A 17 fős gútai képviselő-testület 8 képviselőjének indítványára tegnap délután rendkívüli testületi ülést hívott össze Horváth Árpád polgármester, melynek egyetlen napirendi pontja a testület állásfoglalása volt a Dan Slovakia Agrar R.t. (DSA) által Stagnócára tervezett sertéstelep rekonstrukciója ügyében.
A nyugodt hangulatban zajló ülésen a képviselők a határozott, szakmai érvekkel alátámasztott, egységes kiállás fontosságát hangsúlyozták a dán sertéstelep elutasításával kapcsolatban.
A jelenlévő 14 képviselő egyhangúlag elfogadta azt a határozatot, melynek lényege, hogy az önkormányzat és a további érintett települések önkormányzatai közösen független szakértőt bíznak meg egy hatástanulmány kidolgozására.
Ennek tartalmaznia kell olyan vegyészeti-biológiai vizsgálaton átesett, mezőgazdasági földterületeken vett földfelszíni és mélyebben fekvő talajmintákat, ahol hosszabb ideje alkalmazzák a hígtrágya befecskendezésének technológiáját, olyan területeken lévő mintákkal való összevetésre, ahol nem alkalmazzák ezt a módszert.
Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma
A gútaiak harca a dán sertésfarm letelepedése ellen 2018-ra vezethető vissza. A városi hivatal iktatója szerint 2018. augusztus 6-án érkezett a DSA vállalat részéről egy írásbeli megkeresés az önkormányzat felé, melyben arról érdeklődött, hogy a stagnócai telep kihasználása és esetleges bővítése kapcsán a gútai területrendezési terv milyen követelményeket támaszt. A polgármester meglepően gyorsan, augusztus 8-án válaszolt a megkeresésre. Válaszában az olvasható, hogy a városrendezési terv nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a szóban forgó városon kívüli mezőgazdasági területeket mezőgazdasági termeléshez vagy egyéb termelési funkciókhoz használhassák. Megjegyezte azonban, hogy mindez csak a terjeszkedés igénye és a környezetre gyakorolt káros hatások nélkül, közegészségügyi és ökológiai termelési feltételek mellett lehetséges.
Erről a levélről azonban a képviselők nem tudtak, csak egy évvel később, tavaly augusztusban szereztek róla tudomást, amikor a Környezetvédelmi Minisztérium (illetve a hozzá tartozó a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet) elektronikus levélben szólította fel a Gútai Közös Építészeti Hivatalt, hogy az érintett települések, hatóságok, a helyi polgárok bevonásával véleményezzék a DSA beadványát – melyet a minisztérium 2019. július 25-én kapott kézhez.
Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma
Ettől kezdve felgyorsultak az események: a gútaiak egy emberként tiltakoztak a dán vállalkozó beruházása ellen. Petíciót indítottak, melybe aktívan bekapcsolódtak a Gúta környéki települések is, majd két hónap leforgása alatt 10 ezer aláírást gyűjtöttek össze.
A képviselő-testület még 2019 augusztusában egyöntetűen elutasította a dán agrárvállalat beruházási szándékát Gúta határában, egyben megbízták az építésügyi bizottság és a környezetvédelmi bizottság elnökeit, hogy állítsanak össze egy szakértői csapatot, amely véleményezi a beruházási szándék környezeti hatásait. Az önkormányzat decemberben módosította a területfejlesztési tervet, mely így már nincs összhangban egy ilyen nagyságrendű invesztícióval. A beruházással szemben elutasító állásfoglalást adott ki a gútai és a kataszterileg határos keszegfalvai önkormányzat, a komáromi Közegészségügyi Hivatal és Nyitra megye is.
Ám a dán érdekeltségű, nagymegyeri székhelyű, alom nélküli sertéstenyésztéssel foglalkozó cég még mindig nem mondott le az 5,5 millió eurós beruházási tervéről. A folyamatban lévő hivatali eljárás egyik kötelező pontja volt két héttel ezelőtt a „Gútai kataszterben lévő sertésfarm rekonstrukciója” elnevezésű projekthez kapcsolódó környezeti hatástanulmány nyilvános megtárgyalása. Ezen a lakosság számára is nyilvános fórumon maga a tulajdonos, Morgens Hansen is jelen volt. Bemutatták az agrárvállalat által készíttetett környezeti hatástanulmányt, amely nem győzte meg a jelenlévőket: Gútán továbbra sem szeretnének ehhez hasonló beruházást.
