Katonai tiszteletadás mellett, Benkő Tibor honvédelmi miniszter jelenlétében ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseire emlékezve, az aradi vértanúk emléknapján kedd reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.
A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbócra eresztését a Szózat hangjai kíséretében a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység katonái végezték. A ceremónián közreműködött a Magyar Honvédség Központi Zenekara és a Nemzeti Lovas Díszegység is.
A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra – Aulich Lajosra, Damjanich Jánosra, Dessewffy Arisztidra, Kiss Ernőre, Knézich Károlyra, Láhner (Lahner) Györgyre, Lázár Vilmosra, Leiningen-Westerburg Károlyra, Nagysándor Józsefre, Poeltenberg Ernőre, Schweidel Józsefre, Török Ignácra, Vécsey Károlyra -, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.
Áder: a vértanúk hősi halálából erő lett
Az aradi vértanúk hősi halálából erő lett, örök jel, hogy a magyarok szabadságharcát túlerővel le lehet törni, de szabadságvágyukat elfojtani nem lehet – mondta Áder János köztársasági elnök kedden a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Katonai tiszteletadás az Országház elõtti Kossuth téren, ahol ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az aradi vértanúk emléknapján
(Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
A köztársasági elnök az aradi vértanúk kivégzésének 171. évfordulóján arról beszélt: 1849. október 6-a az aradi tizenhármak kivégzésének évfordulója, egy dátum és egy szám, amelyet már iskoláskorunkban megtanultunk. Hozzátette: a dátum és a szám keveset mond el a rideg valóságról, a fájó részletekről, pedig annak a napnak a drámája nagyon is személyes, nagyon is emberi volt.
„A lövések és a megfeszülő kötelek tizenhárom életnek vetettek véget. Tizenhárom egyedi, megismételhetetlen sorsnak”
– mondta. Hozzátette: a magyar honvédsereg 12 tábornoka és egy alezredese korra, származásra, vallásra, habitusra és ízlésre nézve különféle volt, egy soknemzetiségű birodalom alattvalóiként akadt közöttük a magyarok mellett német, szerb, horvát, magas rangú birtokos és szegénysorba született, királypárti és republikánus érzelmű, olyan, aki magyarul sem tudott, és olyan, aki más nemzetiségű létére magyar asszonyt vett feleségül.
Atyai jóbarátok, hűséges fegyvertársak és örökké vitázó, kemény ellenfelek voltak. Különböző jellemek, akik egyek lettek a halálban – mondta az államfő. Áder János kiemelte: az aradi tizenhármak ártatlanságuk bizonyosságával végezték be életüket és mélységes aggodalommal hagyták hátra szeretteiket, akiktől nemcsak az elválás volt iszonyú, de annak tudata is, hogy a megbélyegzés, az igaztalan vád az ő fejükre száll.
Díszõrség a Fiumei úti nemzeti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál az aradi vértanúk emléknapja alkalmából tartott rendezvényen 2020. október 6-án. (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
A köztársasági elnök úgy fogalmazott, 1849. október 6-a a példátlan bosszúhadjárat legsötétebb napja, az eljárások az érvényes magyar törvényeknek nem feleltek meg, az ítéletek többnyire előre készen álltak, és az esetleges tárgyalás csak a látszat megtartására szolgált.
„A véres leszámolást Európa megdöbbenéssel figyelte. Az ilyesféle kegyetlen megtorlás abban az időben szokatlan volt, az osztrák hadsereg történetében is példa nélkül álló, a következmények pedig gyászosak voltak”
– tette hozzá.
De végül Damjanichnak lett igaza – folytatta -, aki kivégzése előtt e szavakat intézte az utolsónak maradó Vécseyhez: A haza ügye szent volt, s a mi halálunk új erőt ád neki!”.
A hősi halálból valóban erő lett – mutatott rá a köztársasági elnök. Örök jel, hogy a magyarok szabadságharcát túlerővel le lehet törni, de szabadságvágyukat elfojtani nem lehet. Az áprilisi törvények politikai vívmányainak többsége túlélte a katonai vereséget. Kevesebb, mint két évtized múltán az uralkodó azokat elfogadni kényszerült. Az 1867-es kiegyezés a ’48-as célokat váltotta valóra – mondta Áder János.
