban három szakcsoportban folynak a foglalkozások, melyek programja szintén 30 órás tréningszerű képzés.
„Rekkenő a hőség, mégis közel három évtizede pedagógusok százait vonzza az SZMPSZ nyári egyetemeink programja, kinek kreditpont kell, kinek öröm, kinek szakmai kihívás, de itt vagyunk belső vagy külső motivációs tényezők által hajtva” – nyilatkozta Ádám Zita, az SZMPSZ tiszteletbeli alelnöke, a rimaszombati szervező.
Ádám Zita (Fotó: Gecse Attila/Felvidék.ma)
Többen azt mondták, a perzselő szomjat oltani jöttek. „Hát ne szalassza el senki oltani a szomját: a forrás itt van és a könyvekben. Tartalmas, élményekben és örömökben gazdag hetet” – tette hozzá Ádám Zita. A könyvszomjúságot a Mozaik Kiadó kiváló könyveivel is olthatják a résztvevők.
Az oktatási intézményekben dolgozók mellett valamennyi programra jelentkezhettek a pedagógiai pályára készülő egyetemi hallgatók is. A tanfolyamok elvégzéséről szóló tanúsítványt Komáromban pénteken, Rimaszombatban csütörtökön, a zárórendezvényen vehetik át a résztvevők.
Népi játékok (Fotó: Gecse Attila/Felvidék.ma)
Az egyetlen (60 órás) akkreditált képzést, melynek ez már a harmadik összpontosítása Rimaszombatban, a Comenius Pedagógiai Intézet és a Hagyományok Háza Hálózat hirdette meg Népi játékok és néptánc az óvodában és iskolában címmel. A foglalkozásokat Illés Gábor, Konkoly Annamária, Mészáros Magdolna, Nagy Iván, Ölveczky Árpád és Mónika vezetik.
Rimaszombatban a karének és karvezetés szakcsoport résztvevői csütörtökön, július 11-én 10 órától a Csillagház dísztermében hangversenyt adnak. Közreműködik Józsa Mónika, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának ének-zene szakos tanára, karnagy és Kocsi-Holper Zoltán karnagy, zenetanár, művészeti vezető, a Nemzeti Énekkar vezetőkarnagy-helyettese. (Pósa Homoly Erzsó)
