Advent harmadik hetének csütörtökén nagy élményt és lelki feltöltődést jelentett részt venni Budapesten, a Városliget szélén 1931-re felépített és 1951-ben barbár módon lerombolt templom helyén álló Regnum-keresztnél tartott imaórán. A 20 évig állott Regnum Marianum templom kupolája tetején a Szent Koronával a magyarság engesztelő templomaként a nevében is hordozta égi királynőnk iránt kifejezett tiszteletünket.
A történelmi hagyományainkkal és távolabbi múltunkkal is összeköthető Mária-tiszteletet előtérbe helyező, a történelem viharait átvészelve jelenleg is aktív Regnum Marianum Közösség házában, a Damjanich utca 50. szám alatt működő kápolna az 1919-es kommunista uralom alatt adminisztratív okokból önálló plébániává vált Magyarok Nagyasszonya néven.
A hívek egyre növekvő száma és a kápolna befogadóképességének szűkössége miatt felmerült egy új plébániatemplom építése, amelynek helyéül a Hősök tere és a Szépművészeti Múzeum közelében a Városliget szélét, a Damjanich utca torkolatával szemben álló területet jelölték ki.
Az 1921-ben kelt alapító okiratban többek között ez olvasható: „Emeljük e templomot, hogy maradandóan emlékeztessen mindenkit a vörös rémuralom borzalmaira, melyeket ránk zúdított az egyházunkról és hazánkról megfeledkezett hűtlenség, önzés és gyűlölködés. Emeljük e templomot, hogy a megcsonkítás és anyagi romlás közepette fennen hirdesse és szolgálja az ezeréves Magyarország, a történelmi Regnum Marianum, Mária királysága gondolatát”.
A templom alapkövét 1925. október 10-én Csernoch János esztergomi érsek, bíboros, hercegprímás szentelte meg. A ceremónián részt vett Horthy Miklós kormányzó is. A Budapesten a harmadik legnagyobb, 1820 négyzetméter alapterületű templom felszentelésére 1931. június 14-én került sor, Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás által.
A templom 51 méteresre tervezett impozáns harangtornyának az anyagi források szűkössége miatt csak a 16 méter magas alapja épült meg. Itt következik a döbbenetes epizód a templom történetében, éspedig hogy a Magna Domina Hungarorum templom épületét a Rákosi-rendszer a felvonulási tér kialakítására hivatkozva lebontásra ítélte.
Az utolsó szentmisére a visszaemlékezések szerint 1951. július 29-én este 7 órától került sor. Ezután a buzgó hívek élőlánccal vették körül a templomot és reggelig fáradságot nem ismerve együtt imádkoztak.
A templom bontását 1951 szeptemberében kezdték meg. Először a kupola tetején levő Szent Korona szétverésével, miközben az akkori első egyházi és közjogi méltóság, Mindszenty József hercegprímás már harmadik éve kommunista börtönben raboskodott.
A lerombolt templom hossztengelyében, mások mellett a szentély helye fölött a Városligetet átszelő utat nyitották meg. Erre vezették rá a Sztálin 70. születésnapjára átadott 70-es jelzésű trolibusz útvonalát, amelynek járművei jelenleg is naponta több száz alkalommal keresztülhajtanak a magyarság engesztelő temploma, a Magna Domina Hungarorum templom egykori területén, annak szentélyén.
Az egyik megmaradt oldalpillérre a tanácsköztársaság hatalomátvételének 50. évfordulóján, 1969. március 21-én a hírhedt kommunista plakát szoborváltozata került, amelyet csak 1992-ben sikerült eltávolítani gróf Keglevich István atya közbenjárására. A talapzatra állított emlékkeresztet 2000-ben megrongálták, de később helyreállították.
Az 1980-as évek végétől kezdődően mozgalmak indultak a templom újjáépítése érdekében, azonban a közadakozásból összegyűjtött összegből egy másik helyen, a XIV. kerületi Zoborhegy téren épült templom Regnum Marianum néven, amelyet 1996-ban adtak át rendeltetésének. Ebből adódott a Regnum templom helyén álló kereszt keresésénél a csütörtöki látogatás alkalmából a tévedés, amikor is először tévedésből oda vezetett utunk.
Gróf Keglevich István atya 1961 és 1971 között csaknem hat évet a Kádár-rendszer börtöneiben sínylődött. Paptanárként 2000 augusztusában bekövetkezett haláláig a zászlóvivője volt a templom eredeti helyén történő újjáépítésének, s emellett szellemiségének és lelkisége megőrzésének is.
Örökségét folytatva az „Isten vándora”-ként ismert Regőczi István atya, egyházi író (1915. október 5., Látrány – 2013. február 28.), a Kútvölgyi Nagyboldogasszony kápolna építője minden egyes csütörtökön a virrasztás előtt híveivel elzarándokolt a Városliget szélén található Regnum-kereszthez, ahol közös imádságot vezetett a magyarság lelki megújulásáért.
Ezen hagyomány jegyében és folytatva a megkezdett nemes tevékenységet január 25-től kezdődően minden hónap harmadik, vagy utolsó előtti csütörtökén 20 órától közös imádságot tartanak a Regnum-kereszt közelében az építkezéseket határoló kerítéseken kívül eső területen.
Nagyon nemes kezdeményezésnek tartom, fontos, hogy ha nem is sokan, de részt vegyenek ezen a nemes kezdeményezésen, hogy újra felépüljön a templom. Amit igazságtalanul romboltak le, annak előbb vagy utóbb helyre kell állnia. A Jóisten tartsa meg a tevékeny, nemes lelkű híveket ezen kezdeményezésük továbbvitelében, s adja meg, hogy az érdekelődők, támogatók tovább gyarapodjanak.