Díszegység vonul a Fiumei úti nemzeti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál az aradi vértanúk emléknapja alkalmából tartott rendezvényen 2020. október 6-án.
(Fotó: MTI/Kovács Tamás)
A köztársasági elnök szólt arról is, hogy az elmúlt esztendőkben október hatodikán több olyan településen járt, ahol a helybéliek évről évre saját mártírjaikra emlékeznek: egy tanítóra, lelkészre, nemzetőrre, papra, honvédra, valakire, aki egykor ott született, közülük ment katonának, értük áldozta életét”, aki „a maga közösségében hitet tett az új, polgári Magyarország mellett és példát mutatott hazaszeretetből. Hősök, akiknek a nevét büszkén adják könyvtárnak, iskolának, hősök, kiknek sírjára, emléktáblájára, szobrához mindig kerül virág.
„Ha tudjuk, mi történt velük, ha számon tartjuk életüket, felidézzük halálukat, akkor ez a nap nem csak a gyász, a végső, nagy csönd miatt lesz fontos. Nemcsak a vértanúságot hirdeti, hanem az emberhez méltó életet is. Hűséget, hazaszeretetet. Az emberi tisztesség értékét. A méltósággal viselt sorsot. Követendő példát. Az igazságot”
– hangsúlyozta az aradi vértanúk emléknapján mondott beszédében Áder János köztársasági elnök.
A magyar nép mindig a szabadságért küzdött
Több mint ezeréves történelme során a magyar nép mindig a szabadságért küzdött – hangoztatta a honvédelmi miniszter kedden Budapesten, az aradi vértanúk emléknapján.
Benkő Tibor a Fiumei úti nemzeti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál tartott megemlékezésen hangsúlyozta: „nem csak a szabadság népének nevezhetjük magunkat”, azt is elmondhatjuk, hogy „soha, de soha nem adjuk fel a küzdelmet”. Ezen a gyásznapon emlékezünk a 13 aradi vértanúra és az első alkotmányos miniszterelnökre, Gróf Batthyány Lajosra, akik életüket, vérüket adták Magyarország, a magyar emberek szabadságáért” – mondta.
Benkõ Tibor honvédelmi miniszter beszédet mond a Fiumei úti nemzeti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál az aradi vértanúk emléknapja alkalmából tartott rendezvényen 2020. október 6-án.
(Fotó: MTI/Kovács Tamás)
A miniszter kifejtette: Batthyány Lajos a szabadságharc idején, 1848. március 17-én vette át miniszterelnöki megbízatását. Március 23-án megalakult az első önálló, független magyar kormány, majd az első tíz önálló magyar honvédzászlóalj, és 1848. szeptember 29-én Pákozdnál megvívta az első győztes csatát az első magyar honvédsereg.
A magyar népnek ez azt jelentette, hogy bármilyen erős a túlerő, akaratunk, elszántságunk, szabadságvágyunk minden erőt felülmúl
– fogalmazott.
Batthyány Lajos október 2-án visszaadta miniszterelnöki megbízatását, de ezen rövid idő alatt is „maradandót alkotott” – szögezte le Benkő Tibor. 1849. október 6-án I. Ferenc József osztrák császár utasítására először Aradon történtek meg a kivégzések – idézte fel a miniszter, de egyúttal hangsúlyozta: ezzel a megtorlással nem valósult meg a bécsi udvar azon törekvése, hogy megtörjék a magyar nemzetet, a magyar embereket.
Kiemelte: ez a gyász napja, de ez nem jelenti azt, hogy búslakodni, siránkozni kell.
Ez a nap azt jelenti, hogy vannak elődeink, példaképeink, akiket követnünk kell, akik feladatot róttak ránk, és akik elvárják, hogy az utókor legalább olyan odaadással és felelősségteljesen gondoskodjon országunkról, országunk népéről
– jelentette ki Benkő Tibor.
A koszorúzással egybekötött megemlékezésen a miniszter felhívta a figyelmet, hogy a magyar történelem küzdelmei nem voltak hiábavalók, hiszen most is itt élhetünk a Kárpát-medencében magyarként, elhivatottan és elkötelezve népünk békéjéért és biztonságáért.
