Így szól a jelmondata az egyetlen magyarországi alapítású szerzetesrend, a pálosok alapítója és megszervezője: Boldog Özséb emlékének szentelt évnek. A halálának 750. évfordulójával kapcsolatos megemlékezések a budapesti Szent István Bazilikában kezdődtek ünnepi szentmisével, amit dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mutatott be.
Az eseményen részt vett az apostoli nuncius, a pálos rend generálisa: Arnold Chrapkowski Czestochowából, pálos szerzetesek Lengyelországból és számos országból. A magyar állami vezetést Kövér László, az Országgyűlés elnöke, és a kormány több tagja képviselte.
Milyen keveset tudunk a pálosokról, talán még az sem közismert, hogy nem a damaszkuszi úton megigazult Szent Pálról, hanem Remete Szent Pálról kapta nevét. Őt tartotta példaképének Özséb, a fiatal, nagy tudású esztergomi kanonok, aki híres volt jótetteiről, nagylelkűségéről.
Magányt és elmélyülést szerető klerikusként hogyan gyűjtötte össze és szervezte meg a környékbeli remetéket, és alapította meg első monostorát, ez olyan történet, amely mindig táplálta a pálosokat körülvevő misztikumot.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a pálos szerzetesrendet megszervező Boldog Özséb halálának 750. évfordulóján bemutatott szentmisén a Szent István-bazilikában 2020. január 20-án. (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
A tatárjárás után vagyunk, a kirabolt és csaknem teljesen elpusztított országban, ami nagy változást hozott a túlélők életében. IV. Béla király új országépítésbe kezd, Özséb esztergomi kanonok pedig lemond rangjáról, szétosztja vagyonát, és püspöke engedélyével elvonul a közeli kesztölci erdőbe böjtölni, imádkozni, vezekelni. A kereszthez, amelyet itt felállított, egyre többen jöttek. Remeték már jóval korábban éltek itt-ott az erdőségekben: Pilis, Börzsöny, Bakony, Mecsek voltak kedvelt helyeik.
Özséb volt az, aki szervező képességekkel is rendelkezett, s az első monostor után sorra épült a többi.
Először Szent Kereszt Testvéreinek nevezték magukat, majd égi patrónusukká Remete Szent Pált választották. Pápai engedéllyel csak 1308-tól tekinthették magukat hivatalosan is rendnek.
Pető Zsuzsa régész, akinek a pálos építészet, a leletek feltárása volt a doktori témája, rámutatott arra, hogy a kolostorok elhelyezkedése összefüggött a királyi hatalommal.
Királyi birtokokon álltak a pálos kolostorok, hálózatuk az Anjouk idején növekedett, és Zsigmond korában szilárdul meg Közép-Európában.
Fénykorát Mátyás idején élte a pálos rend, aki értékelte műveltségüket.
Pető Zsuzsa és Bojtos Anita (Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)
Van-e különös jelentősége annak, hogy a holló Mátyás címerében és a pálosokéban is megjelenik? – kérdeztem. A régész a különbségre hívja fel a figyelmet: a Corvin-címerben gyűrű van a holló csőrében, a pálosban kenyér, amellyel a mennyei atya gondoskodott Remete Szent Pálról. Abban a korban a hollót különben is kedvelték az ábrázolásokban.
Pető Zsuzsa kutatásai Somogyban Pogányszentpéterhez és a Pilishez fűződnek. Elmondta, hogy a régész számára nemcsak az jelent sikert, ha ő tár fel egy addig ismeretlen területet, de az is, ha az elődök által feltárt helyen valami újat fedezhet fel. Ilyen élménye egy kis Szent Kristóf szobor, amelyet egy, a 60-as években feltárt kolostorban talált. Ennek az eredetét kutatja most, amellett, hogy a pálosok és az uralkodók, illetve az alapító főurak kapcsolatával foglalkozik a régészet és az oklevelek segítségével. Egyébként – tette hozzá – a pálosokról szeptemberben a Nemzeti Múzeumban kiállítás nyílik.
Ezzel foglalkozik Bojtos Anita történész is, aki azt reméli, hogy testközelbe kerül a pálosok története, azokkal a csomópontokkal, amelyekhez az embereknek közük van.