A találkozón készült kép- és hanganyagot, valamint a találkozó jegyzőkönyvét a héten küldték el a minisztériumnak – mondta Horváth Árpád a tegnapi testületi ülésen.
A polgármester újfent biztosította a képviselőket, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy a „dán be ne tehesse a lábát” Gútára. A képviselők kritikáira reagálva elmondta, 2018 nyarán csak tájékoztatási kötelezettségének tett eleget, amikor a dán vállalkozónak válaszolt. Hangsúlyozta, a városfejlesztési terv módosításának köszönhetően kizárt, hogy ilyen méretű fejlesztés megvalósuljon a város kataszterében.
Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma
Németh Iveta képviselő részletesen beszámolt a tavaly augusztusban indított petíció jelenlegi állapotáról. Elmondta, a minisztérium nem úgy kezelte, ahogy azt illett volna. A nyilvános tárgyaláson a beruházó meg sem említette a petíció létét, amelynek szerepelnie kellett volna a bemutatott hatástanulmányban – mutatott rá. „A petíciós bizottság tagjaival ezért közösen benyújtottunk egy újabb beadványt, melyet eljuttattunk a petíciókkal foglalkozó osztályra, valamint arra az osztályra is, amely a végső állásfoglalást adja ki a beruházással kapcsolatban” – mondta. Ebben a beadványban megfogalmazták, hogy nem értenek egyet a petíció kezelésével, és azzal az eljárással, hogy a dán céget a minisztérium fel sem kérte állásfoglalásra.
„Nem ismertette velük a petíció tartalmát, nem készült jegyzőkönyv, nem kapott a dán cég feladatokat azzal kapcsolatban, milyen megoldást kínál a petícióban megfogalmazott aggályainkra” – összegezte.
Samu István hozzászólásában nehezményezte, hogy a tavaly augusztusban a képviselő-testület által jóváhagyott bizottság tagjai nem szólaltak fel az agrárcég környezeti hatástanulmányának nyilvános bemutatóján, holott szerinte nem érzelmekkel fűtötten, de higgadt szakmaisággal kellett volna érvelni a beruházás káros hatásait kiemelve.
A beruházási szándék környezeti hatásait véleményező bizottság megbízott tagjai – Halász Béla, az építésügyi bizottság elnöke és Árgyusi Imre, a környezetvédelmi bizottság elnöke – mint mondták, teljesítették a rájuk bízott feladatot.
„Személyesen prezentáltuk a környezetvédelmi minisztériumban, és hivatalos formában állásfoglalásra leadtuk a minisztériumnak a megfogalmazott aggályainkat” – nyomatékosította Árgyusi.
Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma
Ferencz László és Angyal Béla képviselők hangsúlyozták, hogy akadozik az információáramlás, szeretnék, ha a képviselőket tájékoztatnák. „Örülök, hogy képviselőtársaim elkészítették a szakmai véleményezést, de sajnos nem volt róla tudomásunk” – jegyezte meg, hozzátéve, szeretnének vele megismerkedni. Angyal rákérdezett, hogy az óriásfarm létesítésére irányuló, két éve folyamatban lévő eljárás melyik szakaszában vannak most, és milyen lépések várhatók a közeljövőben.
Mészáros Imre, az építésügyi hivatal vezetője válaszában elmondta, a környezetvédelmi minisztérium által kinevezett független szakértő értékeli majd ki az eddig született összes iratot és hatástanulmányt, a lakosság és intézmények hozzászólásait, véleményét összegezve. Ezt követően dolgozza ki azt a záródokumentumot, amelynek eredményétől függően folytatják vagy felfüggesztik a dán vállalat beruházási szándékát.
A testületi ülésen elhangzott – talán a maguk megnyugtatására –, hogy Tótmegyeren sokkal előrehaladottabb folyamatot sikerült visszafordítania a képviselő-testületnek. Ott ugyanis a korábbi képviselő-testület jóváhagyta a DSA beruházását, ám az önkormányzat álláspontjának megváltozásával a Környezetvédelmi Felügyelet végül törölte a tótmegyeri nagyhizlalda működési engedélyét.
