A Határon Átnyúló Gazdasági Együttműködési Operatív Programnak köszönhetően gazdaságfejlesztő projekt indult a komáromi régióban. Célja a helyi kis- és közepes vállalkozások támogatása úgy a termékfejlesztés, mint a digitalizáció terén. A különálló, egymásra épülő projektek egyik leglátványosabb eredménye az innovációs központok megépítése Tatán és Komáromban.
Az innovációs, digitális fejlesztéseket elősegítő, egyben a fenntartható és minőségi foglalkoztatást előmozdító, 2,8 millió euró összköltségű program vezetője és koordinátora az észak-komáromi székhelyű Pons Danubii EGTC – európai együttműködési csoportosulás. A Duna menti magyarországi és szlovákiai városokat összefogó társulás igazgatója, Bara Zoltán megkeresésünkre elmondta, az egész szlovák-magyar határon 9 ehhez hasonló gazdaságfejlesztési programot támogat az INTERREG V-A Szlovákia – Magyarország Együttműködési európai uniós program.
„Még 2016/2017-ben indítottuk el a projektet, mely során az egész régióra vonatkozó akciótervet készítettünk, illetve különböző partnereket vontunk be“ – fogalmazott. Mint mondta, szeretnének innovációs központokat létrehozni a régióban, a projektben 10 partner és további támogatók vesznek részt.
„Az egyik innovációs központ a tatai ipari parkban valósul meg, míg a másik Észak-Komáromban. Célja, hogy a helyi kis- és középvállalkozások számára lehetőséget teremtsenek a kor kihívásainak megfelelni, kihasználva a digitalizációt a termelésben“
– húzta alá az igazgató.
A program hozzáférést biztosít a termelésben használható legmodernebb eszközökhöz, gépekhez, tulajdonképpen az Ipar 4.0 -t honosítja meg a régióban – magyarázta. Fontos szempont volt az akcióterv során az is, hogy a helyi szakközépiskolákat is bevonják a projektbe, akik majd az új innovációs központokban tarthatják meg képzéseiket úgy Komáromban, mint Tatán.
Az egész program vezető partnere és koordinátora a Pons Danubií EGTC, de részt vesznek benne különböző gyártással foglalkozó cégek, iskolák, informatikai cégek Magyarországról és Szlovákiából is, a Selye János Egyetem, a Komárom-Esztergom megyei Kormányhivatal munkaügyi részlege, Tata városa. „Tatán már megépült a komáromihoz hasonló innovációs központ, amely a helyi Fogaskerékgyár Kft. irányításával működik. Itt a helyi kisebb vállalkozások elérhető áron bérelhetnek nagy értékű gépeket, munkaeszközöket, így lehetőségük nyílik prototípusok legyártására, termékfejlesztésre“ – vélekedett Bara Zoltán.
A partnerek bevonásával szélesíteni tudják az innovációs központok kihasználtságát, melyben egy IT-fejlesztő műhely is működik majd, a digitalizáció és a virtuális valóság felhasználást támogatva, példának a Selye János Egyetem és egy IT-s céggel közösen kifejlesztett virtuális állásbörzéjét említette.
A komáromi központ a város új ipari övezetében épül majd meg, a Komáromi Korzó mögött. Az egyszintes, 630 négyzetméteres épület várhatóan 2022 szeptemberében kerül átadásra, megépítése és beindítása 1,4 millió euróba kerül majd. A központ beruházója a Pons Danubii EGTC igazgatója szerint a gyár eszközparkjában elérhetőek lesznek 3D-s nyomdák, CNC-gépek, ipari robotok, lézerek, különböző modern technikai eszközök, amelyekkel fémet, fát, műanyagot, üveget is meg lehet munkálni.
„Különböző cégek bérelhetik ki ezeket az eszközöket, amelyekbe egy kis vállalkozás nem tud beruházni, illetve az ipari szakközépiskolák diákjai is használhatják majd“. Bara Zoltán kiemelte: a komáromi innovációs központ tagja lesz a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) által létrehozott nemzetközi FabLab hálózatnak, mely a kis- és középvállalkozókat, az egyetemeket és a fejlesztőmérnököket fogja össze.
A világon nagyjából 1800 innovációs központ tartozik ehhez a hálózathoz. „Pozsonyban és Budapesten már kialakítottak egy-egy FabLab központot, így a komáromi lesz az első vidéki központ a környékünkön, amely együttműködik majd a budapesti FabLabbal, illetve a dél-komáromi, robotikával foglalkozó B&O Engineering vállalattal“. A központban működni fog egy virtuális valóság laboratórium is, ahol virtuális munkaeszközökön VR szemüveggel és kesztyűvel fejleszthetnek, dolgozhatnak majd. „Az egész projekt az Ipar 4.0-ra épül fel, azaz az ipar digitalizációjára. Erre próbálunk felkészülni“ – nyomatékosította Bara Zoltán, a Pons Danubii EGTC igazgatója.