Berényi József a magyar–szlovák csúcstalálkozó után a szlovák házelnököt is elkísérte magyarországi hivatalos látogatására június 30-án. Budapesten Kövér László, Magyarország Országgyűlésének elnöke tartott megbeszélést Boris Kollárral, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnökével. A szlovákiai delegációval Orbán Viktor miniszterelnök és Áder János köztársasági elnök is eszmecserét folytatott. A szlovák házelnök delegációjában helyet foglaló Berényi Józsefet a többszintű tárgyalásokról kérdeztük.
Hogyan került ismét a delegációba?
A szlovák miniszterelnök tanácsadójaként. A magyar-szlovák miniszterelnöki találkozót követően hívtam fel a szlovák parlament elnökét, akivel szintén régóta ismerjük egymást, hogy tájékoztassam arról a tanácskozásról. Személyesen mondtam el neki, hogyan értékelem a budapesti találkozókat, s már akkor felajánlotta, kísérjem el őt is a budapesti útjára. Ebbe a miniszterelnök is beleegyezett. Maga a delegáció 5 autónyi személyből állt, jöttek parlamenti képviselők, a hivatal vezetője és Grendel Gábor is.
Miről szólt a magyar–szlovák házelnöki tanácskozás?
Elég nagy hangsúlyt kapott az Európai Unió jövője. Kiemelt téma volt a segélycsomag, a V4-ek szolidaritása, a bevándorlás. Mindebben nagy véleményazonosság volt a két házelnök között. Boris Kollár tájékoztatta magyarországi partnereit a szlovák kormányprogram bennünket, magyarokat érintő részéről.
Milyen terveket vázolt fel Boris Kollár?
Hangsúlyozta, hogy a kisebbségi törvényt igyekeznek széles konzultáció után előterjeszteni a kormánykoalíción belül. Elmondta, hogy az előkészítés folyamatában sokakat megszólítanak, s ekkor a házelnök rám nézett, ez elég világos üzenet volt, hogy bennünket is.
Önmagától hozta fel a D4-es kerülőút alatti telkek tulajdonjogi rendezésének az ügyét is.
Hogy e téren milyen fejlemények vannak, arra térjünk vissza később. A képek alapján a szlovák házelnököt Orbán Viktor is fogadta. Mire volt kíváncsi a magyar miniszterelnök?
Ezen a tanácskozáson elég hangsúlyosan helyet kapott az európai pártstruktúra, hiszen Boris Kollár Család vagyunk (Sme rodina) pártja az Európai Parlamentben Matteo Salvini (ENF) pártcsaládjának a tagja. Érdekelte a miniszterelnököt, hogy ott hogyan zajlik a munka. Emellett a szlovákiai politikai folyamatokra, a kormánykoalíció működésére, a koronavírus-járvány utáni gazdaságpolitikai helyzetre is kíváncsi volt.
Milyen program iránt érdeklődött leginkább a szlovák házelnök?
Boris Kollár leginkább a családpolitika iránt érdeklődött. Mint kifejtette, ott lát olyan pontokat, amelyeket Szlovákiában is érdemes lenne alkalmazni.
De a szlovák házelnök itt is felhozta a D4-es kerülőút földrendezési ügyét.
Áder János köztársasági elnöknél is látogatást tettek. Erre miért került sor?
A protokoll szerint a parlament elnöke a második alkotmányos tényező. Az első a köztársasági elnök, a második a parlament elnöke és a miniszterelnök harmadikként következik. Ebből a szempontból logikus az ilyen szintű megbeszélés is. Itt a környezetvédelmi témák domináltak, a víz- és talajvédelem, a két ország közti együttműködés volt a fő téma.
Többször említette, hogy szóba került a D4-es kerülőút alatti telkek rendezésének kérdése. Mit lehet erről a témáról tudni?
A házelnöki találkozót hétfőn (június 29.) megelőzte egy egyeztetés Ján Mičovsky szlovák mezőgazdasági miniszterrel, Gabriela Bartošovával, a szlovák földalap igazgatónőjével, Pető Tiborral, Magyarország nagykövetével és Boris Zemko osztályvezetővel. Ezen a megbeszélésen három fontos kérdést tárgyaltunk meg.
A földalap vezetője és a miniszter arra figyelmeztetett minket, hogy elég komoly spekulatív földtulajdonos-keresés van Szlovákiában, ami az előző kormányzat alatt nagy méreteket öltött. Továbbá rávilágítottak, hogy nem minden tulajdonoskeresés jó szándékú, vannak olyan jogászokból, jegyzőkből álló csoportok, amelyek akár a törvényt is megkerülve, haszonszerzési szándékkal úgynevezett tulajdonosokat keresnek a nevesítetlen földeknek. S erre felhasználják a politikát is, hogy megtalálják az úgymond tulajdonosokat, ha ők ugyanis eladják a telket, abból nagy bevételre lehet szert tenni. A minisztérium ez ügyben már feljelentést is tett, mert úgy látják, hogy itt bűncselekmény zajlik.
Azoknak a földeknek az esetében, amelyeket a németektől vagy magyaroktól elvettek, s megvan a konfiskációs határozat, nem kívánnak változtatni.
Ahol viszont nincs határozat, s az elkobzás hamis vagy hibás lehet, ott nyitottak arra is, hogy ezeket az ügyeket magyarországi szakértőkkel közösen vizsgálják meg. Elmondták, hogy objektíven akarnak dönteni, semmiképpen sem lehet, hogy most fejezzék be a második világháború után megkezdett folyamatokat.
Ez azért komoly előrelépés, mert ilyen nyitottságot még egyik szlovák kormánynál se tapasztalhattunk.
Mint mondta, Boris Kollár magától hozta fel Budapesten a földtulajdonjogok rendezésének az ügyét. Mit ajánlott?
Egyértelműen felkínálta Magyarországnak, hogy vegyenek részt a földek esetleges tulajdonosi körének a meghatározásában. Elhangzott, hogy a levéltárakat is meg lehetne szólítani, hogy adjanak alapanyagokat, amelyek alapján meg lehetne hozni a döntést, hogy az illető jogos tulajdonos-e. A magyarországi tárgyalásokról tájékoztattam Ján Mičovsky szlovák mezőgazdasági minisztert, miszerint mind Kövér László, mind Orbán Viktor ezt komoly előrelépésnek tekintette.
Mi várható a földrendezések ügyében a közeljövőben?
Bízom benne, hogy a nagykövetségeken keresztül ezek a vegyes feltáró bizottságok mielőbb elkezdhetnek működni.
Összességében véve milyen érzésekkel tértek haza Budapestről?
Turbulens időszakban utazott a szlovák házelnök Magyarországra. Az Európai Unióval kapcsolatban viszont vitathatatlan az érdekazonosság, hasonlóan a szlovák–magyar gazdasági fejlesztésekkel kapcsolatban is. Jó érzés, hogy a tárgyalásokon rendre megjelenik a felvidéki magyarok helyzete is.