Míg politikusaink egymás ellen harcolnak a kormánykoalícióban, és tombol a járvány, elfeledkezünk az Európai zöld megállapodásról, ami gyökeresen megváltoztatja Szlovákia gazdaságát. A Zöld újraindulást településeinkre bízták, de segítséget és útmutatást nem kaptak hozzá.
Miért is vált akkor ennyire fontossá és a közbeszéd tárgyává a környezet védelme?
Jelenleg a Föld globális felmelegedésének problémáját igyekszünk a karbonsemleges célok bevezetésével és lábnyomunk csökkentésével lelassítani. 1,5 fok, ez az a küszöb, melyet átlépve beláthatatlan következményei lehetnek a felmelegedésnek. Az ipari forradalom óta maximálisan ekkora mértékig növekedhet meg a felmelegedés.
Jelenleg 1,3 foknál tartunk az ipari forradalomhoz mérten, s ha 1,5 fok fölé emelkedik a felmelegedés, az ember túlélése kerülhet veszélybe.
Időjárás-változások, az ivóvíz létének veszélye, és nem utolsósorban a mezőgazdasági termelés is tönkremehet a környezeti hatások miatt, ezáltal az élelmiszer-ellátást és étkezési szokásainkat is kénytelenek leszünk megváltoztatni.
Az Európai Unió a társadalom védelme érdekében olyan intézkedéseket hozott, melyek célja gazdaságunk közös erővel történő átalakítása.
Erre irányul a szelektív hulladékgyűjtés, a hulladék keletkezésének megakadályozása is. Mindez azért, hogy a hulladékra ne hulladékként tekintsünk, hanem alapanyagként szolgáljon. A termékeket ugyanis higiéniai okok miatt szükséges csomagolással ellátni.
A háztartásokban keletkező hulladék általában 70-80 százalékban újrahasznosítható, viszont az ipari forradalom óta erre nem fordítottunk kellő figyelmet, és Földünket éléskamraként használtuk.
Ha nem szeretnénk az egyéni kényelmünket és javainkat csökkenteni, az egyetlen gazdasági modell jelenleg, amivel lelassítható a környezetre gyakorolt hatásunk, az a körforgásos gazdaság, ami annyit jelent, hogy minden hulladék, ami keletkezik, újrahasznosításra kerüljön.
Most hogy megismertük azt, hogy miért fontos a hulladékgazdálkodás, vizsgáljuk meg a vállalatok környezetre gyakorolt hátasait is.
A vállalatok akkor fognak kellő figyelmet fordítani a környezeti hatásukra, amennyiben a befektetés 0-nál nagyobb hozamot jelent a vállalat működésében. Ha ezt elfogadjuk, meg kell vizsgálni azt, hogy ebbe az egyszerű képletbe hogyan is helyezhető bele a környezet védelme. Amikor döntéseket hozunk egy újabb beruházásról, fejlesztésről, figyelembe kell venni, hogy milyen tételeket fogunk diszkonttényezőnek nyilvánítani.
Egy olyan világ előtt állunk, ahol szükséges lesz mérlegelni, hogy a vállalkozások környezetre gyakorolt hatásait fogjuk államilag támogatni, vagy az egészségügyet…
Önkormányzatok felelőssége vagy az állam hanyatlása?
Polgármesterként beruházásokról és irányítási módszerekről kell dönteniük az egyes vezetőknek. Dönteniük kell arról, hogy a körforgásos gazdasághoz való felzárkózást milyen módszerekkel fogják elérni és kivitelezni. A kivitelezéshez milyen forrásokat használjanak fel? Talán a környezet védelmére több pénzt fordítsanak, mint a járdák, esetleg iskolák felújítására?
Ezek a kérdések jelenleg társadalmunk nagy dilemmái, melyek a mai közbeszéd tárgyát képezik egyes körökben. Polgármesterként tehát nagy a felelősség a jövőt tekintve, mivel az újraindítási alap beruházásait a polgármesterekre és a megyékre bízták, viszont az önkormányzatok életéből hiányoznak a fenntarthatósági vezetéshez szükséges irányítási módszerek.
Ilyen például az Agenda 2030, az EMAS, esetleg a CAF 2020, ZET minőségirányítási modell. Ezek nélkül az irányítási módszerek nélkül nem lehet felelősségteljes döntéseket hozni. Jelenleg az önkormányzatok nem rendelkeznek pénzügyi forrásokkal sem, hogy külön munkacsoportokat hozzanak létre az önkormányzati vezetésen belül.
2020 júliusáig volt lehetőségük pályázni az önkormányzatoknak ilyen rendszerek bevezetésére, hogy majd a fenntarthatósági célok elérését segítő vezetési módszereket bevezessék az önkormányzati működésbe. Az önkormányzatok ezekről a lehetőségekről nem kapnak tájékoztatást, de útmutatást sem, hogy az egyes pályázati kiírások szorosan összefüggnek. Arról sem kapnak tájékoztatást önkormányzataink, hogy az egyes pályázati konstrukciók milyen mértékben függnek össze esetlegesen a Zöld Újraindítási Alappal. Az önkormányzatok lecsúsznak az egyes pályázati kiírásokról, mivel nem rendelkeznek kellő ismeretekkel ahhoz, hogy ilyen összetett gazdasági döntéseket hozzanak.
Önkormányzati vezetőként minden szakterületről szükséges volna olyan döntéseket hozni, melyek magas szintű gazdasági és környezetvédelmi tudást igényelnek, viszont ez mondhatni lehetetlen, mivel a települések testületeiben a képviselők általában szintén az átlagpolgárok közül kerülnek ki, és nem rendelkeznek környezetvédelmi és gazdasági ismeretekkel.
Felmerül a kérdés, hogy ezek mellett a problémák mellett hogyan várhatták el a minisztériumban azt, hogy a 2021-2027-es költségvetésről a települések döntsenek, hogy mi az, amit szeretnének fejleszteni? Miközben ezeket a döntéseket meghozták, figyelembe vették a települések és városok jelenlegi környezetre gyakorolt hatásait? Figyelembe vették a gazdasági és szociális jólét javítását? Tudatában voltak/vannak az önkormányzati vezetők a fenntarthatósági célok teljesítésének fontos alapjainak?
A fent említett kérdésekre a válasz nemleges, mivel nem kapnak kellő tájékoztatást, kellő továbbképzéseket, de szakmai segítséget sem.
Megállapíthatjuk, hogy jövőnk gazdasági átalakításának alapját tehát a környezetközpontú irányítás fogja meghatározni, melyet szükséges mind a közszféra működésébe, mind pedig a vállalatok működésébe integrálni, hogy a már említett gazdaságosság elve megmaradjon, és egyéni kényelmünkre ne legyen ez a változás negatív hatással.
A kérdés az, hogy ez vajon szakszerűen megvalósul-e, hiszen ahelyett, hogy segítséget kapnának önkormányzataink, politikai csatározások folynak. A Fenntarthatóbb Felvidékért civil szervezet ezt a segítségnyújtást igyekszik biztosítani az önkormányzatok számára.
(Pék Pál/Felvidék.ma/Fenntarthatóbb Felvidékért)