Azért alakult a rend, hogy engeszteljen a nemzetért. Mindenkiért.
Olyan örökséget hagytak építészetben, amiről mindenki úgy érezheti, hogy köze van hozzá. Tudományos kihívás is ennek a 800 évnek a kutatása, hiszen nem Boldog Özséb 750 évvel ezelőtti halálától kell számítanunk történetét, ami azt mutatja, hogy együtt emelkedett és hanyatlott a pálos rend a nemzettel. Ettől szenzor, ettől lehet otthonos mindenki számára.
(Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)
Kérdésemre, hogy a rendet felszámoló II. József halála után miért nem tértek, térhettek vissza csak az 1920-as években? Mert nem volt hová – válaszolja – II. József mindent elvett, beolvasztott, átadta más rendeknek, még plébániáikban is mások ültek. Csak az I. világháború után, a trianoni országvesztés után térhettek vissza gellérthegyi Sziklatemplomukba, amit engesztelőhelynek szántak. Onnan indult 1948. május 13-án százezer résztvevővel Mindszenty hercegprímás engesztelő körmenete is, amit a kommunista hatalom szétveretett a rendőrséggel. Ezt követően a kommunisták nemcsak megszüntették a rendeket, bebörtönözték, internálták a szerzeteseket, de a pálosok Sziklatemplomát feldúlták, majd teljesen be is falazták a hívek elől. A rendszerváltás után helyreállították, és újra pálos templomként működik.
„Pálosan szép az élet” kiállítóbusz
A kiállítóbuszban – és hogy másokat ne zavarjunk – a busz mellett beszélgetünk, amely „Pálosan szép az élet” című rendtörténeti vándorkiállítását most a sajtónak mutatta be a Bazilika mellett, de három nap múlva útjára indul, először Czestochowába, ott több állomása is lesz, majd bejárja Magyarországot, és eljut Erdélybe is.
Pálos kolostorok (Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)
Bár a busz útja Lengyelországba és vissza a Felvidéken át vezet, onnan még nem érkezett igény, legalábbis az útvonal-tervben még nem szerepel szlovákiai település neve.
Török Máté a kiállítás arculattervezője és Sudár Annamária kurátor az evangéliumi nyolc boldogságra építették a látható és hallható anyagot, amelynek összeállítása nem lehetett könnyű, hiszen 30 m2-en kell 750 évet bemutatni, úgy hogy a látogatók is elférjenek.
A térkép, a mai és az egykori kolostorok feltüntetésével, fontos kiindulópont. A hajdani kolostorok névsora úgyszintén. Boldog Özséb ábrázolás természetesen nem hiányozhat a kiállításról, de a czestochowai híres Fekete Madonna ikonjának másolata sem, amit csaknem minden magyarországi pálos templom őriz, leghíresebb itthon a márianosztrai kegytemplomban látható.
Török Máté (Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)
A pálos rend mártírjai közül hármat mutat be a kiállítás, három korból: Martinuzzi Fráter Györgyöt, akit 1551-ben Erdélyben gyilkoltak meg, Csepellényi Györgyöt, aki 1674-ben lett a felekezeti harcok áldozata, és Vezér Ferencet, akit 1951-ben a kommunisták végeztek ki.
Örömtelibb képcsarnok a pálos alkotóké, köztük Virág Benedek, Ányos Pál, Verseghy Ferenc neve ismerős lehet hajdani irodalomóráinkról, de a többieket is megtanulhatjuk itt a játékfalról, amelynek 12 kockáját elforgatva megismerhetjük történetüket, míg egy másik forgatással eltűnnek, hogy a rend névadója: Remete Szent Pál ismert ábrázolásává álljanak össze.
A rend történetének megismerésében segít a folyamatos vetítés, míg a négy hangpontról zenei élményt kap a látogató, például a Salve Reginát a Misztrál együttes, vagy a Boldog Özsébhez szóló éneket, Bátor Botond, a korábbi tartományfőnök előadásában.
„…Boldog Özséb, áldott atyánk
esedezve kérünk:
gyűjtsed össze szeretetben
árva magyar népünk!”Részlet a kiállítóbuszból (Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)
